Itt a sztárkertészek féltve őrzött őszi praktikája: ha ezeket betartod, csodás lesz a kerted tavasszal

Magyarország éghajlata kiváló lehetőséget kínál a kertészeti tevékenységekhez, és ősszel is számos növényt lehet vetni vagy ültetni. Lehetőség van hagymafélék, például hagymák, fokhagymák és vöröshagymák dugványozására. Az ősz többek között a kelkáposzta, brokkoli, spenót, saláta, petrezselyem és más zöldségek vetésének ideje is. Ősszel megkezdődhetnek a betakarítások, mivel az alma, körte, szőlő, szilva, dió begyűjtése is ebben a hónapban esedékes. Ugyanakkor nem csak gyümölcsök válnak ekkor szüretre éretté, hanem a zöldségek is, úgymint a burgonya, káposzta, sárgarépa, sütőtök, cékla és hagyma is várja a beszedést.

Kezdjük a konyhakerttel

A betakarítást követően is érdemes még pár dolgot elvégeznünk. A zöldségtermények betakarítása után jó, ha elvégzünk egy totális gyomirtást, majd ezt követően elkezdődhet a talaj megmunkálása. Ennek során szerves- vagy műtrágyával gondoskodhatunk a talaj megfelelő tápanyagpótlásáról. Ez azért is hangsúlyos, mert a zordabb, fagyos téli időszak alatt minden tápanyagra szüksége van a talajnak, ezzel együtt a benne lakozó növényeinknek is. Bár a szerves trágyázással akarva akaratlanul is befertőzzük a talajt különböző rovar petékkel. Épp emiatt az őszi talajfertőtlenítés is nagy szerepet kaphat, ugyanis a rovarok többsége, vagy lárva, vagy peték formájában a talajban telel át.

„Az őszi talajfertőtlenítés során a talajt magas hőmérsékletnek és nedvességnek teszik ki egy ideig, hogy a kórokozók elpusztuljanak. Ez általában hőkezelés vagy gázkezelés formájában történik. Fontos megjegyezni, hogy az őszi talajfertőtlenítés nem minden kert esetében szükséges vagy ajánlott. Csak akkor alkalmazzuk, ha valós problémáink vannak a talajjal vagy a növényekkel, és csak akkor, ha megbízható forrásból származó információk alapján végezzük el”

- ezt Boross Dávid az Oázis kertészet ügyvezetője mondta el lapunknak. Ugyanakkor a szakértői körökben megoszlanak a vélemények a talajfertőtlenítés szükségességét illetően.

„Nincs szükség rá. A frissen telepített növények esetében, ha indokolt az ültetés előtt érdemes elvégezni”

– erre már Bohry Bernadett, a Bohry Kertészet vezetője világított rá.

Gyümölcsök esetében célszerű a betakarítás után még a vegetációs időszakban egy gyors fertőtlenítő permetezést eszközölni, valamilyen réztartalmú készítménnyel, rovarölővel. Lombhullatást követően végezhetünk egy őszi lemosópermetezést, továbbá a gyümölcsfák törzseinek lemeszelése is szintén egy nagyon hasznos cselekedet lehet a kártevők elleni védekezésben.

A levélgyűjtés egy fontos lépése az őszi kerti munkáknak, ugyanis fontos, hogy a levelek ne takarják a növényeket, önmagukban a levelek lehetnek fertőzöttek, gombásak, melyek terjedéséhez az őszi lombhullatás hozzájárul. A gyűjtött leveleket komposztáljuk le, vagy égessük el. Oda kell figyelnünk a növényekre kártevők és betegségek szempontjából. Ha szükséges eszközöljünk permetezést.

Betegségek melegágya lehet a kertünk, ha nem gondozzuk

„Az őszi növénybetegségek és kártevők elleni védekezésnek és kezelésnek többféle módja lehet, attól függően, hogy pontosan milyen problémával áll az ember szemben”

– mondta Boross Dávid. A szakértő felsorolt néhány példát is, hogyan léphetünk fel ellenük:

• Levéltetvek ellen: Az őszi levéltetvek ellen permetezőszerek használhatók, például rovarölők vagy szappanos víz (1 evőkanál folyékony mosogatószappan 1 liter vízben). Kipróbálhatunk természetes ellenszereket is, például cserépedényeket, amelyeket nedvesített dohánylevelekkel töltünk meg, és a növények közelébe helyezzük.
• Rozsda betegség ellen: Először is, távolítsuk el az elszíneződött leveleket és a fertőzött részeket, hogy megakadályozzuk a betegség terjedését. Használjunk fungicid permetezőszereket a rozsda elleni védekezéshez.
• Gombabetegségek ellen: A gombabetegségek elleni legjobb védekezés a megelőzés. Kerüljük a növények túlzott öntözését, és ügyeljünk arra, hogy a növények leveleit ne érje hosszan tartó nedvesség. Fungicid permetezőszerek használhatók a gombabetegségek kezelésére. Fontos a gyógyszerrel való pontos és időbeni kezelés.
• Gyökértetvek ellen: A gyökértetvek elleni védekezésnek gyökértisztítás vagy a talajcsere is része lehet. Használjunk rovarölő szereket a gyökértetvek ellen.

