Extra fizetések, horror albérleti díjak: megtaláltuk hazánk második legjobban fizető megyéjét

HelloVidék: Hogyan jellemezné Komárom-Esztergom megye munkaerőpiaci helyzetét 2024-ben?

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója: A megye azon kevesek közé tartozik, amelyek szerencséseknek mondhatják magukat az ország többi részéhez viszonyítva. Többek közt azért, mert Győr-Moson, Budapest és Vas megye után itt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta 78,2%.

Lakosságszámát tekintve a megyék között a 13. helyen áll 301.000 fővel ebből a 15 és 65 éves kor közt 194 ezer fő van, ebből 154 ezer fő dolgozik.

A gazdasági recesszió ezt a megyét is érintette, hiszen az itt jelenlévő iparágak átlagon felül kitettek a piaci változásoknak. Hiába képviselnek számos ipari szegmenset a jelenlévő cégek, a legnagyobb foglalkoztatók jellemzően az autóiparhoz köthetők, és a náluk történt termelési csökkenés meglátszik a megyei foglalkoztatási adatokon is. Az országban itt csökkent az egyik legnagyobb mértékben, 4,7 ezer fővel a foglalkoztatottak száma.

Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a munkaerő-tartalékokat, akkor azt látjuk, hogy egy esetleges növekedés során a megyében van a legkevesebb lehetősége a cégeknek növekedni, hiszen minimális a tartalék létszáma az ország többi részéhez viszonyítva. (4,5e fő)

Az álláskeresőnek ugyanakkor jó lehetőségeik vannak: az aktuális állapottól függően az 5-6 helyen áll a megye a legtöbb üres álláshelyek számát tekintve.

A terület rendkívül fejlett iparilag, és Budapest és Győr közelsége, illetve még Veszprém és Fejér megye is komoly tartalékot jelent számára, emellett a bérszínvonal is magas, ezért az üres álláshelyek feltöltése nem okoz megoldhatatlan gondot:

Budapest és Győr-Moson-Sopron megyék után itt lehet a legtöbbet keresni. Az átlagbér az idei második negyedévben bruttó 642 ezer forint volt.

Mekkora a jelenlegi munkanélküliségi ráta a megyében, és hogyan változott az utóbbi években?

Év elején a korábbi adatokhoz képest jelentős megugrás volt ezen a téren: az első negyedévben 2,9% volt ez az érték, ami persze országos összehasonlításban kiváló, de önmagához képest a vármegye a covid óta nem produkált ilyen magas értéket. A tavalyi évet 1,7%-on zárta, míg az előző év azonos időszakában pedig 1,4%-volt ez az érték.

A második negyedévben aztán ez a ráta csökkenésnek indult, a 3.negyedévben pedig 2%-ra esett újra vissza ez a szám, amivel a megye az egész ország legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját produkálta.

Az utolsó negyedéves érték a terület adottságai miatt teljesen kiszámíthatatlan: a fejlett régió képes felszívni az elbocsátott munkaerőt, amit az autóipari recesszió okozhat, de az adott ipari kitettség mértéke okozhat kellemetlenségeket.

Mit ad a főváros közelsége, melyek a legnagyobb kihívások a munkaerőpiac szempontjából a régióban?

Egyrészt ez a közelség egy lehetőség szoros üzleti kapcsolatok létrehozására és fenntartására, ugyanakkor egy komoly kihívás is: ha a munkavállalók egy órán belül vannak autóval vagy tömegközlekedéssel a fővároshoz, akkor már könnyen választják az ingázást, és bizony ez itt is tetten érhető. A régióból kivezető utak rendre beállnak reggelente, és nehéz a főváros elérése.

A munkaerő megtartása érdekében a béreket úgy kell emelni, hogy ne érje elmenni Budapestre, hanem a munkavállalók maradjanak a régióban. Ennek eredményeként ma Budapest és Győr Moson Sopron után itt a legmagasabbak a bérek.

