Borpiaci válságtól és nyomott áraktól szenved az egyik legnevesebb borrégiónk

A legdélebben fekvő és legmelegebb borvidékünk a Pannon Borrégió, ahol a bortermelés kezdetei egészen a római időkig nyúlnak vissza. Négy neves történelmi borvidék alkotja: a Pécsi, a Szekszárdi, a Tolnai és a Villányi. Közel 9 ezer hektáron termelnek szőlőt, a méretet tekintve a legnagyobb a tolnai, majd a szekszárdi, aztán a villányi, végül a pécsi következik. Talaja nagyrészt lösz. Fehér borokat is készítenek, 20%-ban, de a hangsúly a testesebb vörösborokon van. Tért hódítottak a nemzetközi fajták, ezeken belül is a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot. Szekszárd legismertebb bora a Szekszárdi bikavér, Villány pedig a testes, bordeaux-i stílusú vörösborairól vált híressé.

A Pannon borvidékünk 81 százalékát lefedő kékszőlők közül is a legnagyobb területeken a borvidék testes és karakteres vörösborait adó fajtákat termelik. 2019-ben a cabernet sauvignont 421, a cabernet franc-t 333 hektáron, míg a kékoportót 342 hektáron szüretelték. Jelentős területről gyűjtötték még be a merlot és a kékfrankos termését, előbbi 284, utóbbi 285 hektáron termett. Az arányok idén is hasonlóak.

Bár a villányi és a szekszárdi borvidék neve még mindig az egyik legjobban csengő az országban, a fogyasztási trendek – mesélték a HelloVidéknek a helyi pincészetek - egyre inkább nem nekik kedveznek. A balatoni régió borban is erősen jön felfelé, a hazai fogyasztók körében egyre keresettebbek a fehérborok, nyitottabb a piac is ebben az irányban. Eger is változatlanul erős a piacon, Tokajról nem is beszélve – szóval nincs könnyű dolga ma a Pannon Borvidék szőlészeinek – de erről majd később. Lássuk addig, milyen termésre számítanak idén a neves pincészetek, megindult-e már a szüret, és egyáltalán, milyen lesz a 2021-es évjárat?

Villány: a rozéalapanyagok szedését lassan befejezték

A borértékesítést természetesen befolyásolta, hogy a pandémia alatt sok étterem nem, vagy csak részlegesen működött. Ez különösen a prémium borok szempontjából bír nagy jelentőséggel, hiszen ezek jelentős részét itthon az éttermekben fogyasztják el a borkedvelők. És bár ma már jobb a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, tény, hogy az élet nem állt teljesen vissza. Főként Budapesten tapasztalható, hogy sok étterem nem nyitott újra, és a nemzetközi turisták jelenlétének hiánya is érezhető még – közölte a HelloVidék megkeresésére Gere Andrea borszakértő, a Gere Attila Pincészet egyik vezetője.

Ez az időszak megerősített minket abban, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy több lábon állunk. Az élelmiszerüzletek, hipermarketek, borszaküzletek felfutó forgalma részben kompenzálni tudta a vendéglátás kiesését. Megnyugvás volt számunkra megtapasztalni, hogy stabil márkának számítunk a piacon, a fogyasztók ismernek minket és bíznak bennünk. Ez egy ilyen nehéz helyzet túlélésében különösen fontos

– tette hozzá Gere Andrea borszakértő.

Egyértelmű trend lett Villányban, hogy az utóbbi években az online értékesítés szerepe megnövekedett:

Ezt saját webshopunkban is tapasztaljuk, de kereskedő partnereink is erről számolnak be. Sok olyan borkedvelő is kipróbálta ezt a kialakult helyzetben, aki korábban nem élt a netes vásárlás lehetőségével. Nem gondolom ugyanakkor, hogy ez teljes átállást jelent majd. A borok esetében a vásárlói élménynek sokaknál része a személyes kapcsolat, az, hogy egy borszaküzletben elbeszélgetnek az eladóval, tanácsokat, tippeket kapnak. A helyi, villányi értékesítés szempontjából komoly kiesést jelentett, hogy a Crocus Hotelünk és vele a Mandula Éttermünk közel kilenc hónapig zárva volt. Ezen a területen is számított ugyanakkor a hazai ismertségünk, hiszen számunkra a helyi vendéglátás kapcsán korábban is a belföldi turisták voltak a meghatározóak. Örültünk annak, hogy tavaly és idén nyáron sokan újból ellátogattak hozzánk, vagy épp most fedeztek fel minket. Az utóbbi hetekben pedig azt tapasztaljuk, hogy lassan a külföldi vendégek is újra elindulnak Villány felé

– összegzett a Hellovidéknek a borszakértő.

A szüret Villányban a korábbi évek átlagánál később indult el. Mióta azonban újra melegebbre fordult az időjárás, az érés jó ütemben folytatódott – olyannyira, hogy már elkezdődött az intenzív szüreti időszak.

A rozéalapanyagok szedését lassan befejezzük, és már vörösborokhoz is szüreteltünk. Természetesen ez utóbbiak közül a korai érésű fajták kerültek először a pincébe: a portugieser, a Villányi borvidék könnyed vörösborainak alapanyaga, és mellette már pinot noirt is szedtünk az Ördögárok-dűlő tetején húzódó teraszokról.

