Ingyen nőnek mindenütt: mennyei fogások készülhetnek a gyógyító növényekből

Magyarországon számos gyógynövény terem, melyeket mi sokszor nemes egyszerűséggel gyomnövényként gyomlálunk ki a kertünkben. Pedig a Kárpát-medence fekvése, éghajlata rendkívül kedvező a számukra. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás időszakában az évi 20 ezer tonnát közelítette az exportunk, manapság viszont ez a szám ezer tonna alá zsugorodott. Problémát jelent az ágazatban a munkaerőhiány és a termőterületek csökkenése is. A döntéshozók részéről megvan a központi a gyógynövényipar felvirágoztatására: az új stratégia egyik lényeges eleme, hogy a termesztés felé igyekeznek eltolni az arányokat a gyűjtés rovására, ezt segítik a különböző pályázatok is.

A magyar erdők, mezők tele vannak ehető vadnövényekkel, a magyar hagyomány 360 ehető erdei vadnövényfajt tart számon, ami már önmagában egy nagy szám, de valójában 600 erdei vadnövény található a hazai erdőkben. Döbbenetes adat, de például 40 ezer szarvasmarha húsának megfelelő gomba rothad el az erdeinkben, mert nincs, aki leszedje, hasznosítsa őket. Tele vannak ilyen ehető kincsekkel az erdők, mezők, én pedig hivatásomnak érzem, hogy minél több embert megismertessek ezzel a gazdagsággal

- mondta el a Hellovidéknek Medveczki Zoltán rdész.

De most nézzük, mit is kezdhetünk otthon a fentebb már említett három gyom- vagy gyógynövénnyel, ha a kertünkben terem, vagy éppen termeszteni szeretnénk.

1. Lósóska vagy lórom

Méltatlanul elfeledett növény a lósóska vagy lórom, amit sok helyen gyomnövényként irtanak, pedig jótékony hatásai miatt egy fél patikányi gyógyszert is kiválthat. Az egészséges étkezés eme ingyenes kellékét az árokpartokon, nyirkos gátakon is megtalálhatjuk, de akár otthon is termeszthetjük, ha összeszedjük a virágtermés kis "makkocskáit" augusztus végén vagy szeptember elején. Mutatunk néhány ízletes receptet is belőle.

A mezei sóska vagy lósóska Európában őshonos évelő, patak- és árokpartokon, nedves réteken, legelőkön fordul elő, az ókor óta ismert fűszer- és gyógynövény. Belőle nemesítették a kerti sóskát. Ma már kizárólag csak ez utóbbi fajtát ültetik a veteményes és fűszerkertekbe, de az egyszerű "sóskát" vagy lósóskát bárhol megtaláljuk, akárcsak a bodzát, ha nyitott szemmel járunk. Bár az előbbit elfeledték itthon, legalább annyira jótékony hatású, mint a bodza, és finom is. Gyógyszerekhez ma is felhasználják, az erdélyi konyha egyik kedvelt alapanyaga tavasszal, akárcsak a sóska, és mi is felfedezhetjük magunknak, hisz rengeteg gyógyhatása ismert, és ingyen terem a szabadban.

Zsenge lósóska

A lósóska vagy lórom a keserűfűfélék családjába tartozó, vadon termő, igénytelen gyógynövény. Évelő lágyszárú, 80-150 centiméter magasra megnő, tőlevelei hosszúak, lándzsásak és nagy méretűek, a szárak végén fürtvirágzattal. Az árokpartokon, gátakon, de a réteken és mezőkön is megleljük az elterjedt növényt, amit manapság sajnos sok helyen gazként irtanak, pedig leszedve elfogyaszthatjuk, és gyógyításra is használhatjuk az egész növényt. A jellegzetes, lilás virágzatú növény levelei tavasszal, zsengén számtalan finom recept alapanyaga is lehetnek. Nevével ellentétben a lósóskából hiányzik a kertekben termesztett sóskára jellemző savanyú íz.

Főbb ismertetőjegyei

• 80-150 cm magas, lágyszárú, évelő növény
• Tőlevelei hosszú nyelűek, nagy méretűek (20-30 cm), fodros szélűek, lándzsásak, nem savanyúak
• Virágzata laza buga vagy fürtvirágzat
• A virág színe sárgászöld
• Kúszó gyöktörzse van
• Termése kis makkocska, amit lepelcimpa vesz körül

Ha úgy döntünk, hogy szerencsét próbálunk, és begyűjtünk a levelekből egy csokornyit a lelőhelyein - utak mentén, kaszálóréteken, gyomtársulásokban, vízpartokon -, de nem tudjuk eldönteni, lósóskát látunk-e, ne ijedjünk meg, mert rengeteg fajtája van ennek a spenót- és sóskaféle növénynek, és mindegyik ehető, például a laboda is, a paréjlórom vagy akár a juhsóska is. A levelekből főzött ételek nem valók mindennapos fogyasztásra, mivel oxálsavtartalmuk felgyűlhet a szervezetben, és a kövesedésre hajlamosaknál gondot okozhat. Ha gyógyhatása miatt fogyasztjuk, akkor is csak kúraszerűen javasolt. Arra figyeljünk oda, hogy csakis a zöld leveleket használjuk fel, a barna folt rajta gombás fertőzésre utal.

