Tízezrekben mérhető trükk a profiktól: így sokszorozhatod meg a kertedben a termést

A kertekben található gyümölcsfák körüli teendők közül a metszés az egyik legkényesebb, valójában bizalmi tevékenység, mert a termés mennyiségét, minőségét befolyásoló munka.

Két kertészt is összeveszíthetünk egy életre, csak állítsuk oda egy fához őket, hogy metsszék meg! Mind a ketten értenek hozzá, de a szempontjaikban saját egyéniségük is megmutatkozik. Két kertész soha nem metsz teljesen azonosan, a másikkal megegyező módon, hiába tartják be a metszésre vonatkozó szabályokat

- közölte beszélgetésünk legelején Bábel László kertészmérnök.

A köztudatban az szerepel, metszeni a gyümölcsfát csak nyugalmi időszakban szabad. Kevesebben azt is tudják, hogy a vegetációs időszakban is lehet – de ez korántsem kőbe vésett szabály. Csonthéjasok (kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula, stb.) esetében ugyanis, ha metszésről van szó, kifejezetten előnyös időszaknak tekinthető a nyári zöld metszés – közölte Bábel László. Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Eltérő mértékben ugyan, de minden csonthéjas gyümölcsfát, főként a kajszit és az őszibarackot ugyanis télen veszélyeztetik a sebzéseken keresztül fertőző kórokozók.

Most érkezett el az ideje a csonthéjasok metszésének

A gyümölcsfák esetében tehát kétféle nagy csoportot különböztethetünk meg: az almatermésűeket és a csonthéjasokat – kezdte Bábel László. Az almatermésűeket (alma, a körte, a birs és a naspolya) télen érdemes metszeni, január végén – február elején, amikor véget ér a mély nyugalmi időszak, és már elkezdődik a kényszernyugalmi szakasz. Ez az az időszak ugyanis, amikor a fa, ha az időjárási viszonyok is kedvezően alakulnak, képes arra, hogy bármikor, ha huzamosabb ideig magasabb a hőmérséklet, kihajtson.

A csonthéjasoknál azonban más a helyzet, ezeknél semmilyen metszési műveletet ne végezzünk télen!

Célszerű közvetlenül szüret után nekiállni. Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Télen, a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses pusztulásáért leginkább felelősek. Közülük is elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumot és a Leucostoma (cytospora) cincta gombát kell megemlíteni.

Laboratóriumi körülmények között kimutatták, plusz öt fok alatt, ha megmetszik a csonthéjasokat, a sebzésen keresztül a gutaütés nevezetű betegség kevesebb mint ½ óra leforgása alatt megfertőzheti a fát. Tavasszal gyönyörűen kihajt, június-júliusban aztán néhány nap alatt elszárad és kipusztul. Erre a betegségre roppant érzékeny minden csonthéjas, de főként a barackok

- emelte ki Bábel László, aki azt is hozzátette, ha ezek a fertőzések bejutottak a fák szöveteibe, onnan gyakorlatilag már lehetetlenség kiirtani, a fák tényleg halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett lehet, de a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. Az említett kórokozók egyaránt fertőzik az idősebb fás részeket és a fiatal vesszőket. De azt is hozzátette, hogyha nem lennének ezek a bakteriális fertőzések, akkor sem célszerű télen megmetszeni a csonthéjasokat, mert akkor levághatjuk a termés akár 40-50 százalékát is.

Az almatermésűeknél épp ellenkezőleg van, ezek a gyümölcsfák túltermésre hajlamosak, ezért érdemes tavasszal egy termésritkítást végezni, nehogy a fánk túlteremjék magukat. Ennek következménye nem csak az lehet, hogy elaprózódik a termés, hanem az is, hogy a túl sok apró gyümölcs nagyon megterheli a fát, aminek következtében elkezd „alternálódni”. Ami azt jelenti, hogy az egyik évben túltermi magát, a másik évben viszont alig hoz gyümölcsöt.

A csonthéjasok metszését ezek alapján két időpontban végezhetjük el. Az egyik tavasszal rügyfakadás után, virágzás előtt van, úgynevezett piros bimbós állapotban, ekkor ugyanis a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek. Ennek a metszésnek a legnagyobb hátránya az lehet, hogy a termés akár 40 %-át is elveszthetjük. A másik alkalmas időpont nyáron, közvetlenül a szüret után van. Ha ilyenkor metszünk, akkor az már hatással van a jövő évi termésre is, mert már ilyenkor elkezdődik a következő évi virágrügyek kialakulása, rügydifferenciálódás. A nyári metszés alkalmas a gallyritkításra, vastagabb fás részek eltávolítására is. Fagyérzékeny fajták esetén érdemes fagyvédelemről gondoskodni.

- foglalta össze a csonthéjasok metszését a szakember.

A hideg idő beköszöntével újból erősödik a fertőzés veszélye. Az időben elvégzett, szakszerű nyári metszés egyébként a vesszők beérését is segíti és javítja a téltűrő képességüket.

Metszésnek sokféle fajtája lehet, mint korona alakító, fent tartó, stb. (erről bővebben itt tájékozódhatsz), a csonthéjasoknál lehetőség szerint minél fiatalabb korban ki kell katlanozni a fákat és így elérni, a tál vagy váza korona formát, hogy ne felfelé növekedjen, mert a fa úgy magát leárnyékolja. A „katlanozással” olyan koronát alakítunk ki, aminek a közepe nyitott, térben szétterül. A lombozat belsejét így éri a napsugárzás.

Metszés után a sebeket érdemes lekezelni fagéllel, vagy esetleg lekenni fehér festékkel (ami olaj bázisú).

