Budapest 18℃ (erősen fátyolfelhős)Egyre nehezebb helyzetben vannak a növénytermesztők: mi lesz így a magyar terménnyel?
Magyarország gazdag növénynemesítési múlttal rendelkezik, világviszonylatban is az első között vagyunk. Leírt publikációs adataink már több, mint 200 évvel ezelőttről is vannak. A rendszerváltás óta jelentős versenyhelyzeti hátrány kezdett kialakulni a nyugati cégekkel szemben. Dr. Pauk János, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke az Agrárszektornak elmondta, a magyar fajták, különösen a repce és napraforgó esetében, szinte teljesen kiszorultak a piacról, ami a nemzeti önállóságot is veszélyezteti. Az utóbbi évtizedekben a szektorban sok munkahely szűnt meg, és a szakemberek számának, illetve minőségének csökkenése aggasztó. A növénynemesítés folyamatos tevékenység, a szükséges pénzügyi ráfordítás, a modern technológiák integrálása elengedhetetlen annak jövője szempontjából.
Ha a nemesítői oldalról nézzük, akkor azt kell elmondani, hogy Magyarország szinte az összes európai ország közül a legfényesebb és a legidősebb nemesítési históriával, történettel rendelkezik. A rendszerváltás a hazai növénynemesítésben jelentős változást és diszharmóniát indított el
- fogalmazott lapunknak Pauk János. Hozzátette: Magyarország már 1989 előtt is nyitott volt a nemesítési piacon, de a nyugati cégek a fordulat évei után hatalmas tőkével és marketinggel léptek a piacra, ami jelentős diszharmóniát okozott a magyar és külföldi nemesítő házak piaci helyzeteiben. A régi szisztémából átjött nemesítő intézményeink nem tudtak lépést tartani a nyugati vállalatok marketing- és piaci stratégiáival, így kevésbé vagyunk versenyképesek a globális piacon. Az úgynevezett állami növénynemesítő házak a pénzügyi erőforrások és a korszerű technológia hiánya miatt kerültek hátrányba, különösen a marketing és piacra jutás terén. Mára ezek a nemesítő házak - az átszervezés évében vagyunk - leginkább az egyetemek, különösen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) alá tartoznak.
A fő probléma az, hogy míg a nemesítés szakmai része tartotta a lépést, a piacra jutás és marketing területén jelentős diszharmónia alakult ki, emiatt pedig lemaradást szenvedtek a magyar cégek a nyugataikkal szemben.
A nemesítési programok jól működnek hazánkban, de mára növényfajonként óriási különbségek alakultak ki - vélekedett a szakértő.
A repce és a napraforgó esetén a magyar genotípusok szinte teljesen kiszorultak, ezért mondhatni, hogy a magyar fajták nemesítése e két növény tekintetében szinte teljesen megszűnt és más fajoknál is negatív tendencia látható
- közölte az Agrárszektorral Pauk János. Hozzátette: nemesítési vonalon még mindig vannak remek eredmények. A Nébih elismerései és a posztregisztrációs kísérletek adatai alapján a gabonáknál - még kukoricánál is - nem állunk olyan rosszul, mint azt a piaci helyzet mutatja. A fajták szereplése és eredménye sokkal jobb, mint a piaci helyzetük.
Melyek a magán- és „állami” növénynemesítők legnagyobb kihívásai? Miért rendkívül fontos a helyi nemesítés? Milyen fontos a technológiai fejlődések zajlanak? Erről többet az Agrárszektor teljes cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
