Komoly bírságot kaphatnak 2022-ben a kertes ház tulajok: óvatosan a fakivágással!

Először is, nem is gondolnánk, mennyire jellemző az, ki hogyan áll a fakivágás -témaköréhez:

Jellemzően a nagyvárosi emberek nagyon másként viszonyulnak a fákhoz, így a fakivágáshoz is, mint vidéken. A városiak elég szélsőségesek, vagy mindenáron ki akarják vágatni, vagy nagyon meg akarják menteni. A természet közelségében felnőtt emberek közül többen gondolják úgy, hogy a fa kivágása az élet természetes velejárója. Bizonyos fákat ki kell vágni, másokat meg kell menteni, de a munkám során falun kevésbé tapasztalok szélsőséges megnyilvánulásokat

– közölte beszélgetésünk legelején Kosztka Ernő kertépítő- és növényvédelmi szakmérnök, favizsgáló és faápoló szakmérnök, a MAKEOSZ elnöke. Példaként a szakember elmesélte, hogy nemrég elég hasonló munkája akadt Budapesten, a VIII. és a XII. kerületben, valamint egy vidéki településen. A fák életkorban és fajtára is igen hasonlóak voltak, mégis nagyon más volt mindhárom esetben a megközelítés. A XII. kerületben mindenáron ki akarták vágatni, a VIII-ban nagyon meg akarták menteni, vidéken pedig azt kérdezték tőle, mi a biológiai produktuma ennek a fának, mennyi esélye van arra, hogy életbe maradjon, és mikor álljanak neki a pótlásának.

Nehéz eligazodni a jogszabályi környezetben

A fák egy ingatlan ékességei, de néha mégis ki kell őket vágni. Hogyan tehetjük ezt meg és mik a jogszabályi előírások? Pár évtizeddel ezelőtt még elég volt annyit tudni, külterületen vagy belterületen áll-e az a fa, amitől szeretnénk megszabadulni, saját kerítésén belül pedig mindenki azt csinált, amit akart. Manapság ez már koránt sincs így, és nem is ilyen egyszerű kérdés az: mikor és hol, milyen fa kivágásához kell engedélyt kérni.

Ha a házunk előtt áll a fa…

Ha a kivágni szándékozott fa már közterületen áll (például a házunk előtt) akkor azt nem vághatjuk ki, még akkor sem, ha mi magunk ültettük és gondoztuk.

A közterületen található fás növény minden esetben az önkormányzat tulajdonát képezi függetlenül attól, hogy azt ki ültette.

Ilyen esetben a helyi település jegyzőjéhez kell fordulni, és egy formanyomtatványon vagy digitális úton kérni kell a fa kivágásának engedélyezését. Nagyon fontos, hogy kérésünket alaposan meg kell indokolni, és az, hogy a fa beárnyékolja ingatlanunkat és ezért sötét van, nem elégséges indok. Ahogy az sem, hogy nem tudunk a ház előtt parkolni, vagy hogy takarja a kilátást. Az indoklás általában akkor állja meg a helyét, ha azt vagyonvédelmi, életvédelmi, vagy egészségvédelmi indokok támasztják alá.

Saját ültetésű fánkat kivághatjuk?

Sokan nincsenek tisztába vele, de Budapesten, a megyei jogú városokban, és a nagyobb lélekszámú településeken nemcsak közterületen, hanem

belterületen is fakivágási engedélyt kell kérni.

Akkor is, ha pótlandó a fa, és akkor is, ha nem - hangsúlyozta a szakember. Kivételt képeznek ez alól a gyümölcsfák, de például a diófa és annak kivágása már nem ennyire egyértelmű kérdés. Budapesten kerületenként, vidéken településenként is eltérő a szabályozás – van ahol a diófa engedélyköteles, van ahol nem. Ez a területi szabályozástól függ, ebben a tekintetben nem mindenhol számít gyümölcsfának. Egy biztos, ha valakinek van egy 40-50 cm-es átmérőjű hársfája az udvarán, és egy megyei jogú városban vagy nagyobb teleülésen él, akkor neki egészen biztosan fakivágási engedélyt kell kérnie, és csak utána állhat neki a munkálatoknak, ha azt a hatóságtól megkapta.