A lósóska gyógyító hatása

Régidők óta ismert a népi gyógyászatban. Antibakteriális hatását a modern, nyugati orvostudomány is elismeri, a lósóska felér egy fél gyógyszertárral, azt tartják. Hatóanyagai az antrakinon-glycosid származékok, melyek vízhajtó hatásúak. Javítja az epe és a máj működését, teája, ami valójában főzet, az augusztusban szedett érett levelekből készül, és természetes hashajtó lehet szükség esetén. Főzetéből borogatást is készítettek, csípések mellett bőrkiütéseket és ekcémát is sikeresen kezeltek vele.

A lósóska minden része felhasználható, teája segíti a szervezet méregtelenítését, a terméséből készült tea pedig megszünteti a hasmenést, bélgörcsöket, bélhurutot. Az összezúzott levelek a benne található rumicinnek köszönhetően a sebek és fekélyek fertőtlenítésére és gyógyítására jók, az ekcémát és a pikkelysömört is megszüntetik. A növény gyökérzete pedig kiválóan alkalmazható emésztési problémák kezelésésre, valamint remek vízhajtó.

A lósóska gazdag B-vitaminokban, sok vasat, magnéziumot, kalciumot és foszfort tartalmaz. Kiváló vérképző, B-vitaminjai pedig fokozzák a szénhidrátok, fehérjék és lipidek anyagcseréjét, továbbá légúti panaszok esetén kiváló a száraz köhögés enyhítésére, de az asztmát és a hörghurutot is kezelik vele.

Kertben is termeszthető, igazi szuperélelmiszer

A lósóska félárnyékos helyen érzi jól magát, napos helyen levelei nem lesznek olyan zsengék és ízletesek. Nedves, humuszos talajon válik igazán zamatossá. Magvait tavasszal szabadföldbe vessük el, ha ültetni akarunk belőle otthon magunknak, de még nyáron is vethetünk belőle. Mivel terebélyesre nő, ne vessük sűrűre, vagy később rikítsuk ki. Előnevelt palántákat is ültethetünk, a nagy töveket tőosztással is szaporíthatjuk. Több és nagyobb leveleket fejleszt, ha virágzatokat eltávolítjuk, ezzel azt is megakadályozzuk, hogy a magját elszórja. Tanácsos 3-4 évente új helyre ültetni. Legízletesebbek a zsenge levelei, melyeket le is lehet fagyasztani.

Ízletes fogások lósóskából

Tavasszal a zsenge leveleket salátákhoz, főzelékhez, szószhoz is kiválóan felhasználhatjuk. Íze sokkal semlegesebb a sóskáénál és a spenóténál, de hozzájuk hasonlóan felhasználható. Mutatunk pár ízletes receptet.

Főzelék

Aprítsunk fel 2 fej vöröshagymát, és dinszteljük meg egy kis olajon. Mossunk meg 50 dkg lósóskát, 1 fejes salátát, és vágjuk fel vékony csíkokra. 3-4 gerezd fokhagymát törjünk össze sóval. Mindezt adjuk a hagymához, ízesítsük borssal, még kevés sóval és pároljuk fedő alatt kb 10-15 percig. Keverjünk össze 3-4 tojássárgáját 4 evőkanálnyi tejszínnel, majd ezzel habarjuk be a főzeléket.

Lósóskás pite

Hozzávalók:

• 50 dkg réteslap,
• 20-30 dkg lósóska,
• 20 dkg feta sajt,
• 30 dkg tehéntúró
• 5 tojás,
• 5 dl görög joghurt,
• 2 evőkanál liszt, só, olaj

Elkészítése:

Mossuk meg a sóskát, vágjuk apróra, kevés sóval megszórva gyúrjuk át, majd öblítsük és csepegtessük le. Törjük össze a feta sajtot, keverjük össze a túróval és két tojással. A réteslapokat hajtogassuk ki, kenjük meg kettesével olajjal őket, rétegezzük rá a tölteléket, csavarjuk fel, és a csíkot tegyük egy piteformába. Három csíkot kapunk a hat lapból, amelyet így szépen felcsavarva elrendezünk a kerek formában. Süssük az egészet 20 percig 200 Celsius fokra előmelegített sütőben, majd öntsük a tetejére a 3 maradék tojással és a két evőkanál liszttel elkevert joghurtot, és süssük további 10-15 percig a pitét, míg aranybarna lesz a teteje.

