Ezek az elfelejtett, ősi gyümölcsök az aszályt is kibírják: íme két különleges csodabogyó

Az Országos Meteorológiai Szolgálat megosztott arról egy tanulmányt még júliusban, hogy a Dunától keletre a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250-300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget. A tanulmányban kitértek arra is, hogy általában is 150-200 milliméterrel csapadékosabb a délnyugati országrész, mint a délkeleti. Az aszály a legdurvábban tehát a magyar Alföldet sújtja hazánkban. Bár az előrejelzések szerint érkezik a napokban az enyhülés, és az ország egyes részein jelentős mennyiségű csapadék várható.

Ha van saját kertünk, mi magunk is sokat tehetünk a ház körüli mikroklímáért, amihez bizony nagyban hozzájárulnak az általunk ültetett növények: a fák és cserjék is. Érdemes olyanokat választanunk, amelyek a szélsőséges időjárást is jól bírják, tehát az extrém szárazságot, a csapadékot, de a telet is átvészelik. Ezek nemcsak a levegőt tisztítják körülöttünk, de a termésük is rendkívül hasznos táplálék- és vitaminforrás, lekvár vagy szörp is készíthető belőlük, de van, amelyik pálinkaként is verhetetlen.

A hazai zöldség- és gyümölcsfogyasztás nem éri el a kívánatos menniységet, aminek a minimális mennyiség 400g, fél kg lenne fejenként. Ennek az is az oka, hogy a piacokon húzós árakat látunk, és inkább az energiadúsabb, viszont tápanyagszegényebb szénhidrátfélékkel tankoljuk fel energiaraktárainkat. Pedig ezen ideje lenni változtatni, és jó, ha tudjuk, hogy hazánkban rengeteg vadon termő gyümölcsféle van, ami fogyasztható is, de akár a kiskertünkben is elültethetjük.

A vitamin- és ásványianyag-ellátottság alappillérei a zöldségek és a gyümölcsök, amelyek hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez, segíthetnek akár betegségek megelőzésében is. Fogyasztásuk elhagyásával hiánybetegségek léphetnek fel, nem beszélve kiemelkedő rosttartalmukról, ami az emésztésért és az immunrendszer jó állapotáért felel

- nyilatkozta korábban Győrffy Balázs, a NAK elnöke a HelloVidéknek.

Most bemutatunk két elfeledett, valójában őshonos gyümölcsöt, amelyek igénytelenek - bármilyen talajban megteremnek - , a hőmérsékleti szélsőségeket, így az aszályt is jól viselik, és rendkívül hasznosak.

1. Borbolya

Ezek az őshonos gyümölcsök igénytelenek, bármilyen talajban megteremnek, olcsón vagy akár ingyen beszerezhetők, ám annál hasznosabbak. Ráadásul a gondozásukra sem kell sokat fordítanunk, elég betakarítanunk a termést nyár végén, kora ősszel. Ideje hát feleleveníteni a régi hagyományokat, és újra ültetni néhányat közülük a kiskertben, nem fogunk csalódni az eredményben.

A mintegy 2 méter magas bokrokon termő bogyók augusztus-szeptember folyamán érnek, C-vitamint, karotinoidokat, antociánokat és pektint tartalmaznak. A sportolók barátja is ez a dekoratív bogyótermés, hisz segíti a tápanyagok felszívódását, serkenti az emésztést, de az izomgyulladást is csökkenti. A bogyók érési ideje a borbolya típusától függően szeptembertől november elejéig tart.

Az emésztési problémákkal küzdők természetes orvosságként fogyasztották. Antibakteriális és fertőzésgátló hatása a szakemberek körében közismert, görcsoldóként pedig máj- és epebántalmak esetén is javallott.

A gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak C-, E -vitamint, szerves savakat, valamint a berberint, egy természetes alkaloidot, amelyet széles körben használnak a hagyományos és a népi gyógyászatban. Ezenkívül a borbolya jó méznövény - a méz élénk aranysárga színt és finom kellemes aromát kap.

Felhasználása: a termés cukrot, almasavat, pektint, C-vitamint tartalmaz. A terméseket édes gyümölcsökhöz, mustba, lekvárba, zselébe (elősegíti a megszilárdulást) és szörpökbe is tehetjük. Az első fagyok után gyűjtött termések nem olyan savanyúak, mint a korábbiak. Ha ebből akarunk szörpöt készíteni, a terméseket meg kell kocsányuktól tisztítani, kipréselni, vigyázva arra, hogy a magvai ne kerüljenek a lébe, mivel azok keserűek, és azzá teszik a szörpöt is.