A magas bérek, magas ingatlanárakat is eredményeznek, ami megnehezíti a munkavállalóknak a régióba történő telepítését, hiszen amit ők nyernek a béren, azt bukják a magas ingatlanárakon, drága albérleteken.

Mik a különbségek a legnagyobb települések: Tatabánya- Esztergom- Komárom -Tata és Oroszlány gazdaságában, foglalkoztatási mutatóiban? Mely iparágak dominálnak a foglalkoztatásban a megye legnagyobb városaiban, például Tatabányán, Esztergomban és Komáromban? Melyek a legnagyobb munkáltatók a megyében? (Pl. autóipar, logisztika, technológia, élelmiszeripar stb.)

Az esztergomi járás a legerősebb, hiszen itt működik a Suzuki is, de jelen van például a Zoltec és a Tyco Electronics is.

A komáromi járásban a számítógépes alkatrészeket gyártó Cloud Network Technology viszi a prímet, és töri meg az autóipari kitettséget. A mögötte következő SK On Hungary akkumulátorgyártással, míg az IKR AGRÁR vegyi áru-nagykereskedelemmel foglalkozik.

A mellette lévő tatai járásban a legerősebb a Gütner Tata Kft iparihűtőgyártó, majd a Gedia fémipari cég következik, utána pedig az NHK Spring Hungary járműipari beszállítóként.

A tatabányai járás szintén nagyon erős – az élen álló Coloplast műanyagipari szereplő, de itt működik a Bridgestone gumigyár és a Lotte Chemical műanyagipari cég. Meg kell említeni a Henkelt is, melynek itt ragasztógyára van, és itt található a Grundfos is. Az itteni vegyipar jelentősen hozzájárul a megye iparági diverzifikációjához.

Az Oroszlányi járásban szintén erős cégek vannak, például a Borgwagner Oroszlány és a Borgwagner Hungary.

A kisbéri járásban a Csatka Pig kft élőállat-kereskedelemből származó, a fentieknél szerényebb bevételi szintje is elegendő az első helyhez, ezt a vállalatot követi a Kisbér Bádog Center és a Minebea Acess Solution Kft.

Milyen hatása van az autóiparnak (pl. az esztergomi Suzuki gyár) és a hozzá kapcsolódó beszállítói láncnak a megye munkaerőpiacára? Az autópiac regressziója hogyan hat a megye gazdaságára – foglalkoztatási mutatókon mennyire látszik ez?

A kitettség egyfajta kockázat és mivel az értéklánc számos szintjének szereplői jelen vannak a megyében, ezért ezzel számolni kell. Ugyanakkor szembetűnő, hogy az elektronikai ipar és a műanyagipar, illetve az egyéb termékek gyártása is nagymértékben jelen van, ahogy az agrárium is, és ezzel a fajta diverzifikációval a régió erős tud maradni egy autóipari recesszió idején is.

Az utóbbi években milyen új beruházások érkeztek Komárom-Esztergom megyébe, és ezek milyen hatással vannak a foglalkoztatásra?

Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy egy megye foglalkoztatását nem csak az új beruházások által kínált új állások, hanem a meglévő munkavállalói állomány életminőségére pozitív hatással bíró beruházások is nagymértékben befolyásolják. Az idei évben közel 10 mrd forint értékben érkeztek beruházások a régióba, és ezek zömében területfejlesztési pénzek, illetve turisztikai fejlesztések voltak. A klaszteresítés egyik alapja, hogy a munkavállaló ne csak a szakmai fejlődését lássa biztosítottnak, hanem a munkán kívüli életének minősége is pozitívan alakuljon.

Másrészt jelen vannak a K+F területén is kiválóan teljesítő szereplők, mint például a TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft., amely cég amellett, hogy hatalmas forgalomban állít elő baromfitermékeket, még oltóanyag gyártásban is élenjárnak.