Viszont van mégegy fontos szabály:

csak a 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása engedélyköteles.

Más eset, ha a fa életveszélyes

Alapvető eljárás, mielőtt nekiállnánk a fa kivágásának, nézzük utána, kérdezzük meg az önkormányzatot, hogy lakhelyünkön van-e a fakivágásra vonatkozólag bármiféle szabályozás. Ha nincs, akkor saját kertünkben azt teszünk, amit akarunk. Ha van, akkor fakivágási engedélyt kell kérnünk, de addig tilos elkezdeni a munkákat, amíg ennek birtokában nem vagyunk. Egy kivétel lehetséges, ha a fa életveszélyes, akkor ki lehet vágatni előbb, de szigorúan előtte bizonyítani és dokumentálni kell, hogy a fa valóban életveszélyes, és ettől függetlenül be kell jelenteni a fakivágás tényét. Ha valaki titokban vágja ki a fát, azért büntetés jár – de erről később.

Az építkezők sem vághatják csak úgy ki a fát

Aki építkezik, annak a zöldterület kialakítására be kell adni egy zöldterületi (kert)tervet, ahol az építési engedélyhez kötötten meg kell jeleníteni a már meglévő, a megmaradó és kivágandó fákat. A településen érvényes helyi szabályozás mondja meg, mit lehet, mit szabad és mit nem szabad kivágatni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a fákhoz kell igazítani a majdani házat, de ha a tulajdonos az építkezés miatt olyan fákat szeretne kivágatni, amiket pótolni szükséges, akkor erre kötelezettsége van – figyelmeztetett a Kosztka Ernő.

Építkezés során a fa védelme nem csak arról kellene, hogy szóljon, hogy törzsének nekitámasztunk deszkákat, és akkor nem megy neki a teherautó! A fának vannak különböző védelmi zónái, és azt se felejtsük el, hogy a gyökérzete ugyanolyan nagyságú, mint a koronája. A fa védelmében ezért sem szabadna, hogy ezen a körön belül, mellette teherautók járkáljanak, mert tönkreteszik, összetömörítik a fa alatt a talajt

- tette hozzá a szakember.

Azt is érdemes tudni, hogy minden esetben, így az építkezéseknél is ellenőrzi a szakhatóság, hogy a beadott engedélyeknek megfelelően zajlott-e a fakivágás.

Miért is vágatják ki a fát?

Több oka lehet annak, miért is szeretnénk kivágatni saját kertükben a fát. Egyrészt – ahogy fentebb említettük, építkezés miatt, vagy mert életveszélyesnek gondoljuk. Manapság – hangsúlyozta a szakember – olyan favizsgálati eljárások léteznek, amelyekkel viszonylag pontosan lehet állapítani, milyen állapotban van az adott fa. Nem kell azonban egyből a kivágásra gondolni, a szakemberek azt is meg tudják mondani, mit kell csinálni az adott fával, hogy még hosszabb ideig életben maradhasson, mert jellemzően minél idősebb egy fa, annál nagyobb természeti kincs.

A másik ok, amiért általában szeretnék kivágni a fákat, az a mérete. Úgy látják a tulajdonosok, hogy kinőtte kertet:

Én mindig azt szoktam mondani, hogy 50-60 évet ne dobjunk ki csak úgy az ablakon, mert azt nem lehet egyik évről a másikra pótolni. Meglehet, hogy a problémát egy koronaritkítással is meg lehet oldani. Bizonyos koronakurtításokkal lehet csökkenteni a lombfelületet és a környezetet is biztonságban tudhatjuk.

- közölte Kosztka Ernő.

Mikor menthetetlen, mikor menthető egy fa?

