Vidéki magyar városok zöldterületeire vetett szemet Brüsszel: megtudtuk, mit terveznek

A Régiók és Városok 21. Európai Hetén a meghívottak arról is beszéltek, hogyan lehet a kohéziós alapokat felhasználni a polgárok vonzására és megtartására a kis- és középvárosokban, valamint a meglévő közösségek védelmére. Ehhez kapcsolódik az úgynevezett az európai zöld megállapodás (Green Deal) is, ahol a Régiók Európai Bizottsága kezdeményezésére a városok és régiók kerülhetnek a fókuszba, miközben jelentősen hozzájárulnak az Európai Unió (EU) fenntartható növekedési stratégiájához. Ez a Green Deal Being Local, amely egy helyi, személyre szabott cselekvési terv, és amely a tervek szerint felgyorsítja egy város zöld átállását, miközben szélesíti a lehetőségeinek palettáját. A helyi „zöld egyezség” a meglévő stratégiákra, köztük a fenntartható energia- és éghajlatváltozási cselekvési tervekre, a körforgásos gazdaságra vonatkozó elképzelésekre és a gazdaságfejlesztési elgondolásokra, valamint az érvényes jogszabályokra, piaci és pénzügyi ösztönzőkre épít, hogy azokat egy koherens megközelítésben egyesítse az unió Green Deal helyi szintű előmozdítása érdekében.

A helyi zöld kezdeményezések azonban csak akkor működhetnek, ha a helyi döntéshozók, vállalkozások és a civil társadalom is vezető szerephez jutnak. A Régiók Európai Bizottsága szerint a hagyományos irányítás és a szakpolitikák végrehajtása ugyanis nem lehet elegendő a fenntartható fejlődés valódi megvalósításához szükséges átalakulás eléréséhez, mert ahhoz közös fellépésre, integrált, multidiszciplináris kormányzásra, szabályozásra, megközelítésekre és eszközökre van szükség. Így a helyi zöld megállapodások legfőbb célja, hogy a fenntartható fejlődést helyezze a helyi önkormányzati döntéshozatal középpontjába. Ahogy erre Pécs egy jó példaként szolgálhat.

Az elmúlt évek helyi tapasztalataira, megközelítéseire támaszkodunk és olyan kulcsfontosságú területekkel foglalkozunk, amelyek a hagyományos megközelítésekből eddig valamiért hiányoztak. Előtérbe helyeztük az európai zöld megállapodás azon elemeinek a végrehajtását, amelyek közvetlenül járulnak hozzá a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. Ilyenek például az épület fel- és megújítási törekvések, a körforgásos gazdaság szorgalmazása, valamint a városi közlekedés környezetbarátabbá tétele. Pécs egyfajta innovációt, vezető szerepet vállalt a zöld átmenetben, amiben kiemelt szerepet szánunk az aktív partnerségnek a társadalommal

– mondta el a panelbeszélgetés után az interjúban kérdésünkre Kóbor József, a Régiók Európai Bizottságának (CoR) hazai tagja, Pécs megyei jogú város önkormányzati képviselője.

Az európai zöld megállapodás hatálya a következő területekre terjed ki:

• Fenntartható energia
• Körkörös gazdaság
• Tiszta szállítás
• Természet és biodiverzitás
• Élelmiszer és mezőgazdaság
• Fenntartható finanszírozás

Pilot programot indítottunk, ahol két panelházi lépcsőház összehasonlító energiahatékonyságát mérjük, amelyekben önkormányzati bérlakások vannak. A kapcsolódó határozat már megszületett, most ennek a véglegesítésére várunk annak érdekében, hogy mindezt később önkormányzati bérlakások energiahatékonyságának javítására, építésre lehessen fordítani. A következő kérdés, hogy ennek hányad része lesz támogatás és mennyi a befektetőké hiszen fontos a magántőke bevonása és az is, hogy mozduljanak meg a kohéziós alapok. Magyarország esetében ez azt is jelenti, hogy szükséges lenne az energiahatékonysági pénzeket lakásépítésbe fektetni, ami egyelőre azonban kérdéses. Pécsen az első lépés az önkormányzati lakások felújítás, amiből mintegy négyezer van a városban, és ezek nagy része nincs jó állapotban. De tervben van egy zöld iroda létrehozása a városházán, ahol mindenki kérhet egy komplett tervet arról, hogyan tudja átalakítani energia-és környezetbarát módon a saját házát, amihez adnánk egy költségvetést, de pályázati támogatási ötleteket is

– vázolta az ötleteket Kóbor József Pécs esetében.

