Íme a titok: 10 kerti trükk, hogyan szabadulhatsz meg a meztelencsigáktól

Kertünk egyik legádázabb ellenségének köznapi neve: spanyol meztelen- vagy csupaszcsiga. Igazi Terminátor, az egyik legagresszívebben terjedő konyhakerti jövevény. Kiírthatatlan, újra és újra támad, megmász és felzabál mindent, ami az útjába kerül.

A spanyol meztelencsiga hazai elterjedéséről készült felmérés szerint minden második házikertben okozott kára akár évi 20-30 ezer forint terméskiesést is jelenthet. Nemzetgazdasági szinten is mérhető bosszúságot okoz.

Hazánkban először 1986-ban jelezték ennek az invazív kártevő spanyol csupaszcsiga (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) jelenlétét. Inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Rejtőzködő életmódot folytat, nedvességkedvelő, fénykerülő faj, tehát borús időben, illetve eső után aktívabb. Nagy eséllyel éjszaka és hajnalban érhetjük tetten. Erősen fitofág hajlamú (étrendjét főként növényi eredetű táplálék teszi ki), de mindenevőként élő és holt, növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, jellemző rá a kannibalizmus.

Akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, de a vastag, húsos levelű növényeket, a gumókat, a gyökereket imádja a legjobban. Fénykerülő, úgyhogy éjszaka táplálkozik. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal lépjünk (rá), bár nagyon nem mindegy, hogyan védekezünk ellene!

1. Ősi módszer: sózás és/vagy kaszabolás

Nagyanyáink is ezt csinálták a kágyilóval, mert akkor még ezek csúsztak-másztak, főként a pincékben és a nyirkos helyeken, szürke-csíkos kivitelben. Menjünk ki este a kertbe, és zseblámpa fényénél, vagy a reggeli szürkületben gyűjtsük össze őket. Dobáljuk bele egy sós vízzel teli vödörbe, ott gyorsan elpusztulnak. Sokan a földterületen is sóznak, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt a földnek is roppant káros – ezt senkinek sem ajánljuk.

Ismerősöm a metszőollóban hisz. Hajnalonta kimegy a kertbe, végigpásztázza a terepet, és ha ellenséget lát, lekaszabolja. Manapság barbárnak tűnhet ez az eljárás, de hatásos.

2. Akadálypályák építése

A veteményt védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor (apró kőzúzalék), fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, amik a csiga közlekedését nehezíti. Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik - előbb említett - természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá. (Bár ezek a csupasz csigák roppant ügyesek, ezt tegyük hozzá, láttam én már tojáshéjon táncoló példányokat!)

3. Deszkacsapda

Ez az egyik kedvenc trükköm. A veteményeskert sorai közé fektessünk le alkonyatkor pár deszkát vagy kartonlapot, majd másnap délután, amikor a meztelen csigák menedéket keresve már megbújtak alattuk, egyszerűen fordítsuk át a deszkákat, és pusztítsuk gyorsan el a csigákat. De könnyedén csapdába ejthetjük őket egy lefordított görögdinnye héjjal is.

4. Sörcsapda

Ahogy a kertész, úgy kertjének gyilkosa, a meztelen csiga sem veti meg a sört. Üres konzervdobozt, kidobandó lábost félig megtöltünk sörös vízzel és leássuk a veteményes ágyásba vagy a fóliasátorba. Reggelre teli lesz az edény a sörbe fulladt állatkákkal. Hatékony, de ez sem valami szép látvány, ráadásul olyan edénybe öntsünk sört, amiből nem tudnak könynen kimászni.

5. Profi csigakerítés is létezik

A villanypásztor elvén működő csigakerítés is szóba jöhet, a huzalokba vezetett áram ugynais megakadályozza a csigák továbbjutását.

6. Ültessünk olyan növényeket, amiket ki nem állhat

Spanyol csupaszcsigákat utálják a begóniát, a feketeribizlit és a paradicsomot. Ezeket bátran termeszthetjük. Másrészt, ha a virágágyásunk köré védőfalként olyan növényeket is telepíthetünk, amelyektől irtóznak a meztelencsigák. Ilyenek növények a zsálya, fokhagyma, majoránna, kakukkfű vagy a levendula, az üröm, a rue, az édeskömény, az ánizs és a rozmaring.

7. Tartsunk indiai futó kacsákat

Ezek a húsevő háziállatként tartható madarak nagyon ügyesen megtalálják a rejtőző csigákat és hihetetlen mennyiséget el tudnak belőlük fogyasztani. Másrészt viszont az indiai futó kacsa húsa nem ehető, úgyhogy a csigaszedésen túl sok hasznuk nincs. Angliában pont ezért élelmes vállalkozók kacsacsapatokat adnak bérbe a kertészeknek.

Hazánkban egyébként még a spanyol csupaszcsiga honos természetes ellenségei a fogolymadár, a fácán, a vakond, a sün, a futóbogarak, elsősorban a futrinkafélék, a bábrablók, a barna- és zöldvarangy, az ásóbéka, a tarajos gőte és a lábatlan gyík.

8. A jól időzített öntözéssel is sokat javíthatunk a helyzeten

Mivel a meztelen csigák (és petéik) nedves körülmények között érzik jól magukat, és éjszakai életet élnek, tanácsos reggelente öntözni, így a kert éjszakára is száraz marad. Váltsunk felső öntözésről csepegtető öntözésre, amely a gyökérzónában lévő vizet célozza meg, és a növény lombját szárazon tartja. Ezt sem fogják csípni a csigák.

9. Mérgezés

A leghatékonyabb szerek a metaldehid tartamú mérgek, mint például a Detia, Delicia, stb., amelyek vonzzák a csigákat, és a granulátumokon áthaladva megbontja a nyálkahártyájukat, így azok rövid időn belül elpusztulnak. Ezeknek a vegyszereknek a legnagyobb hátránya, hogy házikedvenceink is elpusztulhatnak a fogyasztásuk következtében. Nem beszélve a kertben rohangáló gyerekekről.

10. A humánus megoldás

Éjszaka vegyünk fel egy gumikesztyűt, fogjunk egy zseblámpát, és irány a kert! Szedjük össze a csigákat egy vödörbe, aztán üljünk be az autóba. Keressünk egy elhagyatott erdőszéli árokpartot, és hajítsuk ki az egész bagázst! Környezetbarát megoldás, nem mérgezi meg se kutyát se macskát. De kinek van erre ideje?!

Címlapkép: Getty Images