– közölte Dr. Werner János, a Gere Attila Pincészet szőlésze a HelloVidéknek.

A szőlő is egészséges, hála a meleg, száraz nyári és őszi időnek, Villányban növényvédelmi problémával nem kellett megküzdenünk, és tekintettel arra, hogy a kötődés idején is jó volt az időjárás, a mennyiség is megfelelő.

A következő lépést a közepes érésű fajták jelentik, a Kopár-dűlőben ennek megfelelően már figyelgetjük a merlot-t. Tavaly október második felében fejeztük be a szüretet, és ha ilyen tempóban folyik az érés, várhatóan ekkor zárjuk le idén is.

– közölte még Dr. Werner János.

Elengedhetetlennek tartanák az árak növelését

Bár a tavasz csapadékosnak tűnhetett sokak számára, valójában a szőlő számára nem volt elegendő eső, és az elmúlt hetek nagy felhőszakadásai után is több mint 100 milliméter csapadék hiányzik

– nyilatkozta Bock József borász, aki a Portfolionak elmondta, hogy az enyhe tél és a változékony tavasz miatt a szőlő rügyezése és virágzása mintegy három héttel lemaradt, ám ebből azóta a növény behozott 8-10 napot.

Az ismert borász összességében a tavalyihoz hasonló mennyiséget vár, és ha nem lesz kirívó időjárási anomália még a szüret végéig, akkor a minőség is jó lehet. Probléma ugyanakkor az árak alakulása.

A szőlő és a bor árát is növelni kell, hiszen 5-10 éve nem volt érdemi bor-áremelkedés. Mind a szőlőtermesztők, mind pedig a borászok ezért elengedhetetlennek tartják a nagykereskedelmi árak növelését.

– nyilatkozta Bock József, aki ezen felül szükségesnek tartana egy a jelenleginél sokkal erőteljesebb közösségi bormarketing-tevékenységet, amely nem egyes borvidékekre, hanem általában a magyar bor népszerűsítésére irányulna.

Szekszárdon is jól alakul a szüret, szép gyümölcsöket szednek

Tavasszal késésbe került szőlő, az előző évekhez képest két-három hetes csúszást is érzékeltünk a növekedésben, de nyáron a tőkék sok mindent behoztak. Mégis azt kell mondanom, hogy az előző, meleg évekhez képest idén minden fajtát később szüretelünk majd

– közölte a HelloVidékkel Eszterbauer János, akinek a Szekszárdi Borvidéken (Alsónyék dűlőtől a Palánki hegyig) vannak birtokai, mintegy 37 hektáron. Eszterbauer János vezeti a birtokot, amiben egyre jobban támaszkodhat gyermekei és a főborásza, Klein Miklós szaktudására.

A szekszárdi borvidéken a korai szőlőkből már egy-két szüret lement, mostantól számítva, egészen október közepéig pedig meg nem áll a szedés.

A szőlő szép és egészséges, különösebb probléma sem volt vele. Szekszárdon idén volt egy kis jégverés, de abból mi csak nagyon minimálisan kaptunk, úgyhogy sikerült megőrizni a szőlőt. 37 hektárból közel 20 hektáron bioművelést folytatunk, ami sokkal nehezebb feladat, de így is sikerült megóvni a szőlő egészségét. Nagyon szép gyümölcsöket szedünk.

– tette hozzá.

Milyen lesz a 2021-es évjárat Szekszárdon?

Erre még Eszterbauer János sem tudta a választ: a korai fajtákkal elégedettek, de a közép és a késői érésű fajtáknál még nagyon fontos, hogy minél tovább, legalább október közepéig kitartson ez a szárazabb idő.

Tudjuk, hogy komoly csapadékhiány van a mezőgazdaságban, de a szőlőnek most nagyon nem tenne jót egy kiadós eső. Talán megússzuk minimális csapadékkal október közepéig ezt az időszakot, és akkor elégedettek lehetünk.

– mondta, majd hozzátette, idén a magas cukorfok mellett magasabb savtartalmat is mérnek. A kékszőlőknél kifejezetten magasak a számok, viszonylag jó ph-val, ráadásul a meleg, aszályos nyár sem okozott problémákat, nincsenek égések sem a leveleken.

Nyilvánvalóan hosszabb távon a szőlő is megérzi a csapadékhiányt, de gyökérzete, különösen 7-8 éves korát követően, viszonylag mélyre lemegy. A 15-20 vagy annál idősebb szőlők gyökerei már 10-15 méterre is lehatolnak a talajba. Szekszárdon a talajadottságok is rendkívül jók a vízháztartás megőrzésére, ugyanis a felszíni lösztalaj alatt egy szürke- és egy vörösagyag van, ami rendkívül jó vízzáró. Ahhoz nagyon hosszú aszály kell, akár több év is, hogy a szekszárdi szőlőn a száraz időszak meglátsszon. Nyilván a friss ültetéseknél, a fiatal szőlőknél kritikusabb a csapadékhiány. A sokéves átlagban nem jó, ha kevés a csapadék, de inkább szélsőségeket lehet tapasztalni az időjárásban. 2010-ben 1300 milliméter csapadék esett Szekszárdon, a szakkönyvek azt írják, hogy 600-700 mm csapadék feletti terület alkalmas szőlőművelésre. Abban bízunk, hogy az aszályosabb évek után csapadékosabbak jönnek, így hosszútávon kiegyenlítődik

– közölte.

