Budapest 2℃ (eső)A profi kertészek nagy trükkje: ezzel a legsilányabb földön is jó lesz a szüret
A legtöbb vidéken élő ember tudja, hogy nem minden talaj alkalmas a veteményezésre, ültetésre. Sokan fel is adják a dolgot, ha az első próbálkozások után a föld összetétele valóban nem kedvez a palántázásnak. Nos, van egy jó hírünk! Nem kell csüggedni akkor sem, ha rossz minőségű a veteményezésre, ültetésre szánt kertünk talaja. Egyre népszerűbb az úgynevezett ültetőládák, vagy más néven magaságyások, amik megkönnyítik a kertészek dolgát, főleg az olyan területeken, ahol a talaj nem igazán termékeny. Hogy miért lehet sikeres a veteményezés egy ilyen boxban? Ennek jártunk utána.
Sokan évről-évre próbálkoznak azzal, hogy bevessék kertjüket vagy meglévő földjeiket. Persze változó az is, hogy ki, milyen sikerrel végzi ezt. Sokszor előfordul, hogy a palánták nem kedvelik azt a talajt, amibe ültetik őket. Mivel a föld minősége és összetétele országrészenként változik, érdemes tisztában lenni, hogy kertünk talaja milyen növényeknek kedvezhet. Ha viszont nem akarunk ezzel kísérletezni vagy meguntuk a folyamatos próbálkozást, akkor érdemes a kertben összeütni néhány ültetőládát vagy magaságyat.
Vannak, akik tévesen úgy gondolják, hogy az ültetőládákat csak nagy kertekbe érdemes megépíteni. Ez nem így van, hiszen pont az az egyik előnyük, hogy akkorát építünk belőlük, amekkorát szeretnénk és persze, ami elfér a kiskertünkben vagy épp a teraszunkon.
De nem csak ezért érdemes barkácsolni néhány magaságyat. Ahogy már említettük, ha kertünk talaja rossz minőségű, ajánlott ültetőládákkal kísérletezni. Ezekbe a boxokba, mi magunk keverhetjük ki a növényeknek a földet. Sőt, vásárolhatunk kifejezetten a növény igényeire szabott virágföldet, paláknak való földet is.
A növények gondozása is könnyebb lehet, ha egy ládában cseperednek fel. Nem kell a földig hajolgatni gyomlálás közben, ezzel kímélhetjük a hátunkat és az ízületeinket is. Éppen ezért érdemes idősebb rokonaink kertjében is magaságyat építeni, hogy ne mondjanak le kedvelt időtöltésükről, a kertészkedésről sem. De ezzel védjük az ő egészségüket is.
Hová építsem az ültetőládákat?
A legtöbb növénynek és zöldségnek legalább hat óra napsütésre van szüksége, hogy fejlődni, növekedni tudjon. Amikor egy ültetőládát építünk, ezt figyelembe kell vennünk. Fontos továbbá az is, hogy egy téglalap alakú láda esetén az egyik hosszú oldal észak, a másik pedig déli irányba feküdjön, hogy a napfényből a maximális mennyiséget kapják meg. A szakemberek szerint a legmelegebb, legnaposabb hely felderítésének előnye az, hogy így a ládánkban lévő talaj hamarabb felmelegszik, így az érés és termés folyamata is gyorsabb, valamint jobb minőségűbb. Továbbá, ha magaságyat építünk, könnyebb távol tartani az olyan kártevőket, mint a csigák, vakondok, valamint a kúszó vagy mászó kártevőket.
Fontos megtervezni a ládánk méretét
Mielőtt nekiesnénk a barkácsolásnak, meg kell terveznünk, hogyan is fog kinézni a megálmodott magaságyás. Első körben érdemes kijelölni a helyet, ahová szánjuk a veteményest. Ezt követően jöhet a méricskélés, hogy biztosan elférjen a növényágy a tervezett helyre. Az ágyás méreteinek nem szabad túl nagynak lenni: szakértők szerint maximum másfél méter szélesnek és legalább hetven centiméter magasnak kell lennie.
Miből és hogyan építsem meg a magaságyakat?
A keretet mindenképpen kezeletlen fából kell összeállítani. Ez azért fontos, mert sok esetben a falapokat valamilyen olajjal lekezelik, amik viszont károsak lehetnek a növekvő zöldségekre, növényekre nézve. Sőt ránk nézve is, hiszen el szeretnénk fogyasztani majd a keretben nevelt növények terméseit.
A keret összeállítása után a profik legtöbbször kibélelik a keretet valamilyen fóliával, ezzel is távol tudják tartani a nedvességet a fától, így sokáig használható marad a magaságy. Persze ez a rész kihagyható, főleg akkor, ha még csak kísérletezünk, esetleg egy nyárra próbálnánk ki a magaságyást. Viszont, ha ezt a módszert alkalmaznánk és fóliával béleljük ki az ágyást, vegyük figyelembe ezt az öntözés során is, hiszen így több folyadék marad meg a láda alján, mivel nem tud a fóliából kifolyni a víz. Éppen ezért folyamatosan ellenőrizni kell a láda földjének nedvességét. Ha nem teszünk bele fóliát, figyelembe kell vennünk, hogy a magaságy földje könnyebben kiszárad, így ügyelni kell a rendszeres öntözésre.
Ezután jöhet a rétegezés, hiszen ezzel is szabályozhatjuk a ládánk víztárolását. Első körben tegyünk bele egy réteg kavicsot, ami segít majd a víz megtartásában. Erre jöhet egy durvább réteg, ebbe lehetnek fák- vagy bokrok ágai apróra vágva. Ezután jöhet egy kicsit finomabb réteg, ebbe a levágott, kigyomlált füvet rétegezzük. Ha ezzel végeztünk, jöhet a gondosan kiválasztott és a megfelelő tápokkal, összekevert föld. Ez lesz az a réteg, amibe ültetni kell a magokat, hagymákat, palántákat. Nagyon fontos, hogy tartsuk észben, a föld folyamatosan ülepedni fog, mivel a különböző rétegek között elkezdődik a bomlás. Pont ezért figyelni kell arra is, hogy a legfelső, termőföldes réteget tudjuk pótolni.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
