A tél végéhez közeledve az éléskamrák egyre üresebbé válnak, készülnek a zsenge, friss termények befogadására. Lassan kezdetét veszi a böjti időszak is, amely ismételten a testi-lelki megújulás lehetőségét rejti magában. Éppen ezért, keressük azokat az élelmiszereket, amelyek rendszeres fogyasztása segíti egészségünk megőrzését.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2019-es adatok alapján az Európai Unió 15 éves és 15 évnél idősebb lakosságát tekintve 33 % nem fogyaszt elegendő zöldséget és gyümölcsöt naponta, csupán 12%-uk fogyasztja el a felnőtt ajánlásnak megfelelő 5 vagy annál több adag zöldséget és gyümölcsöt. A nemek arányát vizsgálva elmondható, hogy a nők zöldség-gyümölcs felvétele átlagosan nagyobb a férfiakénál. A hazai lakosság vonatkozásában is hasonlóak az adatok:
2019-ben a 15 évesek és annál idősebbek körében a nők 61%-a, míg a férfiak 49%-a evett naponta legalább egyszer gyümölcsöt (friss, fagyasztott, szárított vagy konzerv formában), míg zöldséget ennél is kevesebben ettek. A fogyasztási gyakoriságok mindkét nemet illetően az életkor előrehaladtával nőnek.
Ha valaki nem fogyaszt elegendő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, annál nem, vagy jóval kisebb mértékben érvényesülnek azok a védőhatások, amelyek szerepet játszanak a krónikus, nem-fertőző betegségek (pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek) kialakulásának megelőzésében.
Világszerte évente 1,5 millió haláleset hozható összefüggésbe az alacsony zöldségfogyasztással, míg 2,4 millió haláleset az elégtelen gyümölcsfogyasztáshoz köthető.
Mit érdemes fogyasztani?
A zöldségek és gyümölcsök napi szintű fogyasztása kedvezően hat egészségi állapotunkra, számos betegség, többek közt az elhízás kialakulásának esélyét csökkenti. A bennük található rostok és antioxidánsok előnyösek pl. a szív-érrendszeri betegségek megelőzésében.
Nagyobb mennyiségű zöld leveles zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával jelentős mértékben csökkenthető a 2-es típusú cukorbetegség kockázata.
Ha minden adagot csak egy kicsit növelünk (+0,2 adag/nap), 13%-kal csökkentjük a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Hatékony immunvédekezésünkhöz is hozzájárul a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás.
Milyen zöld leveles zöldségeket válasszunk?
A zöld leveles zöldségek az egészséges táplálkozás fontos részét képezik. Tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal, de alacsony kalóriatartalmúak. A leveles zöldségekben gazdag étrend számos egészségügyi előnnyel járhat, beleértve az elhízás, a szívbetegségek, a magas vérnyomás kialakulásának csökkentését is. A Healthline korábbi cikkében gyűjtötték össze, milyen zöldségeket érdemes fogyasztan. Lássuk is ezeket!
1. Kelkáposzta
A kelkáposztát az egyik tápanyagban leggazdagabb zöldségnek tartják számos vitaminja, ásványi anyaga és antioxidánsa miatt. Például egy adag (67 gramm) nyers kelkáposzta fedezi a napi K-vitamin, A-vitamin és C-vitamin szükségletünket is. Ezenkívül olyan antioxidánsokat is tartalmaz, mint a lutein és a béta-karotin, amelyek csökkentik az oxidatív stressz okozta betegségek kockázatát. Ahhoz, hogy a kelkáposzta által kínált lehetőségekből a legtöbbet profitálhass, a legjobb nyersen fogyasztani, mivel a főzés csökkentheti tápanyagtartalmát.
2. Mikrozöldek
A mikrozöldek zöldségek és fűszernövények magjából előállított éretlen zöldek. Általában 2,5–7,5 cm méretűek. Az 1980-as évek óta gyakran használják köretként, díszítésként, de sokkal több felhasználási módjuk van ennél. Kis méretük ellenére tele vannak ízzel és tápanyagokkal. Ezt pedig egy tanulmány is kimutatta. A kutatásban kiderült, a mikrozöldek akár 40-szer több tápanyagot tartalmaznak, mint érett társaik. Nagy mértékben tartalmaznak C-, E- és K-vitamin. Nagy előnyük továbbá, hogy a mikrozöldeket egész évben otthonunk kényelmében termeszthetjük, így könnyen elérhetővé válnak a hétköznapokban is.
3. Spenót
A spenót népszerű zöld leveles zöldség, és könnyen beilleszthető különféle ételekbe, beleértve a leveseket, szószokat, turmixokat és salátákat. Tápanyagtartalmát tekintve tartalmaz: K-vitamint, A-vitamint és mangánt. Tele van folsavval is, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a vörösvértestek termelésében és a terhesség alatti idegcső-elzáródás megelőzésében. Éppen ezért a szülés előtti vitamin szedése mellett a spenót fogyasztása nagyszerű módja annak, hogy növeljük a folsav bevitelét a terhesség alatt.
4. Káposzta
A káposzta vastag levelekből áll, amelyek zöld, fehér és lila színűek. A Brassica családhoz tartozik, a kelbimbóval, kelkáposztával és brokkolival együtt. Az ebbe a növénycsaládba tartozó zöldségek glükozinolátokat tartalmaznak, amelyek kissé keserű ízt adnak nekik. Korábbi kutatások szerint, ezeket a növényi vegyületeket tartalmazó élelmiszerek daganatos betegségek megelőzéséhez járulhatnak hozzá, különösen a tüdő- és nyelőcsőrákkal szemben. A káposzta másik előnye, hogy erjeszthető és savanyú káposztává alakítható , ami számos egészségügyi előnnyel jár, például javítja az emésztést és támogatja az immunrendszert.
5. Római saláta
A római saláta gyakori leveles zöldség, erős, sötét levelekkel. Ropogós textúrájú, és népszerű salátákban, különösen a cézár salátákban. Tele van A- és K-vitaminnal is, de kutatások kimutatták, hogy a saláta javította a vér lipidszintjét, ami potenciálisan csökkenti a szívbetegségek kockázatát.
6. Svájci mángold
A mángold sötétzöld levelei vastag, vörös, fehér, sárga vagy zöld szárral. Gyakran használják a mediterrán konyhában, és ugyanabba a családba tartozik, mint a cékla és a spenót. Földes ízű, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag, mint például kálium, mangán és A- , C- és K-vitamin. A svájci mángold egy egyedülálló flavonoidot is tartalmaz, amelyet sziringinsavnak neveznek - egy olyan vegyületet, amely előnyös lehet a vércukorszint csökkentésében.
7. Rukkola
A rukkola enyhén borsos ízű, apró levelei vannak, melyeket könnyen beilleszthetünk salátákba, vagy köretként is felhasználhatjuk. Más leveles zöldekhez hasonlóan tele van tápanyagokkal, például A-pro-vitamin karotinoidokkal és B9- és K-vitaminokkal.
8. Endívia
Kevésbé ismert, mint más leveles zöldek, valószínűleg azért, mert nehezen termeszthető. Levelei ropogós állagúak, enyhén kesernyés ízűek. Nyersen vagy főzve is fogyasztható. Egy adagnyi nyers endívia fedezi a napi K-vitamin, A-vitamin és folát szükségletet. Ezen kívül antioxidánsokat is tartalmaz, amelyről kimutatták, hogy csökkentik a gyulladást a szervezetven és gátolja a rákos sejtek szaporodását.
Címlapkép: Getty Images