Lósóskás lepény

Hozzávalók:

• 50 dkg liszt,
• 3,5 dl langyos víz,
• 2, 5 dkg friss élesztő,
• 2-3 evőkanál olaj,
• 1 zellergumó, 2 burgonya, 10 dkg lósóska,
• bors, só, olaj a kenéshez

Elkészítése:

Szitáljuk át a lisztet, morzsoljuk a közepében egy kis mélyedésbe az élesztőt, öntsük rá a víz felét, majd hagyjuk felfutni. 10 perc múlva szórjunk rá egy teáskanál sót, és dagasszuk tésztává a maradék langyos vízzel. A végén dolgozzuk bele a két-három evőkanál olajat is. Letakarva kelesszük 40 percig meleg helyen. A krumplit és a zellert pucoljuk meg, vágjuk kockára, főzzük meg sós vízben, majd törjük össze. A lósóskát mosás után főzzük 3-4 percig sós vízben, szűrjük le, és vágjuk apróra. Keverjük a zelleres-krumplis masszához, sózzuk és borsozzuk ízlés szerint. A megkelt tésztát gyúrjuk át, osszuk nyolc darabra, egyenként nyújtsuk kerek formájúra, és tegyük rá a töltelék nyolcadát egyenként. Hajtsuk félbe, csípjük össze, a tetejét pedig kenjük le olajjal. 180 Celsius fokos, előmelegített sütőben 20-25 perc alatt sül aranybarnára.

2. Mezei sóska: az árok szélén termő antibiotikum

A sóska jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint, csersavakat, cukrokat és ásványi összetevőket. Mivel nagy mennyiségű sóskasav található benne, húgyhólyag- vagy vesebetegségben szenvedők nem fogyaszthatják. A természetgyógyászat vértisztító szerként, valamint étvágygerjesztőként alkalmazza, a puha, zsenge leveleit pedig nyersen javasolja megenni vagy teának elkészíteni. A belsőleg és külsőleg is felhasználható forrázat elősegíti az akne gyógyulását.

A sóska a keserűfűfélék családjába tartozik, így botanikai rokona például a hajdina és a rebarbara. Latin neve Rumex acetosa. A sóska Európában és Észak-Ázsiában őshonos gyógynövény. Kardformájú levelei vannak és pirosas-zöldes virágai, amelyek teljes virágzáskor lila színűre változnak. Magjai barnák. A sóskaleveleket friss vagy száraz formában gyakran használják főzéshez és teát is készítenek belőlük, a növény gyógyító tulajdonságait azonban sokan nem ismerik.

A mezei sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a föld alatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. A sóska első sorban nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaz, valamint A-, B1-, B2-, és B9-vitaminokat. Savanyú ízét az oxálsav biztosítja, ami túl nagy mennyiségben fogyasztva hányingert okozhat, és mérgező is lehet.

Gazdag káliumban, kalciumban, foszforban, nátriumban és vasban. Tartalmaz még fehérjét, szénhidrátot, flavonoidokat, antranoidokat, cserzőanyagokat és egyéb antioxidánst is, zsír- és kalóriatartalma viszont elenyésző. Energiatartalma 22 kcal, 92 kJ/100 gramm. Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon.

A mezei sóska közönséges növény, mindenhol megterem, mégsem fogyasztják az emberek, mert sajnos nem ismerik. Ezen jó lenne változtatni, mert fontos ez a tudás, bármikor hasznosítható, természeti kataklizma, netán háború esetén, ha elfogy valamilyen okból az élelmiszerkészlet. Fontos lenne tisztában lennie a ma emberének azzal, hogy a természet a jótevőnk, nem az ellenségünk. Magyarországon például nő négy olyan hagyma is, amelyik egész évben terem, egymás után, tehát folyamatosan szolgálhatnak táplálékkal. Az első a fagyálló vadsnidling, utána a medvehagyma, aminek most van a szezonja, majd követi a vadpóré és a gyíkhagyma, ez utóbbit szinte sajnos már senki sem ismeri, pedig tele van hasznos tápanyagokkal

- mondta el a szakember.