A parkosítás és a fák telepítése mellett folyamatos az elektromos buszok beszerzése a városban: a jelenlegi húsz mellé szeretnék, ha 2030-ig az összes jármű elektromos lenne, ami összesen száz darabot jelent, de csakis a közösségi járművekre vonatkozik. A már évek óta üzemelő elektromos kerékpár bérlési lehetőség mellé jöttek most az elektromos rollerek. Az új e-roller flotta szeptemberben került ki az utcára, ami 352 eszközből álló és hetven darab előre kijelölt állomást jelent. Az eszközök GPS alapon működnek, ami többes funkciót takar: egyrészt sebességlimitet határoz meg a város különböző pontjain, másrészt gyors begyűjtést tesz lehetővé a szolgáltató számára, harmadrészt pedig egy mintegy húsz méteres türelmi zónát is meghatároz (csak azoknál a felhasználóknál teszi lehetővé a fizetési folyamat lezárását, akik egy kijelölt állomáson teszik le az eszközt). Az új e-rollerek bérlése ráadásul országos viszonylatban is olcsónak számít, ahol a percdíj 52 forint.

Mint minden nagyobb városban, így nálunk is gyakran kaotikusak a parkolási lehetőségek a belvárosban. A felesleges körök és a további zöldítés érdekében ezért több mint hétszáz darab utcai parkolószenzort telepíttettünk, amivel elindult egy okos parkolási rendszer. Ez a már most letölthető applikáció nem csak a sofőröknek mutatja meg a szabad parkolóhelyeket, hanem hozzájárul a levegő- és zajszennyezés csökkentéséhez is, miközben összességében élhetőbb belvárost eredményez. A szenzorokon keresztül emellett hasznos statisztikai adatokat is elérhetünk, például az egyes parkolóhelyek kihasználtságával, az átlagos parkolási idővel, vagy a parkolási események számával kapcsolatban, amelyek segítségével növelhetjük a hatékonyságot és hatékonyabb üzemeltetést építhetünk ki a városban. Azt már most látjuk, hogy ehhez P+R parkolók is szükségesek a település határain, most ezen dolgozunk

– emelte ki Kóbor József, majd megemlítette az egyre inkább teret hódító car sharing lehetőségének népszerűsítését a lakosság körében, hiszen sokan nem tudják, hogy a megosztott autó bérleti díja tartalmazza az üzemanyag (vagy töltés) és az autó karbantartásának költségét, valamint hogy ebben az esetben megoszlik a parkolás és autópályamatrica díja, valamint az autótulajdonláshoz kötődő adóterhek is.

Fontos, hogy a Régiók Európai Bizottsága a kezdetektől azt hangsúlyozza: nem új stratégiákra vagy szakpolitikákra, hanem új irányítási megközelítésre van szükség a fenntarthatóság és az éghajlatsemlegesség irányába történő cselekvés felgyorsítására. Bár a települések közös kihívásokkal néznek szembe, a prioritásaik és működési környezetük eltérő lehet. A szakemberek szerint a helyi önkormányzati megállapodásoknak ezért tükrözniük kell a különböző helyi törekvéseket és prioritásokat, beleértve a kultúrát, az örökséget, a foglalkoztatási bázist és azt, hogy a lakosság mennyire elkötelezett a saját városa iránt.

Igen fontos, hogy Pécsett megtörtént az úgynevezett „Klímaszerződés” (Climate Pact) aláírása mintegy száz, az ügyet felvállaló meghatározó városi szereplővel: köztük van az önkormányzat, az egyetem, a városi kommunális cégek, a helyben már működő multik, továbbá középvállalatok, és nagyon sok kisvállalat is. Ez már eljutott Brüsszelbe is, így Pécs tovább léphet két fontos uniós program megvalósításában: egyik a „100 fenntartható város”, a másik a „kibocsátásmentes városok hálózata”. Ezek olyan programok, ahol az önkormányzat közvetlenül Brüsszelből kaphat fejlesztési támogatásokat, illetve befektetések koordinálását

– hangsúlyozta Kóbor József.

És mivel minden település egyedi jellemzőkkel rendelkezik, ezért az azok által kidolgozott megoldási alternatívák is eltérő formát ölthetnek annak érdekében, hogy a következő lépésekre építve a saját lehetőségeik és törekvéseik mentén fejlődhessenek.

Címlapkép: Getty Images