Veszélyes növények a magyar erdőkben: nagy bajba kerülhetnek a mohó túrázók

A nyár beköszöntével és a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások megszűnésével egyre többen mozdulnak ki a kertbe vagy kelnek útra felkeresni a közeli erdők ösvényeit, népszerű kirándulóhelyeket. Az erdők, mezők nyújtotta élmények már tavasszal is színesítik a napsütéses hétvégéket, de most kiemelten igaz lehet, hogy a bezártság, a szürke falak között töltött hetek után mindenki a természetbe vágyik. Tavaszra, nyárra az erdő megtelik élettel és gyűjthető kincsekkel, így az erdőkbe látogatók gyakran nemcsak sétálnak, hanem beszerzik az ízletes házi szörpök, lekvárok alapanyagait vagy hazavisznek néhány erdei souvenirt, vadvirágot, hasznos gyógynövényeket, gombákat, különböző erdei terméseket.

Korábban írtunk róla, hogy egyre népszerűbb a gyűjtögetés, de sokan mégsem tájékozódnak megfelelően az érvényes jogszabályokról indulás előtt, így könnyen bajba kerülhetnek és akár több százezres bírságokat is bezsebelhetnek. Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy nemcsak a pénztárcánkhoz kapcsolódóan ütközhetünk problémákba, hanem az egészségünket is súlyos veszélybe sodorhatjuk.

A színes, zamatosnak tűnő erdei termések, illatozó növények között gyakran találkozhatunk mérgező típusokkal, sőt néha egy-egy veszélyes fajta megtévesztésig hasonlít nem mérgező társaira.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály 2019 végén megjelent 2018-as évre vonatkozó összegzése szerint 23 584 ezer mérgezési esetet jelentettek a mérgezettek egészségügyi ellátásában részt vevő orvosok, intézmények, ami 1409-cel több, mint az előző éves esetszám.

Az összes mérgezési esetet tekintve, a bejelentett esetek fele (54,55%) alkoholmérgezés, amit a gyógyszerekkel (29,34%), az ipari és háztartási szerekkel (6,73%) és a kábítószerekkel (6,56%) történt mérgezések követnek. Egyéb anyagokkal -amely csoportba a növények is tartoznak-, az esetek 2,44%-ában történt mérgezés és a növényvédő szerekhez fűződően az arány nem éri el az 1%-ot.

Az egyéb anyagokkal történt mérgezések közül növényekkel (42,53%), legális serkentő szerekkel (cigaretta, kávé, energiaital) (16,32%), ismeretlen vagy állati eredetű (egyéb) anyagokkal (14,41%), gombákkal (11,81%) és rágcsálóirtó szerekkel (11,63%) fordult elő a legtöbb mérgezés. A 2018-ban jelentett 23 584 mérgezési esetből 68 halállal végződött. Egyéb anyagok vonatkozásában nem jelentettek halálos esetet az egészségügyi intézmények.

A mérgezések indítékának anyagcsoportonkénti megoszlását vizsgálva az ipari és háztartási szerekkel, illetve az egyéb anyagokkal történt mérgezéseknél a véletlen mérgezések dominanciája figyelhető meg (ipari és háztartási szerek: 82,29%, egyéb anyagok: 80,73%).

Megfelelő tudással elkerülhető a mérgezés

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a növényekhez kapcsolódó mérgezéses esetek legtöbbször véletlenül következnek be, tehát megelőzhetőek lettek volna, ha a mérgezés elszenvedői megfelelően ismerik a növényeket. Magyarországon évente körülbelül 250 növényekkel történt mérgezés fordul elő, túlnyomó többségben az 1-4 éves gyermekek körében. Ebben az életkorban a gyerekek ugyanis hajlamosak mindent a szájukba venni, így számtalan veszély leselkedhet rájuk, ezért kiemelten fontos, hogy felhívjuk a gyermek figyelmét arra, hogy kertben, parkban, természetben található bogyókból, növényekből szülő vagy felnőtt megkérdezése nélkül ne fogyasszon, ne kínáljon meg más gyereket és ne is fogadja el senkitől.

