Filléres trükkök a kertészektől: rengeteget spórolhatsz ezekkel a földturmixokkal
A kertünk növényei akkor gyarapszanak szépen, ha hozzájutnak a megfelelő tápanyagokhoz. De hogyan kerülnek ezek a talajba, pláne, ha az elég rossz minőségű? A válasz egyszerűnek tűnik: trágyázással. De nem is olyan egyértelmű, hogy mikor milyen trágyázási módszert válasszunk, vagy mit is nevezhetünk pontosan trágyának. Erre kerestük a választ.
A kertünk növényei akkor gyarapszanak szépen, ha hozzájutnak a megfelelő tápanyagokhoz. De hogyan kerüljenek ezek a talajba? A válasz egyszerűnek tűnik: trágyázással. De nem is olyan egyértelmű, hogy mikor milyen trágyafélét válasszunk, és milyen talajtípusoknál mire is lehet szükség. Erre kerestük a választ.
1. Trágyázás
Az istállótrágya a szerves anyagok közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. A talajszerkezetet javítja, a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik, ha használjuk, többnyire ősszel, de tavasszal, a felszántott talajon is nagyon hasznos. Az istállótrágya a talaj mikroszervezeteit is táplálja, így a talajba juttatott műtrágyák érvényesülését is fokozzák. 100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg kálit tartalmaz. Az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával. Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a gyümölcsöskert talajéletének serkentésében, nem mellesleg pedig százszázalékosan bio, szerves anyag
- osztotta meg velünk Zsiros Sándor agrármérnök.
Sajnos egyre nehezebben beszerezhető trágyatípus, és egészségügyi okok miatt egyes városokban a szállítása is tilos. sőt egyes városokban - egészségügyi okokból - a szállítása is tilos. Így a kerttulajdonosok más szerves anyagok felhasználásával igyekeznek sokszor elérni azt a kedvező hatást, amelyet az istállótrágya korábban garantáltan biztosított.
2. Bio, szerves trágya
A szerves trágyák szerves hulladékból és /vagy állati ürülékből, azaz rothadó növényi részekből vagy állati ürülékből állhatnak. A növényi eredetű nyersanyagok nehézfémterhelése általában alacsonyabb, mint az állati maradványoké. A növényi alapanyagok nem szennyezettek állati antibiotikumokkal vagy hormonmaradványokkal. A rezisztens baktériumok kialakulásának kockázata a kertben vagy a zöldségekben minimalizált.
A szerves trágyák csoportjába tartoznak azok a mikroorganizmusok is, amelyeket azért alkalmaznak, hogy például javítsák a növények tápanyag-felvételét, vagy támogassák a növényi maradványok bomlását a talajban. Az ilyen mikroorganizmusok közé tartozhatnak például a rizobia, azotobaktériumok, kék-zöld algák vagy különböző baktériumok.
A szerves trágyák előnyei
Javítják a talajt, újjáélesztik a benne lévő mikroorganizmusokat, természetes módon erősítik a növényeket, és biztosítják az egészséges növekedést, táplálékot a talajban élő mikroorganizmusoknak és élőlényeknek is, például a földigilisztáknak. A mikroorganizmusok fontosak a tápanyagok emésztése szempontjából, és gyakran hasznosak a növényi gyökerek számára is. A szerves trágyák szerves anyagai humuszt képeznek, és így javítják a talaj vízháztartását.
A jó vízmérleg nagy előnyt jelent a kertészek számára. Növényeink egyrészt jól vannak ellátva vízzel, heves esőzés esetén pedig nem kerül azonnal víz alá az egész kert. Ennek oka a javult talajszerkezet, ami garantálja a kerti növények termékeny alapját. Ha a kert agyagos talajú, a szerves trágyák porózusabbá tehetik ezt a talajt. Ha azonban homokos a talaja és szerves trágyákat használunk, akkor egy idő után jobb vízvisszatartó képessége lesz
- fejti ki a szakember.
A szerves trágyák valamivel lassabban bocsátják ki a tápanyagokat magukból, de ez nem jelent hátrányt a növényeinknek. A lassabb tápanyag-felszabadulás hosszú távú hatást eredményez, és a tápanyagok nem olyan könnyen mosódnak ki a talajból. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szerves trágyák ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazzák, mint az ásványi alapú műtrágyák. Csak a bennük lévő tápanyagok mennyiségében különböznek.
- Elősegítik a humuszképződést
- Nem tartalmaznak kémiai-szintetikus anyagokat
- Tápanyagokban és természetesebb műtrágya-alternatívákban gazdagabbak
- Támogatják a talaj organizmusait
- Javítják a növények növekedését
- Javítják a kert talajszerkezetét is
- Szerves trágya ideális a gyep, zöldségek, a paradicsom és a gyümölcsfák számára
3. Kerti komposzt
Erre a célra a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag jól felhasználható. Jelöljünk ki a komposztkészítés céljára a kert egyik sarkában egy lehetőleg árnyékos helyet. Itt halmozzuk össze a gyümölcsfák zöldválogatásakor nyert nyesedéket, a zöldborsó és zöldbab szárát, a fel nem magzott gyomnövényeket, a lekaszált füvet, a konyhai és az egyéb szerves hulladékot. A szerves anyagot rétegesen rakjuk egymásra. Minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb lesz a bomlási folyamat.
