Szoros a verseny a hazai boltokban: a külföldi élelmiszerek végleg lenyomják a magyart?

Kiélezett árverseny zajlik szinte már minden fogyasztóért az élelmiszeripari termékek piacán. A 2023-ban kezdődött forgalom visszaesés, a vásárlói kosarak átalakulása mind rosszul érintette a hazai gyártókat. A fogyasztás a 2023-as mélypont után csak lassan, vagy alig növekszik, és a fogyasztók láthatóan az olcsóbb termékeket keresik: erős „diszkontosodási” folyamatok zajlanak, egyes termékeknél a kiszerelések, illetve a minőség is áldozatul esik a vásárlóerő szűkülésének.

- fogalmazott az Agrárszektornak Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ebben a nehéz piaci környezetben fokozottan megmutatkozik a hazai élelmiszeripar versenyképességi hátránya. A termelékenységi hatékonysági mutatóink az EU átlag felénél stagnálnak, a lemaradásunkat pedig még a hazai gyártásra rakódó kormányzati terhek is fokozzák, ilyenek például a csomagolásokat érintő EPR díjak.

Ahogyan korábban az Agrárszektor megírta, Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke a CIB Agrárkonferencián elmondta, hogy kivételes időszakot tudhat maga mögött a magyar élelmiszeripar, amelyet ársapkák, a kötelező akciózások és új beruházási támogatások jellemeztek. Az ágazat 2023-as, 12,1 százalékos visszaesése példa nélküli ebben az évszázadban – még a 2008-as válság idején is csak 6,7 százalékos csökkenés történt –, és bár az idei első félév némi javulást hozott, ez még nem elegendő a 2022-es szint eléréséhez.

Import és export jellemzők

A fenti helyzetben, a hatékonytalan termelés, a hazai nehezítő tényezők és a fizetőképes kereslet mértéke egyértelműen erősítik az import nyomást. Az olcsóbb, tömegtermék jellegű élelmiszereknél a hazai gyártók veszítenek piacukból az import kárára. Aggodalomra ad okot, hogy a termelési hatékonysági mutatóink komoly lemaradást jeleznek, a központi terhek magas szintje pedig fokozza ezt a lemaradást, vagyis itthon drágán termelünk. Ez a hosszú távú exportkilátásainkra is baljós árnyakat vetít.

- fogalmazott Vörös Attila. Magyarországon 2023-ban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal javult, ugyanakkor az exportvolumen 5,4 százalékkal, az importé pedig 9,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb exportpiacok Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország voltak, ezek együtt a teljes agrárexport 52,8 százalékát adták; az agrárimport 80 százaléka pedig tíz országból, döntően EU-tagállamokból származott, amelyek közül Németország, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia és Ausztria kiemelkedtek, 54,5 százalékos részesedést elérve.

2024 januárja és júniusa között Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek exportértéke 7019 millió eurót, importértéke pedig 4844 millió eurót ért el, így az agrár-külkereskedelem aktívuma 2175 millió euróra nőtt, ami közel 700 millió euróval haladta meg a 2023 első félévét.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 5,8 százalékkal bővült, míg behozataluk 6,1 százalékkal csökkent; az exportárindex 15,2 százalékkal mérséklődött, az importárindex 14 százalékkal emelkedett, ami 26 százalékos romlást jelentett a cserearányban az előző év azonos időszakához képest.

A teljes nemzetgazdasági export 5,6, míg az import 10,9 százalékkal csökkent; az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése 9,6 százalékot tett ki az összes nemzetgazdasági exportból, míg az importból 7,4 százalékot. A legnagyobb bővülés a gabonafélék kivitelében volt tapasztalható, ami közel kétszeresére nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Élelmiszerárak alakulása napjainkban

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek ára 4,5 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 38,9, a tejé 16,8, a gyümölcs- és zöldségléé 12,1, az étolajé 9,9, a csokoládé és kakaóé 9,8, a vaj, vajkrémé 7,9 százalékkal emelkedett. Az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,2 százalékkal emelkedett 2023. októberhez viszonyítva. A termékcsoporton belül ugyanakkor a száraztészta ára 7,3, a cukoré 2,9, a margariné 2,7, a tojásé 2,1 százalékkal csökkent.

Szükség lenne az ágazati fejlesztésekre

Égető szükség van a termelési rendszereink modernizálására! Automatizálás, digitalizálás, és ahol csak lehet a hatékonyság javítása. Amíg ugyanis pl. az energiafelhasználásunk és a hozzáadott érték mutatóink az EU-s átlag felét érik csak el, addig nem fogunk tudni versenybe szállni a nem különleges, nem egyedi termékeket gyártó külföldi szereplőkkel.

- vélekedett a FÉSZ ügyvezető igazgatója. Hozzátette:

Nemrég zárult le a beadási időszak két uniós forrású pályázat esetében. A két KAP kiírás keretében összesen 250 milliárd Forintnyi fejlesztési támogatásra lehetett pályázni. Ismereteink szerint ezt a keretet többszörösen meghaladó igény futott be az Irányító Hatósághoz. Ez is azt mutatja, hogy az ágazatban jelentős fejlesztési igény mutatkozik.

Az idén december 4-5-én megrendezésre kerülő Agrárszektor Konferencián kerekasztal beszélgetés keretein belül többek között az agrárfinanszírozásokról, az élelmiszeripar versenyképességéről és az ágazati támogatásokról is szó lesz. Vörös Attila úgy véli, az esemény mindig jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk, hogy mik voltak az adott év releváns, meghatározó pontjai, milyen trendek bontakoztak ki, illetve, hogy mik valósultak meg abból, amit az előző évi rendezvényen elhangzottak.

Címlapkép: Getty Images