A Kirchhoff Hungária Kft 20 mrd forintból épített új csarnokot, amit idén nyáron adtak át. Az autóiparban jártas cég ezzel megerősítette szerepét a hazai beszállítói piacon, mivel karosszériaelemeket készítenek az OEM-ek számára.

A Fiberhome optikai kábeleket gyártó kínai cég az európai központját építi fel Kisbéren, és ezzel 150 főnek ad munkát. Emellett nem szabad elmenni nyilván a nagy foglalkoztatók fejlesztései mellett sem, de azok jellemzően még a korábbi években voltak jelentősek.

Mely szakmákban tapasztalható a legnagyobb munkaerőhiány a megyében?

Minden ami gyártás – mérnökök és technikusok, karbantartók. A jelenleg nyitott pozíciók 25 százaléka felsőfokú végzettséget igényel. A mérnökök esetében a már klasszikusnak számító villamosmérnököket, gépészmérnököket, minőségirányítási mérnököt, karbantartás irányító mérnököt, termelés vezető mérnököt, vegyészmérnököt is keresnek. Természetesen technikusokat, karbantartókat, PLC programozókat, villanyszerelőket, gépkezelőket, karbantartókat és operátorokat is folyamatosan keresnek.

Milyen típusú munkavállalók iránt van a legnagyobb kereslet jelenleg? (Pl. mérnökök, betanított munkások, logisztikai szakemberek stb.)

A fentiek mellett még megemlíthetjük az értékesítés minden vállfaját kezdve a bolti eladótól a területi képviselőkig és a mérnök értékesítőig mert ezen munkakörökre szintén keresnek.

Ami nélkül pedig nem működik semmi az a logisztika – raktározástól a beszerzésen át a speditőrig, a sofőrökön keresztül a targoncásig, szintén minden logisztikai területre keresnek a régióba szakembereket.

Mennyire érinti a megye városait az elvándorlás, különösen a fiatalok körében?

A Trenkwalder évente méri a munkavállalók mobilitását, a megyéből az elvándorlási mutatókat. A megyében élő munkavállalók 49% nem tervez elköltözni a megyéből. 5% teljesen bizonytalan, míg 46% költözne. Ez utóbbi csoportnak a 68%-a külföldre menne, és jellemzően ezek fiatalok, de egyre többen vannak már az idősebb a korosztályból is. Akik a belföldi költözés mellett döntenek, ők jellemzően Budapestre mennének (34%), vagy a megyén belül váltanának (32%).

Hogyan alakulnak a fizetések a megye legnagyobb városaiban? Mely városokban lehet a legjobban keresni? Hogyan viszonyulnak a megyei átlagbérek az országos átlaghoz?

A bérezési különbségek leginkább attól függenek, hogy mely szektorról és mennyire munkaerőhiányos állapotokról beszélünk. A távolság azonban túlzottan kicsi, hogy komoly, markáns különbségeket állapítsunk meg. Amennyiben mindenképp fel kell állítani valamiféle rangsort, akkor azt mondanánk, hogy a komáromi, a tatabányai és az esztergomi járásokban lévő városokban jobban lehet keresni mint a oroszlányi és kisbéri járásokban lévő vársokban.

A korábbi válaszokban elhangzó információkat megerősítve az országon belül Budapest és Győr-Moson-Sopron után itt lehet az egyik legjobban keresni, és bőven az országos átlag felett vannak a bérek.

A megye városai közül hol a legmagasabbak a megélhetési költségek, például a lakhatás szempontjából?

A megyeszékhelyen és a városokban a használt lakások esetében ugyanaz a szint négyzetméterárban, mint Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben. Új építésű ingatlanok esetében pedig Pest megyével vannak egy szinten, megelőzve a Nyugat-Dunántúlt.

Albérleti díjak tekintetében Budapest, Győr és Debrecen után van Tatabánya, közvetlenül Székesfehérvárral egy szinten.

Címlapkép: Getty Images