Fájhat az ősz azoknak, akiknek kertes háza, hobbi telke van: jönnek a gigabírságok

Az októberi napsugarak sokakat bátorít az erdőkben, vagy épp otthoni bográcsozásra, szalonnasütésre. Ahhoz viszont, hogy mind a két esetben teljesen biztonságosan és minden szabálynak megfelelően járjunk el, tisztában kell lenni a tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal, továbbá az erdőterületen és a szabadban történő tűzgyújtás szabályaival is.

Vigyázzunk az erdőkre

A napsütéses időben sokan döntenek úgy, hogy kirándulni indulnak. Manapság nagyon divatos lett az is, hogy nem szendvicsekkel tömik meg a táskákat az utazók, hanem már előre elkészített sütnivalót csomagolnak el. A legtöbb túraútvonalon találkozhatunk sütésre alkalmas területekkel, amiket a kirándulók nagy örömmel ki is használnak.

Ahhoz viszont, hogy ne veszélyeztessük saját és társaink testi épségét és az erdő fáit, nem árt tisztában lenni azzal, hogy a meglátogatott területen érvényben van-e tűzgyújtási tilalom. Jelenleg két megyében van tűzgyújtási tilalom Magyarországon, Bács-Kiskun megyében és Csongrád megyében. Jó, ha tudjuk azt is, hogy a legfrissebb tűzgyújtásra vonatkozó információkat ide kattintva olvashatjuk.

Emellett mi magunk is sokat tehetünk egy esetleges tűzeset megelőzése érdekében. A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki rakhat tüzet, de számos fontos szempontot figyelembe kell venni:

• A tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a tűz terjedését elősegítő anyagoktól, levelektől, faágaktól.
• Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut.
• Fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát).
• Ahogy a tűzre nincs szükség, azt gondosan el kell oltani és meg kell győződni arról, hogy valóban elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.
• Égő cigarettát pedig soha ne dobjunk el, hiszen pillanatok alatt hatalmas erdőtüzet képes okozni.

Fontos: aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható.

Mit tehet akinek saját földje, erdője van?

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó vagy az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Nagyon fontos tudni, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet a tevékenység megkezdése előtt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz be kell jelenteni. Védett természeti területen lévő erdőben, a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével, tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Ugyancsak körültekintőnek kell lenniük azoknak, akik mezőgazdasági munkát végeznek. A külterületen lévő növényzet, tarló, illetve a növénytermesztés során keletkezett hulladék szabadtéri égetését előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal. A kérelmet legkésőbb a tervezett égetés időpontja előtti 10. napon lehet benyújtani; a hatóságnak pedig 5 napja van annak elbírálására. A kérvényben szerepelnie kell az égetés pontos földrajzi koordinátáinak; kezdési és befejezési időpontjának; az égetést végző, valamint felügyelő személyek nevének, illetve lakcímének, továbbá telefonszámuknak is.

Ne feledkezzünk meg a kertekről sem

Még 2015. március 5-én lépett hatályba az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, amely komoly szabályokat fogalmaz meg a kertes ház, és telektulajdonosokra vonatkozóan is. Az egyik legjelentősebb változás a lakosság számára, hogy, az élet és értékvédelem jegyében, a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése TILOS! Az égetést csak akkor lehet végezni, ha az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon zajlik. Az önkormányzatok hatályos rendelettárában érdemes keresni adott településre vonatkozó szabályokat.

Ilyen helyi előírás lehet például:

• Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni, úgy, hogy az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.
• Kizárólag a meghatározott időpontban történhet az égetés, amennyiben az időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.
• Nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot az égetendő kerti hulladék (PVC, veszélyes hulladék).
• Nem szabad őrizetlenül hagyni a szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést, valamint veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
• A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

Persze az sem jó megoldás, ha felhalmozzuk a kertünkben az avart. Mivel a törvényben az is szerepel, hogy az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Akit pedig szabálytalanságon érnek, komoly pénzbírságra számíthat.

10, illetve 20 ezer forintról indul a bírság, de akár a többmilliós összeget is elérheti!

A szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult a tűzvédelmi bírság kiszabására. A tűzvédelmi bírság megfizetése ugyanakkor nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól.

Tűzvédelmi bírság a következőképp alakulhat a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján:

• 10 000 - 1 000 000
  Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő.
• 20 000 - 3 000 000
  Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges.
• 20 000 - 1 000 000
  Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő.