Tovább hanyatlik a magyar közoktatás: soha nem tanított még ilyen kevés pedagógus idehaza
Az elmúlt 23 évben egyszer sem volt olyan alacsony a köznevelésben és a szakképzésben alkalmazott pedagógusok, oktatók száma, mint a 2023/2024-es tanévben - írja a Népszava.
A Népszava beszámolója szerint az elmúlt tanévben összesen 163 556 fő volt a pedagógusok, oktatók száma, ami az eddigi legalacsonyabb a KSH 2001/2002-es tanévig visszanyúló táblázatában.
A pedagógusok, oktatók száma az elmúlt egy évben is csökkent, mintegy 1600 fővel a 2022/2023-as tanévhez képest. A legnagyobb számban az általános iskolai tanárok száma csökkent egy év alatt, 73 675-ről 72 514-re, ami 1161 fővel jelent kevesebbet.
A szakképző iskolákban dolgozó oktatók száma 213 fővel (5302-ről 5089-re), a gimnáziumi tanároké 101 fővel (18 721-ről 18 620-ra), az óvodapedagógusoké 170 fővel (30 648-ról 30 478-ra) csökkent. A lap megjegyzi: kevesebb lett a szakiskolai, a kollégiumi, valamint a fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő és az alapfokú művészeti iskolákban dolgozó oktatók, tanárok száma is. A létszám egyedül a technikum-szakgimnáziumokban és a pedagógiai szakszolgálatoknál emelkedett valamelyest: előbbinél 16 878-ról 16 907 főre, utóbbinál 5155-ról 5281 főre.
A KSH statisztikái szerint a pedagógusok, oktatók összlétszáma a 2010/2011-es tanévben 170 091 fő volt, ezt követően a 2012/2013-as tanévig folyamatosan csökkent 166 760 főre, majd - miután a kormány bevezette az új életpályamodellt, amelyhez béremelést is biztosított - ismét emelkedésnek indult.
A pedagógusok, oktatók létszáma a 2016/2017-es tanévben 171 704 fő volt. Az új életpályamodell azonban nem váltotta be hosszabb távon a hozzá fűzött reményeket, 2016-ban országos tiltakozási hullám is kezdődött az oktatásban, a létszám pedig ismét folyamatosan csökkenni kezdett, és azóta sem állt meg. A 2023/2024-es tanévben 8148 fővel kevesebb pedagógus, oktató dolgozott a köznevelésben és a szakképzésben, mint a 2016/2017-es tanévben, ami az utóbbi bő két évtized egyik legnagyobb arányú visszaesését jelenti.
A pedagógusok béremelésének folytatása nem valamiféle kegy, hanem az Európai Bizottsággal kötött megállapodás része, amit a magyar kormánynak végre kell hajtania
- nyilatkozta a lapnak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.
Gosztonyi Gábor azután beszélt erről, hogy a csütörtöki kormányinfón kiderült: jövőre már bruttó 820 ezer forintos átlagbért ígér a kormány a pedagógusoknak, ami a 2025-re előrevetített diplomás átlagbér 80 százalékát jelenti. De Gulyás Gergely miniszter ennél is tovább ment, 2027 elejére már bruttó egymillió forintos átlagbért vizionált a pedagógusoknak.
Gosztonyi Gábor emlékeztetett: a béremelés egy része uniós forrásból valósul meg, az idei béremelésre például 184 milliárd forint uniós forrás érkezett. Arról pedig, hogy jövőre valóban bruttó 800 ezer forint fölé emelkedhet az átlagbér, a PSZ alelnöke úgy vélekedett: ezt csak akkor hiszi el, ha a 2025-ös költségvetés tervezetében látható lesz a béremelés fedezete.
Hozzátette: a kormány nem az alapbéreket, hanem bértömeget emel, vagyis a pedagógusok eltérő mértékben kaphatnak emelést, amibe a szeptembertől induló új teljesítményértékelés eredményei is beleszámíthatnak majd.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)