Nem kerülhet a komposztba a dió- és a vadgesztenyefák lombja, mert a bennük levő juglon nevű vegyületnek a növények növekedését gátló hatása van. Nem szabad a komposztba rakni a felmagzott gyomnövényeket, mert a magvak elfekszenek és a talajba jutva újra gyomosítanak. Tilos a komposztba keverni gombás betegségekkel vagy vírussal fertőzött növényi részeket.
A komposzthalmot körülbelül 1,5 méter magasságig halmozzuk fel, majd vékony földréteggel fedjük be. A szerves hulladék - különösen, ha állandóan gondoskodunk arról, hogy nyirkos legyen - 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ekkor keverjük át a komposztanyagot. Így több levegőhöz juttatjuk a szerves anyagot és ezzel elősegítjük a bomlás folyamatát. Az összerakástól számított egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik, ami a gyümölcsöskertben rostálatlanul is kiszórható. Virágoskertbe célszerű a komposztot megrostálni, hogy az el nem bomlott, nagyobb darabokat a földnemű anyagtól elválasszuk.
4. Mulcsos talajtakarás
A mulcsozás nem új találmány. A talaj takarásából egész sor előnyünk származik, legyen szó balkonládáról, veteményesről, díszkertről vagy akár kisebb-nagyobb gazdaságról. A talaj takarásából rengeteg előnyünk származik, legyen szó balkonládáról, veteményesről, díszkertről vagy akár kisebb-nagyobb gazdaságról. A talajtakarás a természet mintáját követi, épp ezért az ökológiai szemléletű gazdálkodásban, kertművelésben már régóta alkalmazott módszer.
A mulcsozás előnyei
1. Víztakarékosság
A mulcsozott talajból lassabban párolog el a nedvesség, hiszen nem éri közvetlen módon a napsütés. Mivel a fedőréteg megőrzi a talaj vízmegtartó képességét, kevesebbet kell locsolnunk. Öntözés vagy esőzés után hosszabb ideig nincs is szükség vízpótlásra. Ha pedig kevesebb vizet használunk el, azzal nemcsak a bolygó vízkészleteit óvjuk, de a pénztárcánkat is kíméljük.
2. Kevesebb gyomlálás
A takaróréteg visszafogja a gyomnövények fejlődését, nehezebben törnek át rajta, így kevesebbet kell gazolni. Ami mégis kinő, azt könnyű kihúzni, hiszen a mulcs alatt nedves, laza talaj bújik meg, amit könnyen elenged a gyökérzet. A kihúzott gyomot azonnal vissza is rakhatjuk a takaróréteg tetejére, ahol a nap kiszárítja, s így maga is a mulcsréteg részévé válik.
3. Folyamatos tápanyag-utánpótlás
A szerves talajtakaró lassan, de folyamatosan komposztálódik. Ez a lebomlás elősegíti a talaj tápanyag-utánpótlását, a szerkezete is levegősebbé válik, ami jót tesz a növényeknek és a talajéletnek is. Ilyen porhanyós talajnál az ásás is feleslegessé válik, elég egy ásóvillával fellazítani, meglevegőztetni kicsit a földet. Ráadásul ezzel a megoldással - akárcsak a kiskerti komposztálás által - ingyenesen juthatunk talajjavítóhoz. A mulcsréteg alatt gazdag talajélet alakul ki, ami javítja a termőtalaj minőségét.
4. Gazdag talajélet
Az állandó jelleggel fenntartott szerves takaróréteg alatt ideális körülmények, előnyös életfeltételek alakulnak ki a talajban lakó és azt megmunkáltó élőlények számára. Ha félrehúzzuk a mulcsot, láthatjuk, hogy parányi lények sokasága foglalatoskodik a szerves növényi maradványok feldolgozásával sőt sokat közülük nem is látunk, ezek a paránylények vagy idegen szóval mikroorganizmusok, és jó részük a föld felszíne alatt tevékenykedik. A hasznos gilisztától kezdve a talajlakó gombákon át a mikrobákig egyre többen lesznek a kertben, és fáradhatatlan, áldásos munkájuknak köszönhetően idővel a legrosszabb talaj is nagyszerű, de lagalábbis jó termőfölddé alakul át. Ha valakinek rossz adottságú talaja van, mindenképp kezdje a kertészkedést gondos talajtakarással.
5. Kedvező mikroklíma
A mulcs hatékonyan szabályozza a talaj hőmérsékletét is, mert megakadályozza, hogy a termőföld hirtelen vagy túlzott mértékben lehűljön, vagy felmelegedjen. Ennek a tulajdonságának különösen a forró nyári napokon és a kora tavaszi, késő őszi fagyoknál van nagyon fontos szerepe.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)