Nem várt hatást hozott a szélsőséges időjárás: erre nem számítottak a magyar gazdák

A betakarításra jelentős hatást gyakorolt a nyár közepétől tapasztalható elhúzódó aszályos időszak, illetve az ősz elején tapasztalható egyenlőtlen csapadékeloszlás, hiszen a tartósan sáros talaj sok esetben nehezítette a korai munkálatokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján a napraforgó betakarítása fejeződött be legkorábban, 2,5 tonna hekrátonkénti termésátlaggal, közel 680 ezer hektárról 1,7 millió tonna termés mennyiséggel, mely mintegy 4,9 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. Az egyes vármegyék betakarítási eredményei között jelentős eltérések vannak a hektáronkénti hozamokat illetően, 1,8 t/ha-tól egészen 2,9 t/ha-ig.

Az idei aszály a kukorica esetében is okozott terméskiesést, a hektáronkénti hozamok ennek megfelelően ugyancsak csökkentek a korábbi évekkel összevetve. 865 ezer hektárról 5,8 tonnás hektáronkénti termésátlaggal összesen 5 millió tonnát meghaladó mennyiséget takarítottak be országosan. Ezt a kultúrát viselte meg leginkább a szárazság, az idei termésátlag jelentősen elmarad az elmúlt évek termésátlagától. A vármegyei eredmények tekintetében a napraforgóhoz hasonlóan jelentős különbségek vannak, míg a nyugat-dunántúli vármegyék termésátlaga megközelítette a 7,7 tonnát hektáronként, addig a Dél-Alföldön ez az érték 3,3 és 4,5 tonna között alakult.

Az őszi betakarítású szántóföldi kultúrák között a szójára is hatással volt a nyári aszály, ennek megfelelően az országos termésátlag itt is elmarad az elmúlt öt esztendő hozamaitól. A 111 ezer hektárt meghaladó termésterületről 2,2 tonna/hektár termésátlaggal összesen közel 250 ezer tonnányi szóját takarítottak be országosan. A betakarított terület növekedése miatt azonban az idei évi szója termés eredménye majd 50 százalékkal haladja meg a tavalyit, és közel 60 százalékkal az elmúlt öt esztendő termésmennyiségét. A szója népszerűségét magyarázza, hogy fontos fehérjenövényünk, amely élelmiszer-, takarmány- és ipari alapanyagként is kiemelkedő jelentőséggel bír, nitrogén megkötő növényként pedig fontos része a vetésforgónak.

A cukorrépa 54 tonna/hektáros termésátlagot produkált, összesen 454 ezer tonnát lehetett betakarítani ebből a kultúrából országosan, ami meghaladja a tavalyi mennyiséget. A burgonya szintén megszenvedte a csapadékhiányt és a nyári hőhullámokat, 6,3 ezer hektárról 173 ezer tonna termést takarítottak be ugyancsak országosan, mely eredmény szintén jobb a tavalyi értéknél.

A gabonák őszi vetése és az ehhez kapcsolódó teendők, alapvetően meghatározzák a következő évi termést, ezért ennek az őszi munkának is komoly jelentősége van. A gazdálkodóknak ebben az időszakban figyelmet kell fordítaniuk a talaj előkészítésére, a megfelelő vetőmagok kiválasztására, és a vetés ideális időpontjának meghatározására. Ezen munkák tekintetében elmondható, hogy repcéből 132 ezer hektáron, árpából 286 ezer hektáron, őszi búzából 914 ezer hektáron történt meg a vetés. Míg a repce és az árpa tekintetében a tényleges vetésterület mérete elmarad a tavalyitól, addig a búza esetében emelkedést mutat. A rozs esetében 37 ezer hektáron vetettek, ami megfelel a tavalyi értéknek, míg tritikálé esetében a 63 ezer hektáros tényleges vetésterület elmarad a 2023-as adattól.

Összegzésképpen kijelenthető, hogy az idei évben az időjárási szélsőségek ellenére rendben zajlottak a földeken az őszi munkák. A termésmennyiség egyes kultúrák esetében némileg elmarad az átlagostól, szójánál azonban jelentősen meghaladja azt.

A NAK őszi munkákról készített vármegyei adatsora itt látható:

Címlapkép: Getty Images