Ez a zöldség mindent ver: jó a szívre, a csontokra és még a memóriára is!

A vízitorma évelő, félvízi növény, mely Európában és Ázsiában is őshonos, és a mustárok családjába tartozik. Apró, kerek levelei üreges száron helyezkednek el, a növény általában a víz közeli területeken, vagy folyókban, tavakban található meg. A vízitorma íze csípős, akárcsak közeli rokonai, a retek és a wasabi. A vízitormánál vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabb zöldséget keresve sem találhatnánk, fogyasztása erősíti az immunrendszert, jót tesz a szívnek és a csontsűrűségnek is.

Hat ok, amiért érdemes vízitormát fogyasztani:

1. Rengeteg tápanyagot tartalmaz

A vízitormában nagyon sok tápanyag megtalálható, miközben rendkívül kevés kalóriát tartalmaz. Tele van A, C, E és K-vitaminnal, és ásványi anyagokkal, mint például kalciummal és mangánnal.

2. Gazdag antioxidánsokban

A vízitorma a Brassicaceae növénycsalád tagja, ami a keresztesvirágúak egyik csoportja, ide tartozik a brokkoli, a fejes káposzta, és a rukkola is. Ezek a növények általában tele vannak mikrotápanyagokkal, emiatt fogyasztásával csökkenthető néhány krónikus betegség kialakulásának esélye, ez főképp a szív- és érrendszeri betegségekre igaz és a demenciára. Egy 2018-as kutatás összehasonlította 12 keresztesvirágú növény antioxidáns aktivitását, és fenol-tartalmát, és kiderült, hogy a vízitormában rendkívül sok a ferulinsav, a pumuminsav, a kaempferol, a kvercetin és a rutin, így a teljes fenoltartalom tekintetében a legmagasabb értéket a vízitormánál mérték, de mire is jó ez? A fenolok, hatékony antioxidánsok, melyek megvédik a sejteket a fertőzésektől, gyulladásos betegségektől, valamint az artritisztől és az allergiáktól is. A kutatók arra a felismerésre jutottak, hogy a fenolok megakadályozzák egyes molekulák rákkeltő anyaggá alakulását, ami ígéretes lehet a rák megelőzése szempontjából.

3. Magas K-vitamin tartalom

A vízitormában rendkívül sok a K-vitamin, ennek pedig rendkívül sok előnye van, például jót tesz a keringési rendszernek és a csontoknak is. Sokan tudják, hogy a K-vitamin felel a véralvadásért, de arról már kevesebben hallottak, hogy ez a vitamin felel a vérünk keringéséért, és megakadályozza, hogy plakk képződjön az artériákban, azaz meggátolja az érelmeszesedést. A vérerek keményedése szívrohamhoz, sztókhoz, és verőértágulathoz vezethet, de azoknak, akik elég K-vitamint fogyasztanak, kevesebb az esélyük az ilyen jellegű – szív-és érrendszeri – betegségek kialakulására.

Több tanulmány is bebizonyította, hogy ha napi rendszerességgel eszünk K-vitamin tartalmú ételt, akkor csontjaink erősebbé válnak. Náluk csökken a csonttörés kockázata, míg azoknál, akik nem vesznek magukhoz elég K-vitamint, a kutatások kimutatták, hogy kevesebb a csont ásványi sűrűsége.

A K-vitamin az agynak is nagyon jót tesz. Az agyban megtalálhatók bizonyos zsírok, úgynevezett szfingolipideknek, melyek rendeltetés szerinti működése a K-vitamin tartalomtól függ. A K-vitaminnal és a kognitív egészséggel kapcsolatos kutatások szerint az idősebb felnőttek, akik bőségesen fogyasztanak K-vitamint kiemelkedően jó önéletrajzi memóriával rendelkeznek. Az önéletrajzi memória egy olyan emlékezeti rendszer, amely saját életünk eseményeinek felidézésében segít. Idős korban azok, akik elég K-vitamint visznek be szervezetükbe, kevésbé feledékenyek.

4. Csökkentheti a rák kialakulásának esélyét

A vízitorma fogyasztása csökkenti a következő rákos megbetegedések esélyét: tüdőrák, vastagbélrák és gyomorrák. A ropogós zöldségek máshogy szállnak szembe a rákkal, mint a gyümölcsök, vagy más zöldségek, ez pedig a mustár olajok (glükozinolátok) jelenlétének köszönhető, ugyanis mikor elvágjuk, vagy elrágjuk a vízitormát, a mustárolaj izotiocianáttá alakul át, ami olyan erős rákellenes szer, amely detoxikáló és pusztító (apoptózis) hatást fejt ki a ráksejtekre.

