Elfeledett őshonos gyümölcstermők a kertbe: íme 6 hihetetlenül olcsó csodabogyó

Az elmúlt évben és idén is, az ország minden megyéjében folytak faültetési programok iskolák, önkormányzatok, közösségek számára. Tavaly júniusban indult az Agrárminisztérium Településfásítási Programja, a 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer sorfát igényelhettek ingyenesen. Ennek köszönhetően 1,5 milliárd forint felhasználásával 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültethetnek el a programban részt vevők. Emellett az állami erdőgazdaságok parkerdő-fejlesztési programot indítottak, és már az idei évben több mint 2200 hektár erdőt minősítenek át, így 10%-kal növekedhet a nagyobb települések környékén lévő állami parkerdők területe.

De nem kell messzire mennünk, ha van saját kertünk, mi magunk is sokat tehetünk a ház körüli mikroklímáért, amihez bizony nagyban hozzájárulnak az általunk ültetett növények: a fák és cserjék is. Most olyanokat ajánlunk, amelyek nemcsak a levegőt tisztítják körülöttünk, de a termésük is rendkívül hasznos, táplálék- és vitaminforrás, a legtöbből lekvár vagy szörp is készíthető, de van, amelyik pálinkaként is verhetetlen.

Ezek az őshonos gyümölcsök igénytelenek, bármilyen talajban megteremnek, olcsón vagy akár ingyen beszerezhetők, ám annál hasznosabbak. Ráadásul a gondozásukra sem kell sokat fordítanunk, elég betakarítanunk a termést nyár végén, kora ősszel. Ideje hát feleleveníteni a régi hagyományokat, és újra ültetni néhányat közülük a kiskertben, nem fogunk csalódni az eredményben. Nem védettek, így ha a természetben találunk rájuk, és vigyázva kóstolunk belőlük, a fában, cserjében vagy bokorban kárt nem téve, bátran csipegethetünk is belőlük.

1. Som vagy húsos som

A som vagy húsos som őshonos növényünk, és számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. A meseszép, 3 vagy akár 7 méter magas cserje kertünk dísze is lehet, ráadásul gyönyörű, sárgás virága a tavasz első hírnöke. Gyümölcséből pedig, amely szeptembertől terem, nagyon finom lekvár, szörp, de akár kompót is készíthető.

Nyersen nem nagyon fogyasztjuk, mivel elég fanyar ízű, kesernyés-savanykás az érett piros színű gyümölcs. Ugyanakkor nagyon gazdag C-vitaminban, jelentős a pektin és karotin tartalma.

A som hazánkban több területen is termett régtől fogva, az egyik fajtája, ahogy a helységneveink is tanúsítják, Somló, Som, Somos környékén, a Gödöllői-dombság területén, egy másik fajtája pedig a Nyírségben és Szatmárban volt őshonos. A pálinkakészítőknél viszont reneszánszát éli a gyümölcs, a sompálinka igazi csemege.

2. Eperfa/Faeper vagy faszeder (Nyugat-Dunántúlon így ismerik)

Ez az Ázsiából származó növény régen szinte minden falusi portán ott ékeskedett, sötétbordó-fekete vagy épp fehér termését nemcsak a gyermekek dézsmálták előszeretettel, de az udvaron kapirgáló tyúkok is szívesen felcsipegették a földről. Mézédes ízét mindenki szerette, lombjai hűs árnyékot biztosítottak a nyári forróságban, ágai között pedig akár bújócskázni is lehetett.

Az igénytelen fa bárhol megterem, finom termése pedig gazdag ásványi anyagokban: vasban, cinkben, magnéziumban, káliumban, nátriumban és kálciumban, de tartalmaz vitaminokat is (B2, B3 és C-vitamint), a termés remek antioxidáns.

Igen magas a fenol tartalma is, ezért az egyik szabadgyök-gyilkos gyümölcsünk. A fenol egyébként jótékonyan hat a szívre, mely hatást a gyümölcs magas pektintartalma tovább erősíti. A gyümölcs június-július környékén érik, ami azért is fontos, mert a fehér eper éretlenül hallucinogén hatású, ezért csak éretten szabad fogyasztani!

