Meglódultak a piaci árak, durva áremelkedés jöhet: a hazai agrárközgazdász azt is tudja, kik a felelősök
Augusztusban ismét meglódultak az élelmiszer fogyasztói árak. De nem árt tudni, hogy nem azért, mert a mezőgazdasági termelői árak nőttek az elmúlt hónapokban, hanem más költségtényezők (munkabér, energia, büntetőadók és a környezetvédelemmel kapcsolatos díjak) miatt, amihez a gazdáknak semmi közük. A mezőgazdasági termelői árak és a fogyasztói árak változása között egyre kisebb a korreláció. A végtermék árában lassan már jelképes a nyersanyagár aránya (például a kenyér esetében) - írta Raskó György agrárközgazdász, aki múlt szerdán egy Facebook-posztot is szentelt a témának.
Nézzük a kenyeret és a tejet!
50 évvel ezelőtt - írta Raskó György agrárközgazdász - 1 kg fehér kenyér megvásárlásához a gazdának 2,5 kg búzát kellett termelnie. 2000-ebn már 4,2 kg-ot, majd 2023-ban már 11,2 kg búza eladása volt szükséges 1 kg fehér kenyér bolti vételéhez. A magasabb minőségű kovászos kenyérhez (1 kg) meg legalább 25 kg búzát kellett termelnie, 50 évvel ezelőtt elég volt 3 kg.
A tejnél ugyan nincs ekkora pozíció romlás, de azért az is jelentős. 50 éve 1 kg nyerstej áráért 1 liter zacskós tejet lehetett venni, majd 2000-ben már 1,8 kg, 2023-ban 2,8 kg nyerstejért adtak l liter dobozos tejet a boltokban. És akkor a feldolgozott tejtermékekről még nem is beszéltünk. Esetükben a pozíció romlás durva, átlagban közel ötször annyi tejet kell termelni egységnyi tejföl, sajt, túró megvásárlásához.
Más oldalról közelítve:
A végtermékek fogyasztói árához képest óriási a mezőgazdasági nyersanyagok leértékelődése. Az alapvető élelmiszereket vizsgálva megállapítható, hogy miközben a nyersanyagok ára 2000-2023 között jellemzően 2,5-3,0 szorosára emelkedett, a belőlük készült feldolgozott élelmiszerek jellemzően 4-5szörös mértékben drágultak, a kenyér ezen belül kirívóan - a nyolcszorosára - drágult.
- írta posztjában az agrárközgazdász.
Külön kategória a friss zöldség és gyümölcs
Ez termékkör hatszor, kilencszer kerül többe most, mint 25 évvel ezelőtt. A burgonya fogyasztói ára a hétszeresére, a paradicsom és a zöldpaprika a kilencszeresére, a vöröshagyma, a káposzta a hatszorosára drágult ez idő alatt. A friss gyümölcsöknél a drágulás mértéke 4-5szörös a barack, az alma, a körte, a meggy, cseresznye esetében, a bogyós gyümölcsöknél pedig 6-8szoros.
Hogy állunk a hússal?
Hozzájuk képest igen szerény mértékben nőtt a sertéshús ára 2,2szer, a lisztté 3,2szer, az étolajé 2,1szer, a kristálycukoré 2,3szor kerül többe a boltokban, mint 25 évvel ezelőtt. A csirkemell viszont a négyszeresére drágult.
A lényeg tehát az, hogy a mezőgazdasági termelők egyre kevésbé okolhatók a magas élelmiszerárakért. A végtermékek árában a mezőgazdasági nyersanyag-értékarány ez idő alatt megfeleződött. A kenyér árában már kevesebb, mint 15% átlagban.
Még egy fontos észrevétel, tette jozzá a szakember:
a friss zöldséget és gyümölcsöt termelő gazdák érdekérvényesítő képessége megdöbbentő mértékben csökkent. Például 30-40 évvel ezelőtt az étkezési alma felvásárlási ára elérte a fogyasztói ár 45-50%-át, most jó esetben annak 30%-át kapják. A málnatermelők még rosszabbul jártak. A gurulós málna felvásárlási ára már csak heted, nyolcad része a fogyasztói árnak.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)