5. Erősíti az immunrendszert

A kutatások alapján fény derült arra, hogy a nyiroksejtek (limfociták) B és T sejtekből állnak, valamint természetes ölősejtekből, melyek rendkívül fontosak az immunrendszer megfelelő működése érdekében. Ezek a sejtek életmentő funkciókért felelnek, úgy, mint például az antitestek előállítása, melyek blokkolják és elpusztítják az idegen kórokozókat. Ide tartoznak az úgynevezett segítő sejtek is, melyek koordinálják az immunrendszer „válaszait” a különböző behatásokra, és az ölő sejtek is, amik képesek azonosítani és elpusztítani a vírussal, vagy rákkal fertőzött sejteket. Mivel a vízitorma védi a nyiroksejteket, ezért előnyös az immunrendszer egészének szempontjából is.

6. Rendkívül sokoldalú

Bár első sorban salátaként szokták felhasználni a vízitormát, borsos, pikáns levelei sokféle módon beépíthetők az étrendünkbe, készíthetünk például vízitorma levest egy kis burgonyával és hagymával, vagy diós-vízitormás pestot, ami a hagyományos bazsalikom és a fenyőmag mártás alternatívája, és tésztához, vagy pizzára is nagyon ízletes. Rendkívül finom salsa szósz is készíthető belőle, ami halhoz és más húsokhoz egyaránt passzol. A salsához paradicsom helyett használjunk vízitormát az olajbogyó, kapribogyó, szardella, petrezselyem, tárkony, fokhagyma, dijon mustár és citromhéj mellé.

Mutatjuk, hogyan termesszünk vízitormát:

A vízitorma nap és fény igényes, valamint évelő növény. Bár első sorban a hűvösebb területeket kedveli, azon belül is a vízparti helyeket, könnyedén termeszthető kertünkben is. Fontos, hogy ha vízitormát szeretnénk ültetni, akkor jó minőségű, nem genetikailag módosított magokat vásároljunk. Mindenképp napfényes helyet válasszunk kertünkben a vízitormának, mivel naponta legalább hat óra napsütésre van szüksége.

A vízitorma a tápanyagokban gazdag talajt kedveli, mielőtt elvetnénk, mindenképp szórjuk meg leendő helyét bőségesen komposztált földdel, legalább 15-20 cm vastagon. Vetésnél a magokat fél centiméter mélyre ültessük el, körülbelül 3 héttel a fagy vége előtt. A vízitorma magok a legjobban hűvös időben csíráznak, 10-15 Celsius fokos hőmérsékleten. Locsolásnál arra ügyeljünk, hogy mindig legyen nedves a vízitorma földje. Ha mindent jól csináltunk, akkor körülbelül 7 nap szükséges ahhoz, hogy a magok kihajtsanak.

Az öntözés a legnagyobb kihívás a vízitorma termesztésben, mivel a növény földjének mindig nedvesnek kell lennie, sosem szabad hagyni kiszáradni. Amennyiben megoldható, nedvesebb területű talajba ültessük el, például egy patak mellé, vagy az ereszlefolyó közelébe, ahol vízzel telítettebb a talaj.

Amennyiben az ültetésnél már használtunk műtrágyát, vagy komposztált földet, nem szükséges tovább trágyáznunk a vízitormát. Amennyiben a levelek sötétzölddé válnak, satnyák, vagy megsárgulnak, az azt jelenti, hogy kevés a tápanyag a földben, ezt komposztált földdel pótolhatjuk, de a legjobb megoldás, ha komposzt teát használunk.

A vízitorma akkor a legfinomabb, ha hűvös időben szüreteljük, legyen akár tavasz, akár ősz. A szüretet mindenképp azelőtt kezdjük meg, hogy a vízitorma elkezd virágozni. Akkor érdemes megmetszeni, mikor a növény már 15-16 centiméter magas, és levelei már érme nagyságúak. A metszésnél hagyjunk meg belőle 10 centimétert, így még egyszer leszüretelhetjük ősszel. A vízitorma igazán kényes, így csak két napig áll el a hűtőszekrényben, ezért érdemes mindig csak annyit leszüretelni belőle, amennyit még aznap elfogyasztunk.