Súlyos a helyzet a Balatonnál: néhány év és visszafordíthatatlan lesz a tó pusztulása

Nádpusztulás vagy nádirtás – nagyon nem mindegy, miről beszélünk

- szögezte le a kutató.

Mint mondta, a nádpusztulás egy természetes folyamat a növények életében, amibe persze az ember is jól besegít, viszont az irtás, az több külső, elsődlegesen emberi tényezőhöz kötthető. Ilyen például az építkezések számának növekedése a Balaton parton vagy az újabb kikötők, stégek létrehozása. Ebben az esetben sokszor kerül sor a nád gyérítésére, irtására, a nádas feldarabolására (mellékeltem egy képet). Ez semmilyen esetben nem nevezhető természetes folyamatnak.

Ahogy a szakember mondja, az érintett területeket ezért nagyon nehéz beazonosítani, mert alapvetően a kivitelezők, beruházók pusztuló nádasoknak nevezik ezeket a területeket, és csak „javítás” jelleggel vágják ki, illetve aratják le az itt található nádasokat. Hozzátette, sajnálatos módon a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a nádasok aztán sorra kipusztulnak

Nagyjából 12 négyzetkilométer nádasa van a Balatonnak, ahhoz képest ezek a nádirtások elenyészőek. Viszont ne feledjük el, hogy ez csak az egyik része a történetnek. A másik része az, hogy minden négyzetméternyi természetes partvonal az kincs és érték, mert a Balatonnak nagyjából csak az egyharmada természetközeli partvonal, kétharmada pedig be van kövezve, ember által lakott. Tehát, ha a természetesből akár egy négyzetmétert is ellopunk, akkor a természetet, illetve saját magunkat lopjuk meg. Példaként azt szoktam mondani, hogy senki se szeretné ha a lakásában valaki egyszercsak felállítana egy 1 cm2-es beton oszlopot és azzal védené magát hogy "de hiszen az a lakásának a 0,0001%-a". Akkor miért engedjük ezt meg a Balatonnal. Sajnos sokan ezt nem veszik figyelembe. Ha távlatokba helyezzük magunkat, a klímaváltozás ránk, emberekre veszélyes nem a Balatonra, vagy általában a természetre, mert 15-50 év múlva lehet, hogy emberiség már nem lesz, de a bolygónk továbbra is fennmarad. Lehet, hogy más formában, de itt lesz. Saját magunkra nem figyelünk, amikor ilyen pusztításokat végzünk a környezetünkben

- hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, tágabb értelemben nézve a nádasok állapotát, azt lehet mondani, hogy a múlt év előtti stabil vízszint a nád állapotának romlásával járt. De az elmúlt év alacsonyabb vízszintje ezt valószínűleg megváltoztatja, javítja.

Nem tudom meddig fog tartani ez a pozitív változás, úgy gondolom 1-2 évig talán javulást fog eredményezni. Reményeim szerint a társadalom, és általuk a vízügyi hatóságok, és a politikusok belátják, hogy egy természetes tónak szüksége van a vízszint ingadozásra, és automatikusan engedélyezni kell egy éves nagyobb vízszint ingadozást a Balatonban, ami a nád hosszútávú meglétét biztosítja

- emelte ki a kutató.

Mi a helyzet a természetvédelmi terültetekkel?

Kevesen tudják azt is, hogy a Balaton területének nagy része természetvédelmi terület. Ennek mentén arról is beszélgettünk a szakemberre, hogyan hatottak az egyes környezetvédelmi változások ezekre a területekre és élővilágukra.

Ahogy Tóth Viktor mondta, mivel a Balatonnál nagyon kevés a természetközeli part terület, éppen ezért azokat, amik vannak, fokozottan kellene védeni.

Ha nagyon sötétzöld akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy ezeket a területeket növelni kellene. De ez sajnos nem fog megvalósulni.

Kitért persze arra is, hogy az említett környezeti változások nagyban befolyásolják az itt élő fajok összetételét, számát, életminőségének alakulását is. Mind hatással vannak és lesznek a biodiverzitásra. Mint mondta, a Balaton egy közel 600 négyzetkilóméternyi víz-ökoszisztéma. Iszonyatosan nagy és összetett, és pont emiatt az összetettség miatt kellene minden egyes négyzetméterét védeni.

Képzeljük el, hogy egy víztesten belül, hatalmas mennyiségű ökológiai jellegzetességek vannak, melyek 10 vagy 100 méterrel arrébb már nem figyelhetőek meg. Éppen ezért ezeknek az élettereknek a védelme nagyon fontos feladat. Szerencsére azokon a területeken, amelyek természetvédelmi besorolás alatt állnak, ez az óvás, védelem megtörténik

- tette hozzá.

Mit érdemes tudni a sokat emlegetett algásodásról?

Nagyon fontos tudni, hogy ehhez kapcsolódik törvényi szabályozás. Ennek mentén döntenek a hatóságok arról, mikor lehet, illetve mikor nem lehet fürdeni a Balatonban, illetve további vizeinkben. Ez azért van ennyire határozottan lefektetve, mert vannak olyan algafajok, melyek képesek emberre is veszélyes toxinokat termelni. Nem tudjuk, mikor és miért teszik ezt az algák, de megteszik, és ezek akár súlyos tüneteket vagy „egyszerű” allergiás reakciókat is okozhatnak. Ezáltal az emberre komoly veszélyt jelenthetnek. Éppen ezért algavirágzás során kerüljük a fürdést!

