Ingyen teremnek a magyar vidék gaznak látszó vitaminbombái: innen ismerheted fel

Sosem látott infláció sújtja a magyarokat, nem tudjuk nem észrevenni, saját pénztárcánkon is érezzük, hogy egy év alatt – a KSH legfrissebb adatai szerint - az élelmiszerek átlagára 44,0%-kal nőtt. Csak az elmúlt egy évben a kenyér ára 80,6%-kal, a tojás ára 79,4%-kal, a tejtermékek ára 75,8%-kal, a háztartási energia 52,4%-kal ugrott meg. A lista még korántsem teljes, sorolhatnánk tovább, hiszen még nem beszéltünk arról, mennyivel emelkedett a zöldségek ára – de erről a HelloVidék nemrég itt írt. Egekben az ára még a sima vöröshagymának is, és ki tudja, mi lesz tavaszig, ugyanis akár 800 forintra felkúszhat az ára, ráadásul hagymahiány is fenyeget. Életmentő lehet ilyenkor egy kiskert, ahol, ha nekiállunk munkálkodni, hamarosan szüretelhetjük is az első zöldségeket. De nem kell mindenáron nagy dolgokra gondolni, az is elég, ha tudatosabban kezdjük figyelni magunk körül a természetet! Úgy tervezzük meg a hétvégi kirándulásainkat, a napi kutyasétáltatást, hogy közben egy-két ízletes vadontermő gyógynövényt is begyűjthessünk magunknak.

A medvehagyma is nagy sláger tavasszal – de felénk, a Nyugat-Dunántúlon még csak most bújik ki a földből, kár lenne idejekorán leszedni! Viszont már most, szabadon szedhető a vadhagyma-vadsnidling, ez a fűnek látszó, zamatos tavaszi vitaminbomba. A kígyóhagyma egyébként egész évben szedhető, mégis érdemes megvárni a tavaszi időszakot. Hidegben levelük kékes, szálasabb, erősebb, ízük pedig nem túl ízletes. Tavasszal, az idő melegedésével, levelei megújulnak és friss, zsenge, hosszú hajtásokat hoznak. Ilyenkor érdemes beszerezni belőle, hiszen ebben az időszakban a legfinomabb. De lassan beindul más gyógyhatású, vadon termő növények szezonja is, ezekből is hozunk párat mutatóban - aztán pár hét, és tényleg érdemes lesz már nyitott szemmel a mezőket és erdőket járni.

Hogyan lehet a tavasz első hírnökeit felismerni és fogyasztani?

Útmutatásként, kezdő növénybogarászóknak egyebek mellett Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer: Vadnövények, bogyók és gombák felismerése, gyűjtése és felhasználása című könyvét ajánljuk. Több mint 100 őshonos vadnövényt, bogyót és gombát ismertet - gyűjtési idejük szerint rendezve. Évek óta, szinte minden szezonban előszeretettel lapozgatjuk ezt a könyvecskét, számtalan trükköt lestünk mi is el már belőle, például, hogyan lehet gyermekláncfűvirág-zselét vagy csalánfőzeléket készíteni.

Mindenekelőtt jó tudni, hol és mennyit szedhetünk!

Nem egy vidéken a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy olyan szántóföldektől távolabbi, por- és szennyeződésmentes környezetet találjunk, ahol érdemes még gyógynövényeket gyűjteni, de az sem mindegy, miből mennyit szedhetünk szabadon. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására megalkotott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet szerint a gyógynövény (gomba és vadgyümölcs) gyűjtése erdei haszonvétel. Személyenként és naponként legföljebb 2 kilogramm gyűjthető szabadon, a nem védett területen, állami erdőben. Ez a gyűjtött mennyiség kereskedelmi forgalomba nem hozható. Az egyéni szükségletet (2 kg/nap/fő) meghaladó gyógynövény (gomba, vadgyümölcs) gyűjtéséhez a nem védett természeti területen az állami erdőgazdálkodótól előzetes írásbeli hozzájárulást kell kérni.

2 kiló azonban nem kis mennyiség, ezen kívül tehát még arra kell figyelnünk, hogy ne természetvédelmi területen álljunk neki a szedegetésnek!

