Budapest 0℃ (erősen fátyolfelhős)Ijesztő paraziták lepték el az országot: átformálják, és irányítják a gazdatestet
Az emberek az évszázadok során nagyon sokáig hajlamosak voltak úgy tekinteni a különféle élősködőkre, mint a legfőbb ellenségeikre. A legtöbben úgy vélték, hogy jelenlétük több kárt okoz, mint használ. Megfertőzik őket és a házi állatokat egyaránt. A legújabb kutatásoknak köszönhetően azonban úgy néz ki mindez már a múltté, és igenis nagy szükség van rájuk az ökoszisztéma számára.
Chelsea Wood, a washingtoni egyetem parazita ökológusa gyerekkorában rengeteg particsigát gyűjtött Long Island partjánál az Egyesült Államokban. Régebben a sziklákról szedte össze, majd vödörbe rakta, és hazavitte őket. Az újdonsült házi kedvenceit később ismét szabadjára engedte. Wood azt már csak évekkel később tudta meg, hogy ezek a csigák hemzsegtek az élősködőktől.
Egyes populációkban a fertőzöttségi arány eléri a 100 százalékot is, biomasszájuk sok esetben pedig 50 százaléka parazitákból állt. Tehát a csigák, amelyeket akkoriban összeszedtem, nem igazán nevezhetőek csigáknak, jobb elnevezés rájuk nézve a trematodák, vagyis élősködő szívóférgek, akik, saját céljaiknak megfelelően irányították a csigákat
- mondja Wood.
Wood szerint nem túlzás azt állítani, hogy egyes paraziták képesek teljesen átformálni gazdatestet úgy, hogy azok fizikailag teljesen megváltozzanak, aminek következtében óriási átalakuláson menjenek keresztül bizonyos tájegységek is.
Wood még a hatvanas években ment el a Washington állambeli Titlow Beachre, ahol a part menti rákokból vettek mintát a kutatóegységeikkel. Akkoriban ez az ipari terület rendkívül szennyezett volt, fél évszázaddal később, amikor visszatértek ismét mintát gyűjteni már teljesen új környezettel szembesültek. A víz sokkal tisztább volt, a madarak boldogan repkedtek a part felett, de az igazi meglepetés nem ez volt, hanem hogy a vizsgálatok során megállapították, a rákok mostanra tele voltak trematode parazitákkal.
Fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában
A tudósok az elmúlt évtizedek során egyre többet tudnak az élősködőkről, sokan közülük úgy vélik, hogy jelenlétük jótékonyan hat az ökoszisztéma alakulását illetően. Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük az ok-okozati összefüggéseket érdemes egy másik példát előhozni a ragadozókkal összefüggésben.
Sok közösség régebben sokáig hasonló fenntartással kezelte a ragadozókat, és arra ösztönözték a vadászokat, hogy pusztítsák ki a farkasokat, medvéket, pumákat azért, hogy megvédjék értékeiket. Ám mindez óriási következményekkel járt, aminek a jelei leginkább az amerikai Yellowstone Nemzeti Parknál csúcsosodtak ki.
Miután az 1920-as években megritkították a farkasokat a parkban a jávorszarvasok populációja döbbenetes mértékű emelkedésbe kezdett. A helyzet olyannyira tarthatatlanná vált, hogy az állatok elűzték a folyók partjáról a hódokat, akiknek a szerepe kulcsfontosságú volt a helyi folyók életének alakulásában, így rövidesen teljesen eltűntek a tavak, és jelentősen csökkent a vízszint is.
Az 1990-es években aztán egy óriási változás kezdődött a park életében, amikor farkasokat telepítettek, rövidesen ismét helyreállt a helyi ökoszisztéma. A Yellowstone-i szürke farkasok példája újfent megmutatta, hogy az ökoszisztémákat milyen mélyrehatóan alakítják olykor az élősködők.