- hívta fel a figyelmet Tóth Viktor.

Mit gondol a Balaton helyzetéről a vízügy?

Hogy szélesebb képet kapjunk a Balaton helyzetéről, megkerestük a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot is. A vízállással kapcsolatban elmondták, hogy a Balaton vízszintje 2022. évben mindvégig a szabályozási szint alatt maradt. Az év 98 cm-es vízszinttel indult és 81 cm-rel zárult. Az éves vízállás maximum 106 cm (április 26.), a minimum 67 cm (szeptember 26.) volt. Az év első harmadában, a feltöltődési időszakban csapadékszegény időjárás jellemezte a Balatont, így jelentős vízszintemelkedés nem történt. A melegebb idő beköszöntével megindult a Balaton vízszintjének a csökkenése. Az áprilisi csapadék leginkább csak a párolgás kompenzálására volt képes. Október és november szintén csapadékszegényebb hónapok voltak, így november közepétől-végétől indult meg a Balaton feltöltődése. 2022-ben a sokéves átlaghoz képest 200 mm-el kevesebb csapadék hullott a Balatonra, ami a vízszintjében is meglátszik.

Az idei évben eddig lassú emelkedés volt megfigyelhető, 2023. 03. 16-án a Balaton átlag vízállás 103 cm volt.

Jég nem volt jellemző a tavon, egyedül január 13. és február 02. között volt jég megfigyelhető, összefüggő jégtakaró nem alakult ki. 2022. évben vízeresztés nem történt a Balatonból.

A vízminőség kapcsán a következőket tudtuk meg a szakemberektől: a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az évszaktól függő rendszerességgel (a hideg időszakban ritkábban, nyáron gyakrabban) végez vízminőségi vizsgálatokat a Balaton négy medencéjében, valamint a Zala torkolatánál. Ezen felül folyamatos a befolyó patakok vízminőségének vizsgálata. A négy medencében középen található mérőállomások tavasztól őszig megszakítás nélkül üzemelnek, ahonnan azonnali adatok érkeznek a nap 24 órájában. A rendszeres vizsgálatok mellett a Vízügyi Igazgatóság eseti jelleggel ellenőrizi a parti területek vízminőségi problémáit is.

2022-ben a tó vízminősége jó volt, ritkán fordultak elő algásodási problémák. A tóban összességében ekkor sem nem szaporodtak el kritikus mértékben az algák (ilyen a 80-as, 90-es években, vagy legutoljára 2019-ben fordult elő). A nyugati tórészekben nyár elején, a Szemesi-medencében nyár végén okozhattak rövid ideig (általában pár óráig) tartó helyi vízminőség romlást.

Mit lehet tudni a mostani vízszint-szabályozásról?

A vízügy szakemberei elmondták, a Balaton vízkészletének pótlására, vagy annak szinten tartására nincs mesterségesen kiépített lehetőség. A tó vízállását csak a természetes hozzáfolyások (Zala és számos kisebb állandó, vagy időszakos vízfolyás) és a vízfelületre hulló csapadék tudja emelni. A Balaton vízszintszabályozása az érvényes környezetvédelmi és hatályos vízjogi üzemeltetési engedély alapján, az abban meghatározott szabályozási kritériumoknak megfelelően történik.

A klímaváltozás káros hatásait kiküszöbölendő, a Balaton esetében mind nagyobb a jelentősége a többletvíz-tározásnak. Így védhetők ki az aszályos időszakok következtében fellépő, nemkívánatos alacsony vízállások. A Balaton vízállásának szabályozására egyetlen lehetőség adódik: a siófoki vízszint-szabályozó zsilip, mely zárt állapotban megakadályozza a víz lefolyását a Sió-csatornán, nyitásával pedig a szabályozási vonal feletti többlet vizek leeresztését biztosítja, hogy hosszabb csapadékos időszak esetén se keletkezzenek károk a partmenti területeken. Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által támogatott „Balaton levezető rendszerének korszerűsítése” elnevezésű projekt keretében 2018-ban megkezdődtek a műtárgyak nagyszabású korszerűsítési munkái: a Sió-zsilip (és vele együtt a hajózsilip) teljes átépítése támogatja a stabil vízhasználatot, ezzel egyidejűleg növeli az árvízi biztonságot.

A projektben végzett munkálatok érintik a Sió-csatornát is. A vízszintszabályozó zsilip átépítése által megnövekedik a kapacitás, az ehhez kapcsolódó kivitelezési munkák jelenleg is folynak. Többek között a Kapos-torkolat feletti szakaszon végzett kotrási munkák és a földművek (depóniák) rendezése által nő a Sió-csatorna vízlevezető képessége, illetve megtörténik az elsőrendű árvízvédelmi töltésrendszerek korszerűsítése a legkritikusabb szakaszon. A 2023. nyár végén befejeződő nagyberuházás keretében már átépült a Balatonkiliti mederduzzasztó is, ami Siófok belterületén (a téli időszakon kívül) akkor is tudja biztosítani a vízzel telt Sió meder látványát, amikor nem történik vízlevezetés a Balatonból.

Mire számítanak idén nyáron?

A vízügy szakemberei szerint, a rendelkezésre álló hidrológiai adatok figyelembe vételével a Balaton vízállása a tavalyi évhez hasonlóan fog alakulni. Amennyiben a vízgyűjtő területre megérkezik a tavaszi csapadék, az a számításokat további pozitív irányba billenti.

Címlapkép: Getty Images