Elárulta a 100 éves Bálint gazda, hogyan menthetnénk meg a magyar vidéket

Édesapját nagyra tartotta: az agrárium világa iránti szenvedélyét a családi gazdaságból merítette. Az édesapja már négy-öt éves korától tanította a földeken, a szülőktől megszerzett tudását hangsúlyosnak tartja mai napig. A szakmai tudás mellett a tisztességet, az emberséget és az alapvető elveket is fontosnak tartja.

Elvem például, otthonról hoztam, ma is tartom,hogy kenyeret nem dobok ki, s ha leesik az asztalról, fölveszem, megcsókolom, elfogyasztom. Az is elvem, hogy segíteni, tanítani kell az embereket, különösen a rászorulókat.

Legutóbb a Máltai Szeretetszolgálattal karöltve nagycsaládosokat és romákat igyekezett a kertművelésre felkészíteni. Vetőburgonyát osztottak, az első évben azonban a szállítmány fele sem került be a földbe, sokan inkább elfogyasztották azt. Az évek során felismerték a családok, hogy türelemmel és munkával gyümölcsözőbb életet tudnak ezzel a segítséggel teremteni maguknak. A program Tarnabod és környékén ma már gördülékenyen működik, tanodák is épültek, amik megnyitják a lehetőséget a továbbtanulás és a kitörés felé a helyi hátrányos helyzetű gyermekek előtt.

Bálint gazda mesélt a gyermekkoráról, a családjáról, a háborúban eltöltött éveiről és az újrakezdésről. Lenyűgöző életének szerves részét képezte, hogy argonómusként és biztosítási szakértőként is tevékenykedett.

Miután számos szakkönyv volt a háta mögött, újságíróként is kipróbálta magát, a Kertészet és Szőlészet főszerkesztőjeként tizennégy éven át dolgozott. A köztévé által az egész ország megismerhette a kertészmérnököt, huszonnyolc éven át volt látható a képernyőn. A nyolcvanas évek végén mintegy hárommillió magyar nézte az Ablak című műsorban Bálint gazdát.

Egy időben a politika irányába is kitekintett, azonban hamar rájött, hogy a politikai élet nem az ő világa.

Azt, hogy azt hittem, képviselőként hatékonyabban, szélesebb körben tudom terjeszteni a mezőgazdaságban szerzett sok évtizedes tapasztalatomat.

– felvetette Bálint gazda, majd megemlítette, hogy nagyon nehezen fogadta vissza a politikai kitekintése miatt a szakma.

Bálint gazda szerint ma a vidék nagyon keveseknek ad munkát, a vízelvezető árkok tisztítására sincs elég ember, pedig a klímaváltozás miatt ez a probléma egyre égetőbb. Az állattenyésztés is az árnyéka az egykorinak, míg 1989-ben tízmillió sertés volt Magyarországon, ma már csak hárommillió. A fiatalok közül nagyon kevesen foglalkoznak földműveléssel, inkább elköltöznek nagyobb városokba vagy külföldre. A mezőgazdaságnak azonban mindig is komoly szerepe lesz az ipar és szolgáltató szektor mellett, ezért ez a nehézség még megoldásra vár.