Itt a lista: ezekre az állatokra vadásznak legtöbben Magyarországon

Annyi más ágazathoz hasonlóan a vadgazdálkodást is porba sújtotta a közel egy éve tartó koronavírus-járvány. Az egyik legnagyobb csapást az jelenti, hogy a pandémia miatti határzárak, korlátozások révén nem jöhetnek a jól fizető külföldi vadászvendégek, ez pedig tetemes bevételkieséshez, sok társaság esetében csődközeli állapotokhoz vezetett.

Az első hullám utáni állapotok pont azt az időszakot érintették, ami vadgazdálkodási szempontból csendesnek nevezhető, kisebb mértékben még az őzbak-vadászatra volt hatással. A második hullám határzárral jött, ami viszont az igazi nagy vadászati bevételeket – például a szarvasbőgést, barcogást, dámbika-vadászatot – vágta vissza drasztikusan. Igaz, hogy a kormány néhány hónapja szigorú feltételek, protokoll mellett lehetővé tette, hogy a már megszervezett társas vadászatokat meg is lehessen tartani, azonban külföldi vendégek továbbra sem érkezhetnek Magyarországra bérvadászként.

A belföldi kereslet ugyanakkor meglehetősen szűk, piaci értéke sem egyenlő a külföldi értékesítéssel. A már korábban is meglévő problémákkal, így például az afrikai sertéspestis okozta nehézségekkel is számolni kell. A kór nagyon megtépázta a vaddisznóállományt, a korábbi állami támogatás pedig, ami a diagnosztikai kilövésekre volt igényelhető, meg lett felezve.

A problémakör másik aspektusa a vadhús felvásárlási árának alakulása, nevezetesen hogy drasztikus mértékben, 30-40 százalékos szintre esett vissza. A bevételkiesések hosszú távon a vadászatra jogosultak anyagi hátterét, a hivatásos vadászok egzisztenciáját veszélyeztetik.

Ilyen most a magyar vadállomány számokban kifejezve

A KSH 2020-as adatai alapján a magyar gímszarvas-állomány 119100, a dámszarvasoké 40900, az őzeké 375500, a muflonoké 12800, a vaddisznóké 83000 példányt számlált. Az apróvadakat tekintve, mezei nyúlból 422600-at, fácánból 590200-at, fogolyból 12000-et becsültek.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2019/2020-as vadászati évre vonatkozó kiadványában a vadállomány aktuális helyzetéről ezeket a főbb megállapításokat teszik:

• a gímszarvas lelövések erős növelése nem vezetett az állomány összeomlásához. Az elmúlt évtizedben nagyban megemelt lelövések fenntartása és további emelése szükséges ahhoz, hogy a gímszarvasok és dámszarvasok magas létszáma és az ezzel összefüggő konfliktusok is csökkenjenek,
• az afrikai sertéspestis megjelenése után a betegség folyamatosan terjed. Az ASP kihatott a vaddisznók terítékének nagyságára, de a lelövések és a diagnosztikai célú lelövések együttes száma így is meghaladta a 160 ezer példányt. A megemelt lelövések és a betegség együttes hatására két év alatt a jelentett létszám 83 ezer körülre csökkent. A legnagyobb csökkenések a betegség által leginkább érintett északi és északkeleti megyékben következtek be. Az ASP kezelésének érdekében elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszámának radikális csökkentése és az alföldi, nyílt mezőgazdasági területeken pedig a lehető legteljesebb felszámolása,
• az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökken. A mezei nyúl és a fácán állományok helyzetének javítása tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé. Ennek fő feltételei a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében az adatokra alapozott, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése,
• a ragadozók állományainak szabályozása az adatok alapján lényegesen javulni látszik. A róka országos lelövése 10%-kal emelkedett és ezzel meghaladta a 91 ezret, ami az utóbbi hat évtized legnagyobb terítéke. Országosan harmadával emelkedett a borzlelövés, ami az újbóli vadászhatóság óta legnagyobb értéket eredményezte (>16.5 ezer). Az aranysakál lelövések a korábbi években tapasztalt arányban növekedtek. Mára az aranysakál szinte az egész országban elterjedt és állandó vad, ugyanakkor a legnagyobb létszámot/terítéket mutató megyékben a növekedés megállt, illetve jelentős csökkenéseket is jelentettek,
• a ragadozók kompromisszumok nélküli szabályozása (róka, borz és aranysakál, rabló madarak) és a vaddisznó mezőgazdasági területeken való megtelepedése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés indokolt, és szükség van a fenntartásukra.

Mi történik a téli időszakban?

Vadgazdálkodási szempontból a téli időszak egyik legfontosabb feladata a vadállomány téli takarmányozása. Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a napokban azt nyilatkozta: a vadgazdálkodók, a vadászatra jogosultak sokat tesznek azért, hogy a vadállomány átvészelje a tavaszig még előttünk álló hideg hónapokat. A vadállomány etetése tájegységenként változó, mivel Magyarország mezőgazdasági kultúrája változatos, és a vadak sokféle élelmet megtalálnak a határban. Ahol kedvezőtlenebbek a mezőgazdasági körülmények, ott sokkal nagyobb a vadetetés jelentősége, amit a fővadászok feladata ellenőrizni.

Mindennek nemcsak azért van jelentősége, mert segít átvészelni a kemény fagyokat, hanem a gazdák érdekeit is szolgálja, mert hozzájárul ahhoz, hogy a vadállatok helyhez kötődjenek és koncentrálódjanak, javuljon a trófeák minősége, és a rágáskárok is csökkenjenek.

A téli takarmányozás időtartama rendszerint 100-120 napig tart (általában decembertől március végéig), de az időjárási viszonyoktól függően ez az időtartam változhat. Azokon a területeken, ahol a vadkár elkerülése különösen fontos, az életfunkciók fenntartásához szükséges mennyiségnél több takarmányt érdemes kitenni. A vadon élő állatok ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal ugyanakkor jelentős munkát és anyagi erőforrást igényel a vadgazdálkodóktól, teszi hozzá cikkében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Ezekre a vadakra lehet most vadászni

A vadászati törvény kimondja, hogy a vadászati év az adott év március hónap első napján kezdődik és a következő év február hónap utolsó napjáig tart. A vadászati idény pedig az a naptári időszak, ami a vadászati éven belül kijelöli az egyes vadfajok vadászatának idejét. A vadászati idényen kívüli időszak, vagyis a vadászati tilalmi idő alatt, bizonyos esetek kivételével, a vadfajt kímélni kell.

Az Országos Magyar Vadászkamara táblázata alapján most összegyűjtöttük azokat a vadfajtákat, amikre jelenleg is lehet vadászni, az idénynek megfelelően.

Nagyvadak:

Apróvadak:

Fontos kiegészítés még, hogy szikaszarvas, róka, aranysakál, nyest, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve ugyancsak egész évben vadászható, borz, házi görény, dolmányos varjú, szarka és szajkó július 1.-február utolsó napja között. Az erdei szalonka esetében nincs idényhez kötve a vadászat.

Címlapkép: Getty Images