„Fontos megjegyezni, hogy a legjobb védekezés mindig a megelőzés. Gondoskodjunk a növényeink megfelelő gondozásáról, figyeljünk a nedvesség és a tápanyagellátás kiegyensúlyozására, és rendszeresen ellenőrizzük a növényeinket, hogy időben észlelni tudjuk a problémákat. Ha súlyosabb növénybetegségekkel vagy kártevőkkel találkozunk, akkor érdemes szakértő segítségét kérni a kezeléshez”

– tette hozzá a szakember.

A szomszédé mindig zöldebb

Az őszi időszak a legideálisabb a pázsitok füvesítésére vagy újra telepítésére, amennyiben a nyári időszak alatt kiégett volna.

„Az őszi időszak kiváló lehetőséget kínál a gyepvetésre, vagy a meglévő gyepfelület felújítására. Az őszi hónapok általában kedvezőek a fűmagok gyors csírázásához és a gyep növekedéséhez”

– mondta Boross Dávid.

A folyamatot gyomirtással kezdhetjük meg, alkalmazhatunk szelektív vagy totális gyomirtókat. A talaj fellazításával egyidejűleg az elhalt részek eltávolítását is elvégezhetjük, ezzel is elősegítve a gyep szellőzését. Gyeptelepítésnél figyelnünk kell a gyepszellőztetésre azaz, minden levelet, gyomot, mohát, más egyebet távolítsunk el. Ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy az örökzöld fűszálaink megerősödjenek. Ezek után szórhatjuk szét a fűmagot, újravetés vagy felülvetés céljából. A gyepek őszi trágyázása jelentősen fontos, ezt magas kálium tartalmú gyepműtrágyával vagy adott esetben granulált szervestrágyával végezhetjük el. A műtrágyázással egyidejűleg elvégezhetjük a talajfertőtlenítést is, amennyiben indokolt.

Dísznövények, örökzöldek a házban

Sok dísznövény van, ami jól bírja az őszi hidegebb hónapokat. Ilyen például az erica, csarab, párnacserje, díszkáposzta, krizantén stb. De ültethetünk ősszel rózsát is. Telepíthetünk hagymás virágokat, például tulipánokat, nárciszokat és krokuszokat. Ezek a virágok a következő tavasszal színpompásak lesznek.

Nincs évszakhoz kötve, mit mikor érdemes ültetni, az időjárás teljesen felborult e tekintetben. Minden konténeres növény ültethető egész évben, kivéve tartós fagyokban nem lehet. A szabadgyökerű növényeket azonban lombhullást követően, kb. október 20-tól a tartós fagyokig, illetve időjárástól függően februártól március végéig, a kihajtásig. A szakmailag helyes időszakban kitermelt földlabdás növények, intenzív öntözés mellett, egész évben telepíthetőek

– taglalta Bohry Bernadett, majd kiemelte:

Szintén fontos - amit sajnos sokan rosszul ismernek - hogy ha eljön az első -1-2 C fagy éjszaka, attól még napközben bátran lehet ültetni. Nincs vége az ültetési szezonnak az első fagyoknál, sőt enyhe teleken végig lehet telepíteni. Kizárólag tartós nappali és éjszakai fagyok esetén nem ajánlott a telepítés.

De a metszésnek is fontos szerepe van az őszi tevékenységek között. Igaz, hogy óvatosan kell bánjunk a metszőollókkal, nehogy egy korai fagy kárt okozzon a friss vágatokban. A rózsa esetében azért kell óvatosnak lennünk, mert metszés után újra hajthatnak és egy hirtelen fagyás elfagyaszthatja a fiatal hajtásokat, illetve az őszi metszés miatt keletkezett sebeken keresztül visszafagyhatnak az ágak.

Nem hanyagolható az örökzöldek permetezése sem az év ezen időszakában, mivel rovarkártevők, és gombafertőzések ellen kontakt és felszívódó szerek kombinált alkalmazásával védekezhetünk. Javasolt továbbá ezen növények műtrágyázása, de akár a permetezéssel egyidejűleg is végezhetünk lombtrágyázást. Dísznövények, azon belül is a bőrlevelű, mediterrán növények (leander, citrom, babér stb.) esetében a téli átteleltetés előtt célszerű rovar és atkaölő permetezést végezni, valamint a levéltetvek ellen nagyon hatékony módszer lehet az, hogy a felszívódó rovarölő permetszert beleöntözzük a növény földjébe. Szabadban történő teleltetés esetén javasolt, a fátyolfólia, vagy a nádszövet alkalmazása.

Késő őszi tevékenységek közé sorolhatjuk a téliesítést is. A fagyérzékeny, cserepes növényeket helyezzük enyhén párás, napfényes helyre. Sötét környezetben a növények erőteljesen legyengülnek, sőt részben akár el is pusztulhatnak. A helyet, ahol a növényeink téli pihenőjüket töltik, érdemes néha szellőztetni, valamint 2-3 hetente öntözni őket, ne hagyjuk hosszabb időre szárazon őket.

Fontos információ, amit nem vesznek figyelembe, a megváltozott éghajlatunkon: A frissen telepített növények esetében, fontos a tavasztól késő őszig tartó időszakban - kiemelten a meleg időszakokban - a napi szintű, bőséges mennyiségű, rendszeres öntözés. Téli hónapokban, aszályos, enyhe hőmérséklet esetén, szintén fontos az öntözés, melynek mennyisége nem az adott naptári hónaptól függ, hanem az időjárástól

– emelte ki Bohry Bernadett.

Címlapkép: Getty Images