Lopes-Szabó Zsuzsa, a bükki füvesember, vagyis Szabó Gyuri bácsi lánya legelőször is azt tanácsolja, hogy csak akkor gyűjtsünk gyógynövényeket, ha pontosan felismerjük azokat. Megfelelő gyógynövényismeret hiányában azonban inkább kérjük hozzáértő ember segítségét! Csak azt a részét gyűjtsük, amelyik a drogot adja, amelyikben a hatóanyag van. Ez lehet pl. levél, virág, leveles szár. A gyógynövényeket mindig metszőolló vagy olló, kés segítségével gyűjtsük, hogy megóvjuk a növényt. Ha kézzel tépjük, könnyen kifordulhat a növény gyökerestől.

• A friss növény könnyen befülled, ezért a gyűjtéshez ne használjunk műanyag szatyrot, hanem vászontáskát, kosarat, papírtasakot. A virágokat lazán gyűjtsük, tegyük kosarakba, hogy ne barnuljanak meg.
• Száraz, meleg időben gyűjtsünk, a vizes, harmatos növény is hamar befülled, rohadni kezd.
• A legalkalmasabb napszakok a harmat utáni reggel vagy harmat leszállta előtti alkonyat.
• Kizárólag teljesen egészséges növényeket gyűjtsenek, a rovar rágta, foltos, sárguló levelű vagy színét vesztett gyógynövény értéktelen.
• Szintén nem jó gyűjteni a gombák mellett növőket. Mivel a gyógynövényeket semmilyen körülmények között nem mossuk meg, nagyon fontos, hogy teljesen tiszta, vegyszermentes területről szedjük őket.
• Válogassuk ki a fűszálakat, a mohát és a kúszónövényeket, hogy csak a tiszta gyógynövény maradjon.
• A szedett növényeket ne keverjük egymással, ezért célszerű több (lehetőleg papírból készült) zsákot vinni magunkkal.
• Szellősen kell elhelyezni őket, nem szabad megtömni a zsákokat, amiket utána hátizsák helyett fonott kosárban szállítsanak.

1. Lássuk akkor, mi is az a kígyóhagyma!

A liliomfélék családjába, azon belül a hagymafélék (Allium) nemzetségébe tartozó, évelő fűszernövény. Európában egészen a Kaukázusig őshonos. Magyarországon már a középkorban is alkalmazták gyógy- és fűszernövényként is. Erdőszélén, ligetekben, patakpartok mentén, a napfényesebb területeken szeret élni. Csoportokban (mintha fűcsomók lennének),akár 20-50 cm magasságig is megnőhetnek. A föld alatt sok apró kis hagymája van, amiből sűrűn, egymás mellett állva fejlődnek ki hajtásai. Levelei karcsúak, üregesek és henger alakúak, messziről akár díszfűnek is nézhetjük őket. Talán innen is eredhet másik neve, a pázsithagyma. Szokták még kígyóhagymaként, vagy fűhagymaként is emlegetni. Íze hasonlít a nemesített metélőhagymához, a fokhagymára és a vöröshagymára emlékeztet, de kevésbé erőteljes. Enyhébb íze miatt fogyasztója nem lesz napokig hagyma- vagy fokhagymaillatú. Ez egy nagy előnye a többi hagymafélékhez képest: csak pár óráig „szaglik” az ember J. Májustól júniusig kinyúló virágai apró, kerek gömbökben, rózsaszínes - lilás színben díszítik a kis „fűcsomókat”.

A medvehagymához hasonlóan őshonos, télálló, évelő hagymaféle, kint a természetben bolygatott gyepekben, cserjésekben és erdőszéleken, sokfelé találkozhatunk vele. Mielőtt leszedjük, figyeljük meg, lapos-e a levele, külsőre ugyanis könnyen összekeverhető, olyan, mintha díszfű-féle lenne. Illata és íze azonban egyből elárulja, ha enyhén fokhagyma ízű, levele pedig olyan, mint a vetett snidlingé.

