Budapest 2℃ (borult)Hatalmas pusztítást végzett a dúvad: széttépett macska- és őztetemre találtak
Egy széttépett macskát és őzet találtak Peresztegen, az új településrész mögötti erdősávban. Többek szerint aranysakál végzett az állatokkal. A nádi farkasként is ismert ragadozó térségünkben is egyre elterjedtebb.
A közösségi médiában hívta fel a település lakóinak figyelmét az elpusztult állatokra Kovács István, írja a kisalfold.hu.
Az egyik barátom, aki az erdősáv közelében, a Patak utcában lakik, egy széttépett macskát és egy kisebb őztetemet látott. Beszéltem a közeli vadásztársasággal is, akik megerősítették hogy aranysakál van a közelben, ezért azt javasolják, hogy a kisállattal rendelkező lakosok legyenek fokozottan óvatosak. Nekem is van egy kutyám, úgy gondolom, valóban jobb vigyázni a séták alkalmával
- intett mindenkit óvatosságra Kovács István.
Nagy pusztítást végzett
A megjelenését követően egyre nagyobb pusztítást végzett a vadállományban az aranysakál, ezért szükségessé vált a gyérítése – kezdte Vadon László, a Fertőboz és Sopronkövesd közötti területen működő Aranypatak Vadásztársaság elnöke. – Tapasztalataink szerint vaddisznómalacokat, kis őzeket, sőt, szarvasborjakat is elejt. Azt nem gondolnám, hogy csapatostól élnek itt, de tény, hogy nálunk is megjelentek. Elvétve hallani a hangjukat, eddig kettőt ejtettünk el éjszakai vadászaton. Az aranysakált nádi farkasnak is nevezik, ha bevetné magát a Fertő nádasaiba, nagy pusztítást végezne, ezért amennyire lehetséges, mi is gyérítjük az állományát – tette hozzá Vadon László, akitől azt is megtudtuk, hogy az aranysakál rejtőzködő életet él, az embertől fél. Amennyiben valaki mégis találkozik vele, jelentse a területileg illetékes vadásztársaságnál.
Toldi velük viaskodott
Az aranysakál terjeszkedőben lévő faj. Korábban Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt volt, Arany János Toldi című költeményében is nádi farkassal viaskodott Toldi Miklós – emlékeztetett dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetének igazgatója. – Az élőhelyeik visszaszorulása miatt térségünkből kipusztultak, mindössze a Balkán-félszigeten maradtak meg, ahol egy ideig védett fajnak számítottak. A ’90-es évek első felében kezdtek újra terjeszkedni, olyannyira, hogy mára egészen Norvégiáig eljutottak. Nálunk a Dél-Dunántúlon és a Kiskunságban jelentek meg először, ma pedig Észak-Dunántúlon is megtalálhatók.
A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. hegyvidéki területein 2015 márciusában már készültek róluk kameracsapdás felvételek, 2017-ben pedig terítékre is kerültek az első példányok. 2020-ban 12 ezer példányt ejtettek el belőlük országszerte, míg megyénkben 123 került terítékre
- tette hozzá az intézetigazgató.
Az emberre nem veszélyes
Az aranysakál a rókánál valamivel nagyobb termetű ragadozó. Nálunk főként kisemlősökkel, rágcsálókkal, apróvadakkal táplálkozik, de a nagyvad frissen született utódait is zsákmányolja. Az emberre nem veszélyes, és a háztáji gazdaságokban, a baromfiudvarokban is kevesebb kárt tesz, mint a róka, ezért nem igazán kell tartani tőlük - mondta végezetül dr. Jánoska Ferenc.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