3. Kökény

Ez a hamvaskék színű, gömbölyű kis gyümölcs hazánk egész területén megterem. Népi elnevezései a zabszilva, boronafa vagy tövisfa, ez utóbbi arra utal, hogy a közepes méretű cserje ágai tövisekben végződnek. A termést akkor érdemes leszedni, amikor már megcsípte a dér. Ekkorra veszít fanyarságából, sőt, enyhén édeskés ízűvé válik. A bimbó vízhajtó hatása közismert, és méregtelenítő teát is készítenek belőle.

A kökény gyümölcse erős immunerősítő, valamint vértisztító hatással is bír. Enyhe hatással van a zsír-anyagcserére, ezáltal szerepet játszhat a fogyásban is. Vigyázzunk, mert a virágzatából készült tea hashajtó hatású, viszont a gyümölcsből készült lekvár hasfogóként válik be!

A magyar népgyógyászatban vérnyomáscsökkentőként, de reumás betegségeknél is használták, kenőcs formájában pedig bőrkiütésekre, aranyérre kenték.

4. Galagonya

A galagonya termése ősszel tűzpirossá válik, és a sok apró bogyó valóban azt a hatást kelti a ritkás lombú cserjén, különösen a naplementében, mintha épp lángba borult volna a növény.

A galagonya a Kárpát-medence őshonos növénye, terméséből lekvár készülhet, de hajtásait és leveleit is felhasználják, gyógyteát készítve belőle. Bár a mindennapjainkban elfelejtett gyümölcsünk, a gyógyszeripar számos szívgyógyszer természetes anyagént felhasználja.

A népi gyógyászatban is ismert szívnyugtató és szíverősítő hatása. A galagonya gazdag flavonoidokban, javítja a szívizomsejtek munkáját, serkenti a szívizom vérellátását.

Rendszeres fogyasztása megelőzheti a szívroham kialakulását az arra hajlamos személyeknél. Május-június környékén virágzik, termését pedig októberben szedik.

5. Borbolya

A borbolya neve talán már csak gyerekkorunk meséiből idéződik emlékezetünkbe, pedig hasznosságát régen felismerték, és az emésztési problémákkal küzdők természetes orvosságként fogyasztották. Antibakteriális és fertőzésgátló hatása a szakemberek körében közismert, görcsoldóként pedig máj- és epebántalmak esetén is javallott.

A mintegy 2 méter magas bokrokon termő bogyók augusztus-szeptember folyamán érnek, C-vitamint, karotinoidokat, antociánokat és pektint tartalmaznak. A sportolók barátja is ez a dekoratív bogyótermés, hisz segíti a tápanyagok felszívódását, serkenti az emésztést, de az izomgyulladást is csökkenti.

6. Fekete berkenye

Mind közül a leginkább elfeledett gyümölcsünk a berkenye, gyakorlatilag teljesen eltűnt a kertekből, vagy ha van is valahol, a legtöbben nem tudják, hogy nemcsak őszi kertünket varázsolja gyönyörűvé színpompás lombkoronájával, hanem a gyümölcse is fogyasztható, sőt rengeteg jótékony hatással bír.

A fekete berkenyét gyakran a szépsége miatt ültetik, hiszen kompakt méretének és markáns megjelenésének köszönhetően kertünk üde színfoltja lehet, ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy termése számos pozitív élettani hatással rendelkező, egészséges nassolnivaló.

Gyümölcsének mindenekelőtt gyulladáscsökkentő, illetve -megelőző hatását kell kiemelni. Íze nyersen savanyú, azonban számos vitamint tartalmaz.

A berkenyebokor másfél-két méter magasra is megnőhet, augusztus végén, szeptemberben érik kékesfekete színű, nyersen kissé fanyar, savanykás gyümölcse, ai feldolgozva dzsemnek vagy szörpnek kiváló ízű. Valamikor nagyon híres volt a berkenye pálinkája is, újabban ismét kezdik felfedezni, 2019-ben az év legjobb pálinkája díjat elnyerő 1 Csepp Pálinka fekete berkenyéből készült.

Címlapkép: Getty Images