Gyerek nélkül újépítésű? Így zár ki sok magyart a CSOK és a Babaváró a lakáspiacról

2025-ben jelentősen bővül a lakástámogatások köre Magyarországon, hiszen a már futó CSOK Plusz és a kedvezményes, 10 százalékos önerő mellé az Orbán Viktor által meghirdetett 21 pontos akcióterv szerint a kormány a megfizethetőbb lakhatásra is összpontosít majd - egy sajtóeseményen Nagy Márton gazdasági miniszter is hosszasan beszélt a lakhatási problémákról, és arról, hogy ezeket rövid határidőn belül tervezik megoldani - írta a Pénzcentrum.

A tervek szerint 2025-től

• élesedik egy munkáshitel nevű konstrukció, amely 4 millió forintnyi kedvezményes kölcsönt jelent a fiataloknak, ezt akár önerőként is fel lehet használni lakásvásárláskor,
• feltörhetőek lesznek a nyugdíjmegtakarítások, azokból kedvezményesen lehet lakást vásárolni (a becslések szerint százmilliárdok is mehetnek az ingatlanpiacra,
• indul az 5 százalékos banki kamatplafon, ami 35 év alatti fiataloknak járhat, első otthonuk megvásárlásához, de vannak energiatakarékossági feltételek,
• bevezetik a lakás-cafetériát, a munkáltatók havi 150 ezer forintig támogathatják a dolgozók hiteltörlesztését vagy lakbérét,
• és ez ugyan nem kifejezetten lakhatási állami támogatás, de kamatot fognak fizetni az állampapírok, ami újabb százmilliárdos jövedelmet jelent a lakosságnak, amiből szintén kerülhet a lakáspiacra is.

De mi van azokkal, akik nem jogosultak semmilyen már létező, vagy a közeljövőben induló támogatásra, és megtakarításuk sem nagyon van, esetleg nem akarják azt feltörni? Nos, már az MNB is azt írja a friss jelentésében, hogy:

Az új gyermeket nem vállaló kétgyermekes családok számára mind egy új lakás, mind pedig egy átlagos budapesti használt lakás hitel segítségével történő megvásárlása jelentős pénzügyi kifeszítettséggel járna.

Magyarul: aki nem akar újabb gyermeket vállalni a CSOK Plusz keretein belül, az ma Magyarországon nemigen tud hitelre lakást venni anélkül, hogy a család pénzügyi lehetőségeit kimaxolja - és még ez is kevés lehet.

Argyelán József, a Bankmonitor elemzési igazgatója ennek kapcsán a Pénzcentrumnak azt mondta, az érintett réteg az utóbbi időben nem tapasztalt pozitív változást ebben a tekintetben. Az MNB jelentése szerint nőtt a lakáshitelek átlagos fedezeti mutatója, azaz a magyar lakásvásárlók egyre magasabb összegű kölcsönökkel finanszírozzák a lakásvásárlást.

Az elemzési igazgató szerint ez egyrészt azt jelenti, hogy bátrabban mernek hitelhez nyúlni az emberek, másfelől pedig a kamatkörnyezet is egyre kedvezőbb. Megjelentek a lakáshitel-piacon a 10 százalékos önerős, kedvezményes kölcsönök is, a második negyedévben már az új szerződések 4-5 százaléka volt ilyen. A Bankmonitornál egyébként nem tapasztalják, hogy a pénzintézetek szigorítottak volna az utóbbi időben az önerő feltételein, de a törvényi minimumnál sok esetben azért szigorúbban bírálják el az igényléseket.

A teljes cikk a Pénzcentrumon, itt olvasható!

Címlapkép: Getty Images