Ez most komoly? Eszement összegeket keresnek a magyar focisták már az NB II-ben is

A magyar futball gazdasági helyzete az elmúlt években jelentős változásokon megy keresztül, habár a klubok anyagi helyzete, sikeressége, és persze az irántuk tanusított érdeklődés is rendkívül felemás. A Pénzcentrum mostani cikkében Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgetett arról, hogyan formálódott a sportág anyagi háttere, melyek a klubok fő bevételi forrásai, mennyit keresnek a játékosok az NB1-ben, és hogy valósak-e azok a hírek, miszerint a magyar NB2-ben magasabbak a fizetések, mint a belga első osztályban.

A focistáknak tényleg arany életük van?

Egy átlag magyar szemével nézve igen, bár a játékosok fizetése meglehetősen nagy eltéréseket mutat a sportközgazdász szerint. Majdnem minden évben el lehet olvasni a médiában a kimutatást arról, hogy mennyi az NB1-es focisták átlagfizetése havonta. Ez általában 3-4 millió forintra szokott kijönni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy ennyit keres egy átlagos futballista, mert átlagos futballista gyakorlatilag nincsen

– hangsúlyozta Szabados Gábor.

Nagyon széles skálán mozognak a fizetések, a keveset játszó, kezdő futballisták fizetése fél és egymillió forint között mozog, míg a legdrágább játékosok bőven tízmillió felett keresnek, akár több tízmillió forintot is hazavihetnek havonta.

A Ferencváros játékosainál legalábbis ez a helyzet. Ugyanakkor jóval többen vannak ennek a skálának az alsó, mint a felső végén, például a Kecskemétben a többség még a 3-4 millió forintos átlagot sem éri el. A Ferencvárosban pedig szinte mindenki felette van. Ezért az átlag nem is igazán alkalmas arra, hogy reális képes adjon.

- tette hozzá a szakember.

Ezek alapján úgy tűnik, az NB1-es fizetések gyakorlatilag leképezik azt nagyban, ami kicsiben a magyar társadalom egészére is igaz. Szabados Gábor elmondta, természetesen egy tanár vagy egy ápoló fizetéséhez képest még a kezdő játékosok jövedelme is irdatlan magas.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy még ha sok európai összehasonlításban csúfosan is szerepelnek a magyar nézőszámok, azért ezekre a mérkőzésekre még mindig több ezer ember kíváncsi hetente, így gazdasági szempontból nem feltétlenül aránytalanok a fizetések, vagy legalábbis azt lehet mondani: a munkájukra van számottevő kereslet.

Ami az NB2-es fizetéseket illeti, a sportközgazdász szerint nem kell attól tartani, hogy a magyar másodosztály bármiben, akár fizetésekben lehagyná a belga élvonalat, ugyanakkor hangsúlyozta: vannak olyan klubok, mint például a Vasas vagy a Győr, amelyek kifejezetten arra állítják össze a keretüket, hogy feljussanak az NB1-be.

Ehhez természetesen NB1-es szintű fizetések is dukálnak, így egynéhány "csúcsfutballista" esetében nem kizárt, hogy többet keressenek, mint bizonyos játékosok Belgiumban – ezzel szemben a kisebb csapatokban viszonylag alacsonyak a fizetések, így az NB2-ben még az első osztálynál is sokkal nagyobb a szórás fizetések terén.

Nyilván az NB2-es csúcsfizetések esetében sem jellemző, hogy meghaladják az említett 3-4 milliós NB1 es átlagot, míg az általános leginkább az első osztály alsó határa, az 500-600 ezer forint lehet havonta.És ahogy megyünk egyre lejjebb, a szakadék egyre csak nő.

Szabados szerint az NB3 félprofi ligának minősül, amit akár szó szerint is értelmezhetünk: a játékosok fele olyan futballista, akik korábban első vagy másodosztályban játszottak, így ők még mindig kényelmesen meg tudnak élni a játékból, a fizetésük bőven meghaladhatja a magyar átlagfizetést.

Címlapkép: Getty Images