A sóskalevél egészségre gyakorolt hatása

• Egy tál sóska biztosítani tudja a napi szükséges C-vitamin-bevitel felét
• Antimikrobiális és antiallergén tulajdonságokkal rendelkezik.
• A-vitamin tartalma miatt képes javítani a látást és csökkenteni az ún. éjjeli vakságot (farkasvakság)
• Vérszegénység esetén a sóska fogyasztása igen hasznos lehet mivel a zsenge zöld levelek sok klorofilt, vasat, nátriumot és foszfort tartalmaznak.
• A mezei sóskának ismert a vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét, így kiváló immunerősítő
• A sóskalevelekben meglelhető nagy mennyiségü kálcium erősíti a csontokat
• Hashajtó hatása miatt méregteleníti a szervezetet
• A sóskából készült teát vagy a vízbe mártott sóskát gyakran használják méregtelenítésre. A népi gyógyászatban puffadáscsökkentésre is alkalmazzák
• Vízhajtó tulajdonsága által segít a húgyúti fertőzések megelőzésében és azok gyógyításában
• Magas antioxidáns tartalma miatt csökkenti a rossz koleszterin- és a trigliceridszintet.
• A sóskaleveleket gyakran álmatlanság vagy magas vérnyomás ellen használják, de a korai öregedés ellenszereként is igen hatásos.

Hogyan készítsük el?

A sóskát akár nyersen, önmagában is elrágcsálhatjuk, de a salátákban is kiváló. Húsok mellé köretnek kínálhatjuk, ebben az esetben legjobb, ha kevés zsiradékon megfonnyasztjuk, hogy összeessenek a levelek. Ezzel a módszerrel a benne található tápanyagok és vitaminok sem vesznek el. Készíthetünk belőle rizottót, tejszínnel összekeverve tésztaszószt, mártást vagy kiváló reggeli italt is, de a lósóskából készített ételeket a mezei sóskából is elkészíthetjük, lásd a fenti recepteket.

Fontos azonban a sóska fogyasztásánál is a mértékletesség, oxálsavtartalma akadályozhatja a kalcium felszívódását, így lehetőleg zsenge leveleket fogyasszunk - mivel az idősebb levelekben halmozódik fel ez az anyag - , és nagy mennyiségben fogyasztva egyébb kellemetlenségeket is okozhat, például hasmenést, hasfájást, hányást.

3. Libatop

A disznóparéjfélék családjába tartozó növényfaj, a kertek, szántóföldek egyik leggyakoribb gyomnövénye itthon. Vastag karógyökerű növény, szára felálló, tompa élekkel barázdált, általában az aljától dúsan ágas, 20 centitől akár két méter magasságig is megnőhet. Június közepétől késő őszig virít, virágszíne zöld. És talán meglepődünk, de a francia konyha ínyenc falatjai közé tartozik. Leszögezhetjük, tévedésünket csak orrunk és ízlelőbimbóink bánhatják.

Magas kalcium, fehérje és vastartalma miatt érdemes fogyasztani. Idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese és hólyagbántalmak, valamint hasmenés kezelésére is alkalmas.Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású.

Libatop leves

A fél kg libatopot, a mályva, tyúkhúr, mezei sóska, útifű, bakszakáll és laboda leveleit durvára vágjuk - ezek helyett használhatunk spenótot és sóskát is, összesen öt-tíz dekagarammot, és fél óráig kevés vízben főzzük, majd leszűrjük, szitán áttörjük. Világos rántást készítünk, a főzővízzel felöntjük és a pépet hozzáadjuk, felforraljuk, fűszerezzük ízlés szerint sóval, fehér borssal, majd levesszük a tűzről. Tálalás előtt tojássárgáját is keverhetünk a levesbe, vagy grízgaluskával is tálalhatjuk.

Libatop főzelék

A libatop és a többi zöldnövény (mezei sóska, bakszakáll, útifű vagy helyettük spenót, sóska) leveleit megmossuk, sós vízben 30 percig főzzük, majd leszűrjük, és apróra vágjuk. Hagymát dinsztelünk, lisztet szórunk rá, és aranysárgára pirítjuk. A növényeket a főzővízzel felöntjük, fűszerezzük sóval, fehér borssal, és 5 percig lassú tűzön felfőzzük. Tálalás előtt tejföllel dúsítjuk.

Libatop galuska

50 dkg nyersen megdarált libatoplevelet és 20 g lisztet 30 g vajban megpárolunk. Két zsömlét 5 dl tejbe áztatjuk, áttörjük, 50 g vajon kicsit megpirítjuk, megsózzuk, megborsozzuk és összekeverjük a libatoppal. Evőkanállal galuskákat szaggatunk belőle, amit sós vízben kifőzünk. Forró vajban megforgatjuk, reszelt sajttal és vajon pirított morzsával meghintve tálaljuk.

A balkáni konyhában több országban is ismert a rétestésztába változatos formában csomagolva töltött túró és levélzöldségek keveréke. A bolgár „banitza”-ba például szezonális vad levélzöldségeket csalánt, sóskát, libatopot, labodát töltenek hagyományosan. A "gyomnövények" nagyobb leveleibe pedig húst is tesznek, a nálunk leggyakrabban használt káposztán és szőlőlevélen kívül a vadnövények közül a martilapu levelét leginkább az erdélyi konyha használta erre a célra, és kedvelt volt a lósóska.

Címlapkép: Getty Images