Kifakadt a sztárkertész: vállalhatatlan, amit a hazai áruházak művelnek a palántákkal

A kertész óva intett mindenkit attól, hogy kertjében, szabadföldön márciusban nekiálljon zöldség-palántázni. Normál esetben - hívta rá fel a figyelmet Megyeri Szabolcs - május elejénél előbb nem szokás, most viszont még csak március van! Túl korai lenne, az elmúlt napokban még kemény fagyok voltak éjszakánként, csak halálra ítélnénk őket!

Ez a médiának és a barkácsáruházaknak is a hatása, hogy az elmúlt 10-20 évben mindig korábban és korábban voltak elérhetőek például a muskátli vagy az egynyári virágok palántái. Ez viszont teljesen rossz út

- figyelmeztetett videójában a kertész, aki még hozzátette, aki korábban kezdi el kiültetni a zöldség- vagy egynyári palántákat, az ne csodálkozzon, ha elfagynak.

@megyeriszabolcs Ne feledjük, hogy zöldség palántákat május elejétől lehet elkezdeni ki ültetni ? #foryou #tavasz #megyeriszabolcs #zöldség #palántázás #kertészkedés #kert ♬ eredeti hang - MegyeriSzabolcs

A kertész azt is megmutatta, hogy márciusban, a fűtött fóliasátorba mekkorák még a paradicsompalánták. Aprócskák, de ez így természetes, ne akarjunk túl korán nagyobbat vásárolni, mert könnyen pórul járhatunk. (Megyeri Szabolcs videós üzenete ITT tekinthető meg!)

Akkor mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?

Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas – írta meg korábbi cikkében a HelloVidék is.

Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkre mennek.

Így kell edzeni a palántákat!

Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.

Magvak és palánták előkészítve

Az igazán előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és a zöldségfélék, virágok palántázására is gondol. Jellemzően a hónap közepén érdemes elvetni a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot a palántanevelő ládákba, valamint elvethetjük az első spenótokat is. A korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is földbe kerülhet és ha még nem tettük, vessünk el petrezselymet.

A hónap második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék, így például a zöldborsó, a sárgarépa és a petrezselyem magját. Emellett ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb évelő fűszernövényeket, például a lestyánt vagy a citromfüvet is már szabadföldbe ültethetjük.

Hónap vége felé vessük el például a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethessük a palántákat a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is megkezdhetjük a különféle növények duggatását, vetését.

Összegezve

• Szabadba lassan már vethetünk: spenótot, zöldborsót, sárgarépát, hónapos retket, hagymát, tépősalátát, petrezselyemet.
• A gumós és gyökérnövények, például a csicsóka vagy a torma és a hónap második felétől a korai burgonya éppúgy ültethető a fagymentes földbe.
• Fólia vagy fátyolfólia alá már ültethető a saláta. Próbálkozhatunk a rukkolával (Rucola selvatica) vagy más néven bormustárral. Ez az Itáliából származó saláta az utóbbi évek slágere.

Címlapkép: Getty Images