Gyűjtési ideje: termését augusztus-szeptemberben gyűjtjük. A gyűjtés a tövisek miatt nem kellemes. A termés azonban a bokron hónapokig eláll, amúgy sem használunk fel egyszerre nagyobb mennyiséget magas savtartalma miatt, így könnyen gyógyuló sebeinket a következő gyűjtésig kiheverhetjük. A cserje más részeit mérgező hatása miatt ne használjuk fel.

2. Arónia, avagy fekete berkenye

Mind közül a leginkább elfeledett gyümölcsünk a berkenye, gyakorlatilag teljesen eltűnt a kertekből, vagy ha van is valahol, a legtöbben nem tudják, hogy nemcsak őszi kertünket varázsolja gyönyörűvé színpompás lombkoronájával, hanem a gyümölcse is fogyasztható, sőt rengeteg jótékony hatással bír (címlapfotónkon).

A növény maga rendkívül mutatós. Lombhullató. Tavasz közepén hozza megszámlálhatatlan fehér színű virágát. Virágfelhőt alkot minden bokor, amiből nagy mennyiségű gyümölcs lesz ősszel. Rendkívül bőtermő. Már a második évben megjelenik rajta a sötétlila színű termés. 4-5 éves korában 5-7 kg termést ad egy-egy bokor. Betakarítás után hónapokig tárolható hűtőszekrényben.

Ősszel a lombja a vörös, narancssárga, sárga és a zöld minden árnyalatában ragyog. Egyik legkedveltebb fajta az Aronia „Nero”, a kertészetekben viszonylag olcsón, 300-400 forintért hozzá lehet jutni az egyéves, 25-30 centiméteres tövekhez, amelyek aztán kiültethetőek a kertbe. Gyönyörű sövény is alakítható belőle, termesztése nagyon könnyű. Tűri a szárazságot, de a hirtelen nagy eső sem árt neki. Teljesen fagyálló.

A fekete berkenye jól mutat a kertben, üde színfolt lehet, de a termése is nagyon egészséges, lekvár készíthető belőle, szörpnek is nagyon finom. A növény állja a fagyot, de a szárazság sem pusztítja el, jól tűri a szélsőségeket, így most különösen megfontolandó lehet az ültetése. Ha valaki figyelmesen elolvassa a gyömölcslé-készítmények leírását, akkor összetevőként egyre többet tesznek aróniát ezekbe, sőt egy ideje vannak olyanok, amelyke csak aróniát, vagyis fekete berkenyét tartalmaznak

- tudtuk meg Porkoláb Antal kertésztől.

Gyümölcsének mindenekelőtt gyulladáscsökkentő, illetve -megelőző hatását kell kiemelni. Íze nyersen savanyú, azonban számos vitamint tartalmaz.

A berkenyebokor másfél-két méter magasra is megnőhet, augusztus végén, szeptemberben érik kékesfekete színű, nyersen kissé fanyar, savanykás gyümölcse, ai feldolgozva dzsemnek vagy szörpnek kiváló ízű. Valamikor nagyon híres volt a berkenye pálinkája is, újabban ismét kezdik felfedezni, 2019-ben az év legjobb pálinkája díjat elnyerő 1 Csepp Pálinka fekete berkenyéből készült.

A fekete berkenye hatása az egészségünkre:

• kedvező hatással van a keringési rendszerre és a szívre,
• szabályozza a vérnyomást,
• megszünteti a gyomor problémákat (megelőzi gyomorfekélyt),
• eltávolítja a nehézfémeket a szervezetből,
• megelőzi az érelmeszesedést,
• enyhíti a migrént,
• védő hatást gyakorol a belek működésére,
• hatásos vérszegénység ellen,
• segíti az immunrendszert,
• csökkenti a cukorbetegség kockázatát
• befolyásolja és javítja a látást (megakadályozza a szürkehályog kialakulását és védi a szemet az UV sugárzástól),
• javítja a memóriát,
• növeli a bőr rugalmasságát (lassítja az öregedési folyamatot),
• segít a krónikus betegségek, mint a rák, a Parkinson-kór, bronchitis kialakulásának megelőzésében,
• a betegségek megelőzésére, a máj és más szervek, továbbá a gyomor-bél traktusaiban,
• serkenti a pajzsmirigy működését, javítja és szabályozza a hormonok működését, és megakadályozza a pajzsmirigy- betegségek kialakulását.

Címlapkép: Getty Images