Ott vannak még a fonálférgek, amelyek a vízben születnek, de életük nagy részét a szárazföldön töltik, a tücsök, vagy a pókok belsejében. Életük végére ezeknek a húrférgeknek vissza kell térniük a vízbe azért, hogy ismét párosodhassanak, Egyes húrférgek a növényeken tokozzák be magukat, és növényevő rovarok eszik meg őket (pl. szöcske, sáska, tücsök). A gazdában a húrféreglárva fokozatosan átalakul: féreggé fejlődik, eléri a végleges, kifejlett testméretet, de az ivarérettséget még nem. Hazánkban a húrférgek gazdái elsősorban futrinkafélék.
Bizonyos értelemben a patakok ökoszisztémája a különböző férgekre támaszkodik, a halak megeszik a vízbe kerülő bogarakat. Egy veszélyeztetett pisztrángfaj táplálékának a hatvan százaléka kizárólag ezektől a fertőzött bogaraktól származik. Egyes becslések szerint az állatvilág 40 százalékát a paraziták teszik ki. Mindamellett rengeteg olyan parazita van még a Földön, amiről még semmit se tudunk.
Az éghajlatváltozás miatt vélhetően egyre jobban elszaporodnak majd ezek az élősködök, legyen szó akár kullancsokról, vagy a a coccidioides gombáról, ami az olyan súlyos megbetegedésekért felelős, mint a völgyláz.
A legveszélyesebb magyar paraziták
Magyarországon a házi- és vadon élő állatokban lévő adult stádiumú trematodák előfordulása jól ismert. Ezek a puhatestűekben fejlődő cerkáriáiról szóló ismereteink hiányosak. A Magyarországon előforduló Trematoda csoportról először még az 1800-as évek végén számoltak be.
Hazánkban a féregfertőzések közül talán az egyik leggyakoribb, a Trichuris trichuria okozta trichuriasis. A fertőzöttek valós számát nehéz megítélni, miután a klinikai kép a szervezet általános állapotán kívül az élősködő férgek számától függ. A trichuriasis a település-egészségügyi-, és higiénés viszonyoktól függően különböző mértékben az ország egész területén előfordul. Miután ez a bélparazita a talaj útján terjed, ezért lényegesen nagyobb arányban található vidéken, mint a városi lakosság körében.
Középerős fertőzésben bizonytalan panaszok észlelhetők: étvágytalanság, hányinger, változó lokalizációjú hasi fájdalmak, melyekhez fogyás, illetve allergiás tünetek is társulhatnak.Súlyos fertőzésben – mely elsősorban a trópusi területeken fordul elő – idült, véres hasmenés a jellemző, melyhez anémia társul.
Hazánkban átlagosan 8-10%-ban fordul elő az orsóférgesség. Terjedése székletszóródással, a féregpetékkel szennyezett talajjal, tisztítatlan szennyvízzel öntözött, nyersen fogyasztott, mosatlan gyümölcs és zöldségfélék fogyasztásával történik. A terjedésben természeti tényezőkön kívül társadalmi tényezőknek (hiányos közművesítés, primitív személyi higiéné) is jelentős szerepük van.
A vékonybélben élősködő, és a félig emésztett béltartalommal táplálkozó férgek, a féregszámtól és az egyéni túlérzékenységtől függően, puffadást, hasi fájdalmat, periodikus hasmenést okozhatnak. Máskor a tünetek gyomor- vagy patkóbélfekélyt, néha hasi daganatot utánozhatnak. Toxikus hatásként idegrendszeri és allergiás tünetek jelenhetnek meg (pl. nyugtalanság, alvászavar, szédülés, orr- és végbélviszketés stb.).
Nem elhanyagolható a trichinellosis (fonalóckór) amellyel elsősorban azokon a területeken kell számolni, ahol hagyománya van a disznóvágásnak, az emberek előszeretettel fogyasztanak sertéshúst, nyers vagy csupán füstölt disznótoros ételeket, házikolbászt (főleg, ha vaddisznó húsával van keverve), illetve, ahol a háztáji sertéseket konyhai maradékokkal, húsételekkel is táplálják.
Forrás: modernfarmer.com
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
