Tiszta vizet öntöttek a pohárba: ennyi földterület van itthon

A hektáronkénti legmagasabb, 2,2 millió forint feletti átlagárat a gyümölcsösökért és a szőlőkért kellett fizetni, amelyektől a szántók 2,13 millió forintos átlagára sem sokkal maradt el - írtuk meg korábban. A termőföldek drágulásának nominális mértéke 2,6 százalékra lassult 2023-ban, reálértéken azonban 22 százalékos korrekció követte az árak 2022-ben bekövetkezett több mint 25 százalékos csökkenését - írja az Agrárszektor.

A termőföld-tranzakciók száma tavaly tovább mérséklődött, az előzetes adatok szerint a gazdát cserélő területek nagysága nem érte el a 30 ezer hektárt.

A KSH adataiból kiderült, hogy hogyan alakult Magyarország mezőgazdasági területe művelési ágak szerint az elmúlt 3 évben:

• Szántó: 2022-ben 4 162,9; 2023-ban 4 154,6; míg 2024-ben 4132,3 ezer hektárra tehető.
• Konyhakert: 2022-ben 2,9 ezer hektár volt, 2023-ban 2,4; idén pedig tovább csökkent 2,3 ezer hektárra.
• Gyümölcsös: itt is csökkenés volt megfigyelhető, hiszen, míg 2022-ben 83,7 ezer hektár volt, tavaly 82,7 ezer hektár, idén pedig 81,9 ezer hektárra tehető.
• Szőlő: itt a stagnálás a jellemző, mivel 2022-ben 60,2 ezer hektár volt, 2023-ban 58,7 ezer hektár, idén már újra 60,2 ezer hektár.
• Gyep: 2022-ben 771,3 ezer hektár volt Magyarországon, tavaly 788,9 ezer hektár, idén pedig további növekedés volt megfigyelhető, hiszen már 794 ezer hektár szerepel az adatbázisban.
• Mezőgazdasági terület: 2022-ben 5 081,1 ezer hektár volt, 2023-ban 5 087,3 ezer hektár, 2024-ben 5 070,7 ezer hektár.

Nem olcsó dolog ma földet venni

Mondhatni, kifejezetten drága mulatság ma földterületeket venni Magyarországon. Bár az árak megyék, régiónként és művelési ágak szerint eltérnek, olcsónak sehol sem mondható: a szántók átlagára éves összevetésben 7,1%-kal nőtt, míg Közép-Magyarországon 5,5%-kal, Észak-Magyarországon pedig 1,7%-kal csökkent az átlagár, a többi régióban emelkedtek a hektáronként fizetendő összegek. A legnagyobb drágulást a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon mértek, mindkét esetben mintegy 7,3%-kal kellett többet fizetni a szántókért:

• a Dél-Dunántúlon 7%- körüli volt az emelkedés,
• míg a Dél- és az Észak-Alföldön 4,6-4,7%-kal nőttek az árak,
• a szántóföldek hektárjáért a Dél-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön kellett a legtöbbet, 2,2 millió forint feletti átlagárat fizetni,
• Észak-Magyarországon mindössze 1,42 millió forint volt egy hektár szántó ára.

Ha pedig megyék szerint vizsgáljuk az árakat, akkor elmondható, hogy Tolnában, Békésben és Hajdú-Biharban voltak a legmagasabbak az árak, egyaránt 2,5 millió forint közelében mozogtak. A legolcsóbban, mintegy 1,14 millió forintért Nógrádban lehetett szántóhoz jutni, Hevesben pedig 1,36 millió forint volt az átlagár. A járások közül a Hajdúszoboszlói és a Hajdúböszörményi állt az élen a maga hektáronkénti 3,5, illetve 3,2 millió forint feletti átlagáraival.

2016 óta nőtt a saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya

KSH adatai rámutatnak arra is, hogy az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás adatai alapján 2020. június 1-jén hazánkban 216 ezer gazdaság használt mezőgazdasági területet, összesen 4,9 millió hektárt. A földhasználat jogcíme szerint a terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként és mintegy 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) művelték a gazdaságok.

A saját tulajdonú mezőgazdasági területek aránya 3 százalékponttal magasabb, a bérleményként művelt területek aránya 2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint 4 évvel korábban, az Agrárium 2016 összeírás idején.

Címlapkép: Getty Images