AZ NKK tájékoztatása szerint a növények hatóanyagtartalma napszaktól és évszaktól függően változhat, valamint toxikus anyagaik sem egyenletesen oszlanak el, hanem változó mennyiségben termelődnek az egyes növényi részekben. Ezért van az, hogy bizonyos növények egyes részei veszélytelenek, ehetőek (pl. burgonya gumója, rebarbara szára, fekete áfonya bogyója), másik része viszont mérgező. De találkozhatunk olyan növényekkel is, amelyeknek már az érintése, letépése, tördelése is drasztikus tüneteket okozhat, például egyes vadon termő medvetalp és kutyatejfélék, amik akár egy érintés után súlyos bőrelváltozásokat válthatnak ki.

Szezonális veszélyek

Minden szezonban, évszakban vannak olyan növénytípusok, amikre kiemelten érdemes odafigyelnünk, mivel könnyen összetéveszthetjük más ártalmatlan, kedvelt fajtával. Tavasszal, amikor hagyma illat borítja az erdőket, tömegesen indulnak az emberek medvehagyma gyűjtő túrákra. A rendkívül egészséges és ízletes növény, azonban könnyen összetéveszthető a gyöngyvirággal, amelynek levelei viszont mérgezőek.

A kora nyári, nyári szezon kedvencei a bodza, az erdei szamóca és a levendula. Kevesen tudják azonban, hogy a bodzának is két fajtája van a fekete bodza és a gyalog bodza vagy más néven a földi bodza. Kedvelt szörp vagy lekvár alapanyagként használt társával szemben viszont a gyalog bodza enyhén mérgező: a bogyók fogyasztása hányást, hasmenést, látászavarokat okozhat.

Az ehető bodza, vagyis a fekete bodza akár 5-10 méteresre is megnövő fásszárú cserje. Az ágai lefelé hajlanak, a virágok szétosztva az egész bokron megtalálhatóak. A növény virága és termése ehető, a többi része a fekete bodzának is mérgező.

A gyalogbodza nem fásszárú, hanem lágyszárú, sokkal kisebb (maximum egy méteres) növény.

Minden évben elszárad, majd újra kihajt. Az ágai felfelé állnak, a virágok az ágak végén, a növény tetején helyezkednek el és a portokok pirosak.

Ha kirándulásunk során erdei szamócát falatoznánk, akkor sem árt résen lennünk, hiszen az indiai pimpót nagyon könnyű összekeverni az ízletes, kis gyümölccsel. A pimpó egészen kóstolásig nagyon hasonlít a szamócára utána viszont egyértelmű a különbség, hiszen a megtévesztő hasonmás egyáltalán nem finom, íze kellemetlen, de nem is javasolt megenni, mivel mérgező és emésztési zavarokat okoz.

Az indiai pimpó, más néven indiai szamóca Dél-Ázsiából származik és talajtakaróként vagy csüngő növényként használható. Indáinak hossza elérheti az 50 centimétert, de a talajon heverve mindössze 10 centiméter magas. Levelei háromosztatúak, fél-örökzöldek, kis sárga virágai májustól szeptemberig, néha októberig nyílnak.

Termése a szamócához hasonlít, azonban felismerhetjük arról, hogy nem lefelé lógnak, nincsenek takarásban, mint az erdei szamóca gyümölcse, hanem felfelé állnak.

Mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

• Az NKK javaslatai alapján megelőzhető lehet a baj, ha megismerjük a környéken található növényeket és feljegyezzük a latin nevüket is. Ha gyerekünk van fordítsunk külön figyelmet a tájékoztatásra és a kertben lévő mérgező növényeket távolítsuk el vagy az elérhető magasságban található tetszetős bogyókat szedjük össze vagy a növényt ideiglenesen kerítsük körbe.
• Mérgezés gyanúja esetén súlyos esetben hívjuk a mentőt egyéb esetben, vagy amíg a mentő megérkezik, a Mérgezés SOS zöld számát (06 80 20 11 99).
• Ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a bőrét (arcán, kezén) az esetleges irritáló hatás miatt. Próbáljuk kideríteni, hogy a növényből mikor és mennyit fogyaszthatott. A további teendőkre vonatkozó információkért hívjuk a Mérgezés SOS zöld számot.

Címlapkép: Getty Images