Ezen bukik el a legtöbb hobbikertész: így maradhat életben a télen ültetett fád

Első és legfontosabb, amit a legelején érdemes tisztázni, ha a kertünkbe gyümölcsfát szeretnénk vásárolni, a kertészetekben és faiskolákban alapvetően kétféle kiszereléssel találkozhatunk: földlabdás/konténeres, vagy szabadgyökerű változatokkal. A szabadgyökerű gyümölcsfákat október 20. és március 20. között – szigorúan fagymentes időszakban - szabad csak ültetni, a konténereseket viszont egész évben. A szabadgyökerű fák legnagyobb vonzereje, hogy olcsóbban beszerezhetőek, viszont vigyázni kell az ültetésükkel, hiszen olykor 5-10 perc is elegendő ahhoz, hogy menthetetlenül kiszáradjanak. Kósa Dániel, a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke szerint ezért sem mindegy, hogyan állunk neki a téli faültetésnek.

Hiszen már egy éven belül tönkre mehet egy gyümölcsfa, ha valamelyik mozzanatot nem úgy végezzük el, ahogy kell. Nem minden esetben, de könnyen előjöhet az a tipikus betegség, amit a kertészek csak júniusi leromlásnak neveznek: amikor is a télen ültetett szabadgyökeres fa egyszer csak menthetetlenül kiszárad. Ezért is érdemes pontról-pontra követni a szakemberek tanácsát, hogyan is ültessük télen.

Amikor megvásároltuk a szabadgyökerű gyümölcsfát, maga a gyökérzet általában benne van egy zacskóban, amiben találunk homokot, ami védi a kiszáradástól. Ugyanis a szabadgyökerű növényeknél a legsérülékenyebb rész maga a gyökér, amire nagyon oda kell figyelni. Könnyen kiszáradhat, és akkor már nem tud hol vizet és tápanyagot felvenni, gyakorlatilag pusztulásra van ítélve a gyümölcsfánk

– mondta Kósa Dániel.

Ha megvásároltuk a gyümölcsfát, az első lépés a talajnak az előkészítése

A talaj előkészítése kapcsán a szakember szerint a legnagyobb kérdés, hogy milyen talajunk is van. Ha nem vagyunk ezzel tisztában, célszerű talajvizsgálatot készíteni, de ha valakinek csak háztáji, kisebb kertje van, akkor anyagilag nem biztos, hogy egy komolyabb vizsgálat megéri. De egy ültetvénynél már biztosan érdemes a munkálatokat ezzel kezdeni. Magyarországon léteznek talajtani térképek, amikből kikereshető, hogy az adott régióban döntő többségében milyen talajok fordulnak elő, ezekre az adatokra már érdemes rákeresni mondjuk, ha 10 gyümölcsfát ültetünk. Ezt figyelembe véve tudjuk aztán kiválasztani a gyümölcsfa alanyát, ugyanis nem mindegy, milyen alanyra oltott növényt milyen talajba ültetünk.

A kajszibarackot például jellemzően vagy vadkajszira vagy mirabolan alanyra oltanak. A vadkajszi homokosabb területekre, a mirabolan-ra oltottak a kötöttebb talajokra valók. Az őszibaracknál is ugyanígy lehet az alany mandula vagy vadőszi, az egyik a kötött, a másik a homokosabb talajokban fejlődik jobban. Az almáknál, szilvánál körténél is ugyanígy megvan, milyen alanyt milyen talajba érdemes letenni

– közölte a szakember.

Mekkora gödröt ássunk?

Az első mozzanat, ha gyümölcsfát szeretnénk ültetni: az ültető gödör kiásása. Ami jó, ha legalább egy köbméteres. Azért fontos fellazítani a talajt a gyökérzóna körül, mert így sokkal könnyebben gyökeresedik majd vissza. A fellazított közegben jobban növekedhet a gyökérzet, hamar jut vízhez, ami később segíti a gyümölcsünk fejlődését is.

Vigyázzunk vele, nehogy túltrágyázzuk!

Az ültetéshez nagyon fontos, hogy minden esetben trágyát kell használni. Viszont arra is figyelni kell, hogy a gödörben a trágya mennyisége az ültetőföld 20-25 %-át ne haladja meg, mert – ahogy Kósa Dániel magyarázta – van egy olyan tulajdonsága a növénynek, hogy amikor a gyökérzóna túl sok és tömény tápanyaggal találkozik, az toxikus hatást vált ki a növényen. Ugyanúgy elhalnak a gyökerek a túlzott tápanyagtól, mintha túl kevés jut nekik. A trágya lebomlási ideje egyébként 3 év, ennyi idő elteltével a gyümölcsfa felett a felső réteget újra kell trágyázni.

