Kevesek kiváltsága a minőségi oktatás: mi lesz így a magyar diákokkal?

Bass László, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával a Pénzcentrumnak elmondta, elég megnézi a családoknak a fogyasztási szerkezetét, akkor meglepőnek mondható, hogy az oktatásra fordított összegek nem valami magasak. Jelenleg 2020-as az utolsó átlagos adat, azóta azért jelentősen változtak az árak. 2020-ban egy egygyerekes családban az átlagos, egy főre jutó oktatási kiadás egy évre 20 ezer forint volt. Akinek van iskolás gyereke, az láthatja, hogy ez az adat meglehetősen torz.

Természetesen az oktatási költségek mellett van egy csomó olyan kiadása a családnak, ami nem közvetlenül oktatásra vonatkozik, de oda tartozik: például fel kell ruházni a gyereket, vagy venni kell neki tornafelszerelést. Bár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetése óta ingyen hozzájutnak a diákok a tankönyvekhez, de a tanszerek továbbra sem ingyenesek. Ha az ember bemegy egy írószerboltba, egy füzet 500-600 forintnál kezdődik, de annál már inkább csak drágábbak vannak. A szociológis szerint vannak visszatérő költségek is, amik jelentősen növelhetik egy adott tanév kiadásait:

Egy iskolatáska 25-30 ezer forint, és a gyerekek nőnek. A testnevelés felszerelés, a rajzórára vitt eszközök, mind-mind időszakosan cserére szorulnak, amik újabb költségeket jelentenek, tehát ilyenkor nem pusztán egyszeri kiadásról beszélünk

– mondta el.

Ezért, ha éppen úgy jön ki egy családnál az iskolakezdés, pusztán kényszerűségből akár igen nagy összegek is felhalmozódhatnak. Az előzőleg említett KSH statisztikával kapcsolatban azt érdemes megnézni, hogy a fővárosban mennyi az oktatási kiadás, és mennyi mondjuk Észak-Magyarországon.

Vannak kiadások, amiket még a legszegényebbek sem tudnak megúszni

A statiszikák alapján a leginkább elmaradott régiókban az említett összeg hetede körülbelül háromezer forintot jelent. Ez a statisztika egyébként 2020-as, azóta jelentősen nőttek a reálbérek, ám kérdés, ez a növekedés mennyire érinti az említett régió lakosait, akiknek körében rendkívül magas a munkanélküliség. Az eltelt időben tehát akár még nagyobbra is nyílhatott az olló, ám a számszerűsített összegek talán nem is annyira jelentősek. A szakértő hangsúlyozta, hogy

Ez egy nagyon erős átlag, hiszen ebben benne vannak azok a családok is, ahol nincs iskolás gyerek. Ezért elsősorban az arány érdekes itt, és nem maga a konkrét összeg. Vannak egyéb kiadások is, amik nagyon erősen kapcsolódnak az oktatáshoz. Ma már egy általános iskolában is elképzelhetetlen, hogy valaki számítógép és internet nélkül tudjon haladni a többiekkel. Maga az eszköz is pénzbe kerül, és persze ott van az internet előfizetés is. Bár azt gondolnánk, egy ilyen család nem biztos, hogy korlátlan internetcsomagra fog előfizetni, de ha esetleg több gyerek is tanul, akkor nem nagyon tudják megúszni

– fogalmazott a lapnak.

Mint mondta a lapnak nyáron kaptak egy megbízást. Egy észak-alföldi város szegénytelepén végeztek egy kutatást, ahol az egyik kérdés az volt, hogy a szülők hozzáférnek-e a KRÉTA rendszerhez. Ez a program most már egy óvodás gyereknek is az előrehaladását, az iskolai, óvodai üzeneteket, a hiányzásokat, a jegyeket jelenti. Egy ilyen applikáción lehet és kell követni mindent, egyébként képtelen a szülő kommunikálni az iskolával.

Az volt az érdekes egyébként, hogy ezen a sátoraljaújhelyi telepen a szülők úgy nyilatkoztak, hogy bizony, nekik rajta van a telefonjukon a KRÉTA. Tehát miközben a szegénységben jóval kevesebbet költenek az oktatásra, bizonyos dolgokat még egy szegény család is azt gondolja, ezt meg kell tegye a gyereke érdekében

- mesélte a szakember.

Címlapkép: Getty Images