Életveszély a magyar utakon: több ezer karambolt okoznak ezek az állatok

Sajnos rengeteg olyan esetről hallani, hogy autóvezetők, akár figyelmetlenségből, akár önhibán kívül elgázolják az útra kiugró vadállatot, aminek következtében károsodik a gépjármű, sőt, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást.

A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt,

de sajnos ősszel, télen is akadnak szép számmal ilyen balesetek. Azokon a területeken kell kifejezetten óvatosan vezetni, ahol magas az út menti növényzet, és nem belátható a terep, illetve azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kitéve. A vadállatok közül leggyakrabban sünök, rókák és borzok tetemeit láthatjuk az utakon, a legtöbb ilyen esetet az utazók nem jelentik be, pedig a napokig érintetlenül maradt holttestek komoly kockázatot jelentenek.

Az apróbb vadak - mint a fácán és a nyúl - nem okoznak nagy kárt az autókban, habár ha a nyúl felugrik, össze tudja törni a díszrácsot, a fácán pedig betörheti az ablakot, de ezek nem jellemzőek. Főleg erdős részeken, a nagyvadas területeken találkozhatunk gyakrabban szarvassal és vaddisznóval. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatsorából jól látszik, hogy

leggyakrabban őzeket ütnek el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául esik az ilyen baleseteknek, többezres nagyságrendben.

Az összes elhullás és a vad-gépjármű ütközések miatti elhullás, országos adatok. Forrás: a Vadgazdálkodási Adattár 2019/2020-as vadászati évre vonatkozó adatai

Ha vadat gázoltunk, alapszabály, hogy az elütött állatot semmiképp se vigyük haza, mert az lopásnak minősül.

Egy őz értéke például átlagosan 200-300 ezer forint, de ez az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja - ennyire büntethetnek meg minket, ha autónkban találnak rá a tetemre.

Sőt, a helyszínt sem szabad elhagynunk: ilyen esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.

Vad-gépjármű ütközések miatti elhullás megyei bontásban. Forrás: a Vadgazdálkodási Adattár 2019/2020-as vadászati évre vonatkozó adatai

Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?

Ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla kitéve azon az útszakaszon, ahol a baleset történt, az autón esett kárt az illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Polgári peres úton érvényesíthetjük a kárigényünket akkor, ha a társaság nem vállalja a felelősséget. Amennyiben a tábla ki volt helyezve, a társaságnak nem kötelessége kifizetni a kárt, sőt, ha a vad elpusztul, annak az értékét is meg kell térítenünk a vadászok felé. Ha az autó tulajdonosának van megfelelő kötelező felelősségbiztosítása, akkor a károkat annak terhére is rendezheti.

A biztosító csak olyan baleset után fizet a kötelező felelősségbiztosítás terhére, amit közúti forgalomban részt vevő jármű okozott. Ez a biztosítási forma tehát nem használható vadgázolás esetén, hiszen nem egy másik – biztosítással rendelkező – autó okozta a balesetet. Ez abban az esetben is igaz, ha a valaki megsérül, esetleg kórházban kell maradnia, és ebből kifolyólag nem tud dolgozni, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért fontos, hogy a sofőrnek legyen (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosítása, melynek van ilyen kiegészítője.

Egy nagyvaddal való ütközés akár végzetes is lehet nemcsak az állat, de az autóban ülők számára is. Szerencsés esetben megúszhatjuk a találkozást anyagi kárral, ami azonban akár milliós összegekre is rúghat.

Egy 60 km/h sebességgel elütött, kifejlett szarvas öt tonnás becsapódási súllyal roncsolhatja szét az autót.

Ha a személyi sérülést sikerül is elkerülni, az anyagi kár akkor is hatalmas lehet, ha a biztosítóval vagy a vadásztársasággal nem sikerül megállapodni az autójavításáról, illetve az elütött vad eszmei értékéről. Ebben a cikkünkben azt szedtük össze, milyen módszerekkel lehet megelőzni a vadbaleseteket, jobb félni, mint megijedni alapon.

Címlapkép: Getty Images