A borpiaci válság kellős közepén nincs könnyű dolguk a hazai termelőknek

Ahogy Eszterbauer János is fogalmazott, a mostani időszak nem kedvez a borászoknak: egy borpiaci válság kellős közepén járunk, ami nemcsak Magyarországon, hanem az egész világpiacon érezteti hatását, de itthon ez különösképpen érzékelhető:

Erre csak rátett még egy lapáttal a járványhelyzet, de ez a borpiaci válság már évek óta tart. A minőségi fogyasztók száma nem tartott lépést a mennyiség növekedésével. Emellett borászati szinten évről-évre egy komoly minőségi növekedés is tapasztalhatunk. Azt lehet mondani, annak ellenére, hogy nehezebb a piac, mégis egyre jobb minőségek kerülnek a fogyasztók elé. Ráadásul Szekszárdon mi különösen kárvallottjai vagyunk ennek, ugyanis a fogyasztói szokások az utóbbi években a fehérborok irányába fordultak. Még 10-15 évvel ezelőtt reneszánsza volt a vörösboroknak, most fordult kicsit a trend. Szekszárd viszont a vörösborairól híres, ezért sem könnyű most a piacra dolgozni, de mint minden ágazatban, nálunk is vannak hullámok, most kicsit az alján vagyunk, de aztán változni fog ez is.

– bizakodott Eszterbauer János, aki szerint a mostani borpiaci válságnak legnagyobb kárvallottjai azok a pincészetek, akik nagyrészt a gasztropiacra szállítanak. Ők érezték meg a legjobban a járványhelyzet okozta korlátozásokat, hogy hónapokra leállt a Horeca szektor, és elmaradtak a nyárban is a nagyobb fesztiválok. Az áruházláncok prosperálnak a borértékesítésben – tette még hozzá.

Mennyire eladható a magyar bor külföldön?

Eszterbauer János szerint mindig is nehéz volt a magyar borokat eladni külföldön, ugyanis az úgynevezett újvilági termelők: Ausztrália, Dél-Afrika, vagy Chile, Kalifornia öntik a világ minden részére az ár-érték arányban igen jó boraikat.

Ha belegondolunk, Chilében vannak olyan térségek, ahol egy évben két és félszer tudnak szüretelni! El lehet képzelni, mennyivel olcsóbban tudnak ott borokat előállítani, ráadásul elég jó minőségben is. Sajnos Nyugat-Európában nincs sok keresnivalónk, egyrészt a mennyiségeink miatt sem, másrészt azért sem, mert a francia vagy akár a németországi fogyasztók is, ha borról van szó, nagyon lokálpatrióták. Szinte lehetetlenség ezekre a piacokra betörni. Ahol még van keresnivalónk, az Közép- és Kelet-Európa. Vannak részsikereink, de sajnos nem állandó, nagyon hektikus ez a piac. Óriási a verseny, egy-egy tenderen sok a jelentkező, és arra sem számíthatunk, hogyha az egyik évben nyertünk, akkor a következő évben is minket fognak választani. Volt olyan, hogy éveken keresztül, 40 -60 ezer palackot exportáltunk Lengyelországba, aztán egyik évben lecsökken a felére majd a tizedére, aztán a következő évben megint duplájára emelkedett – így nem lehet igazán előre tervezni semmit. Ilyen szempontból a belföldi piac jóval kiszámíthatóbb, az áruházláncokba történő értékesítés sokkal tervezhetőbb.

– tette még hozzá Eszterbauer János, aki kiemelte azt is, hogy az utóbbi 15-20 évben a borászat nagyon népszerű szakma lett. Egyre több a piacon a versenyző, elég sok külső befektető is érkezett a borászatokba, a hitelintézmények is elég jól odaálltak a borászok mellé.

Felszaporodtunk, és ez még nagyobb versenyre késztette a régi borászokat is, a minőség tekintetében is. Ha még sokáig tart ez a borpiaci válság és újbóli járványhelyzetek miatt visszatérnek a korlátozások, akkor ez már óhatatlanul meg fogja szelektálni a borászszakmát. Valami nagy változásnak kell lennie, vagy valami meredek piaci növekedésnek kell beindulni ahhoz, hogy ne így legyen!

– közölte.

Lesz áremelkedés a borok piacán?

Egyelőre szó sincs áremelkedésről, sőt! „Az utóbbi években a jelentős mértékben csökkent a piacon hazai minőségi borok ára, a hatalmas versenyhelyzet miatt.” – közölte Eszterbauer János, aki még elárulta, termelőként szívesen emelnének, de a piac és a kereskedők árazzák be a bort.

Címlapkép: Getty Images