A trágya helyett használhatunk komposztot is, aminek nincsen akkora tápanyagtartalma, azzal egy kicsit bőkezűbben is bánhatunk, de arra is érdemes odafigyelni.

Ne feledkezzünk meg a gyökér metszéséről!

A következő mozzanat, amit az ültetéskor meg kell tennünk, hogy a megvásárolt szabadgyökerű növény gyökerét meg kell metszeni, ez az egyik legfontosabb feladat a korona metszése mellett. Minden halott gyökeret tőből el kell távolítani, és ami el van törve, azt a törés felett, az ép gyökeret meghagyva vissza kell metszeni.

Ezen kívül minden egyes hajszálgyökeret is érdemes megvágni, mert minden metszés a növekedést serkenti

Ültetéskor a gyökérzónához lehet úgynevezett Aquaperla® víz és tápanyagraktározó kristályt vásárolni – ez megint inkább azoknak lehet egy jó megoldás, akik 15-20 gyümölcsfát szeretnének egyszerre elültetni, egy-két fához azonban nem érdemes erre beruházni. Ezek a kristályokot, a leírás szerint vízben feloldva és elkeverve használhatjuk. Ha megmártjuk a fánk gyökérzetét, rátapadnak a kristályok, amik aztán szépen lassan adják le a vizet, egyenletesen adagolják a gyökérzónába. Nyári aszályos időszakban nagy segítség lehet, ráadásul, ahol a gyökérzetre rátapad, ott ezek a kristályok akár tíz évig is működnek, folyamatosan fel és le tudják adni a nedvességet.

Erre pluszban figyeljünk!

Ha a gyökereket megmetszettük, semmi más dolgunk nincsen, elkezdjük feltölteni a gödröt, közben folyamatosan körkörösen tömörítjük a földet. Fontos, hogy vigyázzunk, nehogy eltörjük a gyökereket!

Fontos még, ha beültetünk, hogy az oltásnak mindig a föld felett kell lennie!

Ha végeztünk, ne felejtsük a fát megöntözni! Rakhatunk mellé karókat, kiköthetjük, hogy a szél se károsítsa, de nem feltétlenül szükséges.

Mindig lehet télen ültetni?

A tél hazánkban évek óta elég relatív, Kósa Dániel szerint akkor szabad télen ültetni, amikor le lehet az ásót nyomni a földbe. Ha nem megy nulla fok alá a hőmérséklet, nincs átfagyva a föld, akkor nyugodtan lehet ültetni, és akkor öntözni is kell.

Ami feladat még maradt: a korona megmetszése

Nagyon sok kertbarát elköveti azt a hibát, hogy megvesz egy szabadgyökerű gyümölcsfát, amikor azonban látja, hogy szépek az ágai, milyen szépen fejlődnek a rügyek, mennyire pofás a fa, sajnálja megmetszeni. Ezek a fák azonban jellemzően júniusra elkezdenek elhalni, ugyanis a növény egyensúlyát felborítja, ha megmetszik a gyökeret, a koronáját viszont nem. Ahogy Kósa Dániel a HelloVidéknek magyarázta: a gyökérnek van egy adott vízfelvevő képessége. Ha nem metszik vissza ehhez a fa koronáját, nem csökkentik a párologtató képességét, könnyen kiszáradhat a fa. Ezért fontos, hogy az ültetés utáni első metszés drasztikus legyen, nagyon vissza kell vágni. Viszont már a munkálatok előtt érdemes eldönteni, kicsit utána olvasni, hogy az adott fának milyen koronára van szüksége, és aszerint nekiállni a munkálatoknak.

Alapszabály, hogy az őszi- és a kajszibarackot - a gutaütés betegsége miatt - tavasszal célszerű, míg az almatermésűeket mélynyugalmi állapotban, ilyenkor télen kell megmetszeni.

Minden metszésnél érdemes sebkezelést is végezni, hogy ne fertőződjön el a fa.

Árban?

A szabadgyökerű gyümölcsfák jellemzően jóval olcsóbban beszerezhetőek, mint a konténeres változatok. Az utóbbi időszakban párszáz forintos drágulás a kertészetekben és faárudákban is lehetett, de nagyságrendileg most is 1200 forint körül mozognak a szabadgyökerű gyümölcsfák árai.

Címlapkép: Getty Images