Viszont ne húzzuk ki a hagymáját, hanem vágjuk le úgy kétharmadban a levelét, így a hagymája is túléli a begyűjtést, és még virágozni is tud a növény!

A- és C-vitamin-bomba, emellett hasznos ásványi anyagokat tartalmaz, például remek vas-forrás, foszforban, magnéziumban, káliumban és kalciumban gazdag. Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy: vérkeringést javító, vértisztító, csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérrögképződésre való hajlamot. Fogyasztása során pusztítja a szájüreg és az emésztőcsatorna baktériumait. Béltisztító hatású, tavaszi böjtben különösképp hasznos lehet. Étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása is van.

Tipp: Salátaként vagy apróra vágva, ízesítőként, mártásokba, főzelékekbe, fűszerolajakba, hal- és tojásételekbe, joghurtos öntetekbe jól használható. Krémlevesként, medvehagymával vegyítve is remek. A főzés viszont ront az ízén, ezért érdemes közvetlenül a tálalás előtt belemetélni az ételbe. Szárítani is lehet, de szinte nyárig folyamatosan szedhető, én még a bolognai spagettit is ezzel ízesítem.

A népi gyógyászat hurutos megbetegedések esetén, fertőzések megelőzésére és kezelésére alkalmazza. Baktérium- és vírusölő hatása miatt a szájüreg fertőtlenítésére is javasolják. A középkorban varázsszerként használták a pestis ellen. A hagymafélék csípőssége meleget ad a testnek, elűzik a hideget. Azt tartják, hogy a magas foszfortartalom miatt megtisztítja a testet, segít eltávolítani a nehézfémeket és elősegíti a fehérjeanyagcserét. Étvágygerjesztő és gyomorerősítő hatása is van.

Figyelem! Oxálsavtartalma miatt csak mértékkel együnk belőlük. Egyeseknél a hagymafélék túlzott fogyasztása fruktán-tartalmuk miatt felfúvódást okozhat.

@greens_of_daisy Kóstoltátok már??? #vadhagyma #vadnövény #természet #érdekesség #érdekességek #kirándulás #növény ♬ Mimimi - SEREBRO

2. Zamatos turbolya- amihez szintén nem kell saját kert

A francia konyha finom fűszere, a zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) tavasztól kezdve szinte mindenhol gyűjthető vadon is. Mielőtt hazavisszük, feltétlen szagoljuk is meg. Ugyanis nagyon sokféle turbolya van, de konyhai kísérletezésre csak a zamatos fajt ajánlott. A zamatos turbolya egész Európában honos, fűszernövényként sokfelé termesztik.

A zamatos turbolya fél-egyméteresre megnövő, egynyári, lágyszárú növény. Korán indul növekedésnek, gyakran már tavasszal is szedhető. A legbiztosabb beazonosítási ismérv az illata: aki egyszer már szagolgatta, nem téveszti el. Kevésbé fejlett szimatúaknak használ a levelek szétdörzsölése, és ha az illat stimmel, nyersen is lehet kóstolgatni. A leggyakrabban akácosok aljnövényeként lehet találkozni vele.

A zamatos turbolyának persze vannak szemmel látható megkülönböztető tulajdonságai is. A dús, petrezselyemre hasonlító levéltömeg, a bordás szárrészek, a pelyhesen szőrös levélnyél és fonák, a levélhüvelyek fehér szegélye és pelyhessége határozói bélyegek. Az ernyős virágzat a fehér szirmú apró virágokkal viszont nagyon gyakori ebben a számos mérgező fajt is magában foglaló növénycsaládban.

A népi gyógyászatban arcráncok kezelésére (!) is számon tartják.

A magyar konyha egyik régi, elfelejtett fűszernövénye. Levesek, baromfi- és báránysültek ízesítésére, tavaszi saláták készítéséhez használták. Az európai (főleg angol, francia, német, olasz) konyhákban és Erdélyben jelenleg is kedvelik. Fűszerkeverékekben tárkonnyal, rozmaringgal, bazsalikommal együtt húsételek, sajtok, omlettek pikáns ízét adja. A francia konyha kedvelt fűszere, zöldség- és csontleves, baromfiételek, mártások ízesítője. Kiváló még sült húsok, főleg báránysültek, tojásételek fűszerezésére.