A kivágásra ítélt fák a szakember szerint aránylag jól látható tünetekkel bírnak. A legérzékenyebb és legbonyolultabb probléma, ha a gyökérnyaknál sérül a fa, túl nagy odú keletkezik rajta, el van korhadva, elvágták markolóval a gyökereket. Ezek a fák instabillá változhatnak, veszélyessé válhatnak: vagy ki kell kötözni, vagy a koronát is kurtítani kell. A szakember szerint a törzzsel általában nincs nagy probléma, hacsak nem éri külső sérülés.

Viszont általában minden fa egy kicsit odvas, egy kicsit pudvás, ezzel nincs probléma!

– tette hozzá Kosztka Ernő.

Ha valaki bizonytalan abban, hogy életképes-e még vagy menthetetlen a fája, akkor érdemes használni a magyar világszabadalmat: a Fakopp vizsgálatot. Ez a műszer egyfajta faröntgen, amelynek segítségével a hangsebesség alapján a szakemberek kapnak egy látképet a fa belsejéről.

A fa betegségeinél tartva a koronával is akadhatnak bajok, ott is egy-egy ág veszélyes lehet, de ezeket faápolási módszerekkel könnyen lehet tisztítani. Akár a koronát is össze lehet kötni, hogy ne hasadjon ketté a fa. Feljebb már kisebb ágak vannak, ha elszáradnak, azokat is le lehet vágni. Ezek az faápolási, metszési munkálatok nem engedélykötelesek, még ha egy-egy nagyobb ágról is van szó.

Vidéken most nagyon sok dió és cseresznyefával befürödtek a tulajdonosok, rengeteget vágunk ki. De jobb volna, ha az emberek átgondolnák, milyen más megoldások lehetnek arra, hogy megmentsünk egy-egy idősebb fát, hogy ne egyből a kivágáson gondolkodjunk!

– mondta Kosztka Ernő, aki azt is elmesélte, hogy az elmúlt pár évben a faápolás külön tudomány és szakág lett. Óriásit fejlődött Magyarországon is az ezzel kapcsolatos tudás. Vannak regisztrált szakértők, akik rendelkeznek tudásbázissal, ami folyamatosan nő. Szép lassan hozzárendeződik a jogszabályi környezet is ehhez. A szakember szerint jó úton haladunk afelé, hogy az egészséges, hosszú távra is megmenthető fáknak legyen jövője.

Bírságok és pótlások

Ahol a fakivágásra engedélyt kell kérni, ott addig nem lehet nekiállni a munkálatoknak, ameddig az engedélyt kézbe nem kaptuk. A bejelentési kötelezettségért azonban nem kell külön fizetnünk. Az engedélybe aztán szerepelni fog, hogy a fakivágás miatt van-e pótlási kötelezettségünk, vagy nincs. A szakember szerint, ha például van egy 50-cm átmérőjű hársfánk, ami útban van, és ki szeretnénk vágatni, akkor arra nagyobb településen engedélyt kell kérni. Ha beadtuk, és kézhez kaptuk az engedélyt, akkor a fát nagy valószínűséggel pótolnunk kell. A pótlásról a helyi szabályozás szól, de jellemzően ütetni kell a fa méreteihez képest ugyanannyit (esetünkben 5 db 10 cm-es átmérőjű hársfát). Ez is településenként változó, van ahol egy kivágott fa helyett csak annyi a kitétel, hogy egy másikat kell ültetni. A pótlás kapcsán még érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon jellemzően lombhullató fát kell ültetni, tehát a kivágott fát mondjuk egy tujasorral biztosan nem pótolhatjuk!

Ha valaki illegálisan vágja ki a fát, akkor büntetésként

a fa méretéhez képest háromszoros ültetési kötelezettsége lesz,

de ez is területileg változó, és a jogszabályban külön rögzítik. Létezik olyan, hogy famegváltás, amikor valaki nem tudja saját kertjében elültetni a fát, akkor az önkormányzat megnevez vagy kijelöl egy olyan területet, ahol el lehet ültetni a pótlást, vagy ennek megváltására kötelezheti.

Címlapkép: Getty Images