Újabb invazív fajok lephetik el az országot: veszélyt jelenthetnek növényekre, állatokra is

Először is: mit jelent az, hogy inváziós faj?

Az inváziós faj (szaknyelvben és a nemzetközi használat nyomán említik invazív faj, illetve a magyar nyelvű szakirodalmakban sokszor találkozhatunk még az azonos értelmű özönfaj kifejezéssel is) olyan idegenhonos faj, amely miután sikeresen leküzdi a természetes terjedési gátakat, akadályokat (például folyók, tengerek, sivatagok) képes természetes elterjedési területén kívül megtelepedni, tömegesen elszaporodik, nagy területeken elterjed, és jelentős károkat okoz mind a természetvédelem, mind a gazdaság számára.

A növénytani szakirodalom a flóra alkotóelemeinek emberhez való viszonya szerint való osztályozására idegen nyelvi eredetű tudományos szakkifejezéseket is használ. Az új területekre betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült fajokat nevezik adventívnek (jövevény, idegen eredetű, nem a szokásos helyen megjelenő), vagy allochtonnak (idegenhonos, máshonnan származó). Ennek egy lehetséges, következő fokozata az invázió. A főnév latin eredetű. A biológiai folyamatot magyarul az „elözönlés” szóval lehet legkifejezőbben leírni. Ilyenkor a faj elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott tér és időskálán monoton módon növekszik. A nem autochton (őshonos, származástanilag, illetve földtörténetileg keletkezésük helyén élő, valamely helyen való természetes előfordulású) vagy endemikus (bennszülött, kis elterjedési területre korlátozódó) fajok behurcolásának és behozatalának a legfontosabb tényezője az ember. Az idegen fajok besorolása inváziós szempontból akár évenkénti időtávlatban is változó lehet.

A biológiai sokféleség nagyrészt az élőlények elkülönült evolúciójának és a helyi feltételekhez alkalmazkodásának eredménye. Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség. A legtöbb idegenhonos faj nem képes életben maradni, illetve nem válik inváziós fajjá, hanem beépül az őshonos fajok közösségébe, és a tápláléklánc részévé válik. Azok a fajok képesek tömegesen, az ökológiai egyensúlyt felborítva elterjedni, amelyek:

• gyorsan szaporodnak,
• változatos környezeti feltételek közt életképesek és
• versenyelőnyt élveznek az őshonos fajokkal szemben (például mert az új élőhelyen nincsenek természetes ellenségeik).

Hosszabb távon új egyensúlyi helyzet alakul ki, de addigra egyes őshonos fajok kiszorulhatnak (életterük beszűkülhet vagy akár ki is halhatnak). A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több szándékos betelepítés. Az özönfajok megváltoztathatják az ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak. A 2000-es években az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek.

Magyarországon már felbukkant fajok

A Magyarország és az egész Európai Unió számára veszélyt jelentő valamennyi idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos információkkal 2019 őszétől indult el az Agrárminisztérium és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság közös koordinációjában működő Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa. Itt részletesen olvashatunk azokról a fajokról, amik már megtalálhatók hazánkban is, ide értve a növények mellett az állatokat is.

A mindennapi életben bárki találkozhat ilyen özönfajokkal, hiszen a széles körben elterjedt inváziós növény- és állatfajok sok helyen, nagyobb kiterjedésben találhatók meg. Ezeket a fajokat sokszor gazdasági haszon érdekében, tudatosan telepítették be hazánkba, azonban kiszabadulva elözönlötték a különböző természetes élőhelyeket. Az ilyen fajok esetében – mivel a védekezés rendkívül energia- és költségigényes – reális cél az állományok kezelésével azok további terjedésének megakadályozása, viszszaszorítása vagy lokálisan egyes állományok kiirtása lehet.

A legismertebb, széles körben elterjedt növényfajok az aranyvessző fajok (Solidago gigantea, S. canadensis), a vaddohányként is ismert selyemkóró, az ártereket elözönlő gyalogakác (Amorpha fruticosa), a parkfaként is ismert bálványfa (Ailanthus altissima) és a zöld juhar (Acer negundo).

Már a kapuban vannak: várhatóan megjelenő inváziós fajok

Alegnagyobb kihívást, ugyanakkor a leghatékonyabb védekezési lehetőséget jelenti azoknak a növény- és állatfajoknak a csoportja, melyekről sejtjük, hogy inváziós tulajdonságúak lennének, ha természetes környezetben megjelennének az Európai Unió vagy hazánk területén. Több olyan hazánkra nézve potenciális fajt ismerünk, amelyek már átlépték az Európai Unió határát, de hozzánk még nem jutottak el vagy csak mesterséges környezetben fordulnak elő. Ezeknél a fajoknál megjelenésük korai észlelése a cél, amelyre a növényfajok esetében nagyobb az esély, mint az állatoknál.

• A növényfajok közül potenciális veszélyt jelenthet a tengerparti seprűcserje (Baccharis halmifolia), a keserű hamisüröm (Parthenium hysterophorus), a perzsa medvetalp (Heracleum persicum) vagy a sárga lápbuzogány (Lysichtion americanus).

Egy újonnan bekerülő inváziós állatfaj észlelhetősége függ a faj tulajdonságaitól, például mekkora a testmérete, mennyire rejtőzködő életmódú, milyen a szaporodási stratégiája, milyen élőhelyet kedvel.

• A hazánkban várhatóan megjelenő állatfajok közül fokozott fgyelmet érdemelnek az amerikai és ázsiai eredetű mókusfajok, a szürke mókus (Sciurus carolinensis), a csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus) és az amerikai rókamókus (Sciurus niger), vagy a rovarok közül a Kínában őshonos ázsiai lódarázs (Vespa velutina).

Európában először 2004-ben, Franciaországban észlelték véletlen behurcolás eredményeként. A faj azóta terjedésnek indult és félő, hogy néhány év múlva hazánkat is eléri. Ragadozó faj lévén beporzókra komoly veszély jelenthet és még a házi méhre is.

Mivel járulhatunk hozzá egyénileg a védekezéshez?

• Néhány egyszerű, de annál fontosabb lépés, amellyel mindenki hozzájárulhat a küzdelemhez:
• Ne vásároljunk inváziós fajokat!
• Tájékozódjunk az inváziós fajokat felsoroló listákról!
• Ne ültessünk inváziós növényeket (virágokat, fákat) sem a kertünkbe, sem a természetes környezetbe.
• Ha szűkebb környezetünkben megjelent ilyen növény, akkor ne hagyjuk terjedni, hiszen a kerítés nem fogja megállítani a természetbe „kiszökését”!
• Ne ültessünk olyan érdekességeket, amelyek gyors növekedéssel kecsegtetnek!
• Ne engedjük szabadon a már megunt kedvenceinket!
• Fokozottan ügyeljünk az akvárium tisztításánál, növényi részeket, csigát ne engedjünk a lefolyóba!

Címlapkép: Getty Images