@greens_of_daisy Kóstoltátok már??? #turbolya #vadnövény #gyógynövény #egészséges #ingyen #természet #érdekesség #finom #fyp ♬ оригинальный звук - ?

3. A tavaszi kankalin (Primula veris)

Neve a latin „primus” szóból ered, mely elsőt jelent. Élénksárga virágait, melyben öt narancsszínű folt található, gyógynövényként gyűjtik, köptető hatású. Könnyen összetéveszthető a védett sudár kankalinnal (Primula elatior), mely védett, ezért nem szedhetünk belőle. (Mivel azonban mindegyik fajtája ehető, fogyasztása nem okozhat problémát.) A száraz, napos réteken, cserjésekben, erdő szélén érzi jól magát. Az egész növényt, gyökere nélkül szedhetjük tavasztól kora nyárig.

A fiatal levelei ásványi sókban, magnéziumban és káliumban gazdagok, ezen kívül C-vitamint illóolajakat is tartalmaz.

Tipp: Kissé csípős, ánizshoz hasonló ízével jól illik salátákhoz, levesekhez és a spenóthoz, A virágából édes ételeket, bonbont vagy bort is ízesíthetünk. (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

4. Illatos ibolya (Viola odorata)

Gyermekként szívesen gyűjtöttük csokorba édesanyának, nagymamáknak. A növény valamennyi része tartalmaz szaponinokat, emiatt köptető hatású. Régi gyógy és dísznövényünk, egyébként a Földközi-tenger partvidékéről származik, de szinte egész Európában már vadon nő. Sokféle vadon növő faja létezik, de csak az illatos ibolyának van jellegzetes, mással össze nem keverhető ibolyaillata.

Tipp: Leveleit egész évben gyűjthetjük, a virágokat március-áprilisban takaríthatjuk be. Levelei és virága is ehetőek, más vadnövényekkel együtt (százszorszéppel, kerek repkénnyel), és burgonyával finom leves főzhető belőle.

Virága a legfinomabb dolog, amit csak a természet szabadon kínálhat. Az ibolyavirág nyálkaoldó, idegnyugtató, vérnyomáscsökkentő hatású. A 14. századi Angliában előszeretettel készítettek ibolyavirágból, rizskásából és mandulából pudingot. Ma főleg kandírozva, sütik és torták díszítéséhez használják. Jól illik a fehérborhoz, amiből ibolyabólét is készíthetünk, de 0,5 l fehér borecetbe áztatva egy marék ibolyavirággal saját ibolyás salátaecetet is készíthetünk (hagyjuk ázni, majd szűrjük le, és töltsük üvegbe) (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

5. A gyermekláncfű (Taraxacum officinale)

Kora tavasszal gyűjtött gyökerét májpanaszok, vese- és hólyagbántalmak, cukorbetegség esetén használják. Virágaiból köhögéscsillapító szirupot készítenek, de nyersen és megfőzve is fogyasztható. Levelének még virágzás előtt van a legjobb íze. Jó tudni, hogy több A-vitamint tartalmaz, mint a répa, emellett B- és C-vitamint, valamint káliumot is tartalmaz, e mellett erősíti a májat , epét és vesét.

Tipp: A vadnövénykonyha igazi sztárja: salátaként, levelekből vagy gyökerekből készült zöldséges is fogyaszthatjuk, teát, zselét vagy mézet is csinálhatunk belőle. A leveleiből és gyökeréből készült ételek azonban gyakran kissé keserű ízűek, ha ezt enyhíteni szeretnénk, tegyük a növényt rövid időre langyos vízbe. A tejföl és a tejszín is lágyítják a keserű ízt. A virágjaiból főzött szirupot vagy zselét kenyérre is kenhetjük, a virágbimbókat megpirítva különleges levesbetéteket készíthetünk. Ecetbe el téve a kaprot helyettesíthetjük vele. (Forrás: Eva-Maria Dreyer – Wolfgang Dreyer)

Címlapkép: Getty Images