A nyári zöld metszés- amivel az almatermésűek is jól járhatnak

Az almák és körték nyári metszésének fő oka, az idei év termés minőségének javítása. Egy kis nyári metszéssel több napfényt és jobb szellőzést biztosítunk a lombkoronának, amivel a gyümölcseink is nagyobbra és finomabbra érnek, valamint növényvédelmi hatása is van, illetve szebb színük lesz és könnyebb lesz leszüretelni őket. A metszést általában júliusban vagy augusztusban szokás elvégezni. Ilyenkor elsősorban a lombkoronát, a levelek mennyiségét csökkentjük. Ezáltal a fa szellősebb lesz, jobban áramlik majd benne a levegő, amivel sok betegséget és fertőzést is megelőzhetünk. Nyirkos, hosszabb esős időszakokban ne metsszünk, de egy rövid zivatar nem okoz gondot.

A levélmennyiség csökkentése ráadásul a fa vízigényét is mérsékli, hiszen a leveleken keresztül párolog el a talajból felvett nedvesség legnagyobb része. Ha a zöld tömeget megritkítjuk, a fa a gyümölcsök fejlődésére tudja fordítani a szűkös víztartalékait. Ez forró nyári kánikulák esetén igen hasznos dolog lehet.

Szintén a nyári metszés javára írható, hogy a melegebb szárazabb időben a sebek gyorsabban gyógyulnak, kevesebb esélyt adva a betegségek megjelenésének.

Az egyetlen nehézség, amibe ilyenkor ütközhetünk, hogy a levéllel borított lombkorona sokkal nehezebben áttekinthető, mint a tavaszi, kopasz állapotában, ezért többször is át kell gondolnunk, hogyan akarjuk formálni.

A fejlődő gyümölcsöket természetesen ne vágjuk le. Találkozunk majd olyan ágrészekkel, ahol a gyümölcshozó rész felett még friss hajtásokat találunk.

Ilyenkor csak a puha, el nem fásult részt vágjuk le úgy, hogy a gyümölcskezdemény fölött még legalább egy-két levél maradjon.

Milyen gyümölcsfákat metsszünk meg nyáron?

• Alma
• Birsalma
• Cseresznye
• Eperfa
• Körte
• Nektarin
• Őszibarack
• Sárgabarack
• Szilva

Amit ne metszünk meg!

Bogyós gyümölcsök (málna, ribizli, egres például) is most érnek le, ezeket azonban Bábel László szerint véletlenül se metsszük meg nyáron. Az ágakból ilyenkor, a szüret után, a tápanyagot még visszaszívja a növény. A letermett málna tövébe, a kéregrepedésekbe ősszel a bogarak és rovarok odapetéznek, és ha ősz végén kivágjuk, a bogarakat is eltávolítjuk. Ha most vágjuk le, akkor ősszel a friss hajtásokat fertőzhetik meg a rovarok.

Amit még érdemes megmetszeni, az például a japánbirs

Aki japánbirsből készített sövényt magának, az se álljon neki tavasszal a metszésnek, mert azt fogja tapasztalni, hogy kevés lesz a bokrokon a virág. Ha viszont eltoljuk a metszést, akkor szépen virágzik, ráadásul a termése is ehető, azt is érdemes bevárni. Ha letermett, utána, nyárvégén álljunk neki csak metszeni!

A sövények esetében kontúrmetszésről van szó, amit még ilyenkor is érdemes metszeni, pl. a fagyal!

Ha elég nedvességet kapnak a tövek, érdemes akár 2 havonta is megkurtítani, ilyenkor nyáron is nyugodtan ritkítsuk. Aki sűrű fagyal-sövényt szeretne a kertjébe, annak Bábel László azt tanácsolta, hogy viszonylag alacsony, 30-40 cm-es növényt vásároljon, azt ültesse ki. Ne sajnáljuk, vágjuk vissza a felére. Ha elkezd bokrosodni, hagyja 40 cm-t nőni, akkor vágjon vissza 20 cm-t, aztán hagyja kicsit nőni, majd megint metssze meg. Nem kell aggódni, mert hamar visszanő, közben egyre dúsabb is lesz, ráadásul amit levágtunk, ugyanúgy el lehet dugványozni, ki fog az új helyen is nőni. A fagyal-sövényt egyébként úgy érdemes visszametszeni, hogy alul enyhén szélesebb legyen, a teteje pedig keskenyebb, így elkerülhetjük a felkopaszodást.

Végezetül egy fontos kérdés: mivel metszünk?

A metszőolló a kertész egyik legjobb barátja. Fontos munkaeszköz, amelynek minden kerti szerszámosládában ott a helye. Sokan éveken át keresik a minőséget, mégis egész készletük van a silányabb típusokból. Pedig egy jófajta eszköz megkönnyíti a kertészkedő életét, gyorsítja a munkáját. Nézzük, hogyan találhatja meg Ön is a tökéletes metszőollót!

A profi metszőollók manapság – online áruházak kínálatát elnézve - 18-20 ezer forintnál kezdődnek,

de lehet pár ezer forintosakat is beszerezni. Bábel László szerint aki egy nap 200-300 vágást végez, az viszont már nagyon megérzi a különbséget a különböző árkategóriájú metszőollók között.

A jó minőségű metszőolló ismérve, hogy könnyű, ergonomikus, minden alkatrésze cserélhető, balesetmentes és gyors munkát, valamint sima, roncsolásmentes növényi metszéslapokat nyújt. Ezért alapvető követelmény vásárláskor, hogy az eszköz ne csak a használat, hanem a használója szempontjából is tökéletes legyen. Ehhez nélkülözhetetlen egy éles, megfelelő penge, ami nem kopik hamar. Emellett ergonomikusan kialakított nyelek a kényelmes fogásért, és prémium anyaghasználat a tartósságért.

Címlapkép: Getty Images