Érik a vályogház-botrány: valahol pénzt adnak rá, valahol lebontatnák

Még nyár elején jelent meg Magyarország Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiája (HTFS), amely kemény ítéletet mondott mintegy 600 ezer vályogházra és háztartásra, amely több, mint 1 millió magyart érinthet hátrányosan. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kiadott álláspont szerint ugyanis a vályogházakat:

nem javasolt felújítani, mert az értékük (gyakran az elhelyezkedésükből is adódóan) olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. (…) A nagy energiafelhasználás mellé gyakran társulnak szerkezeti problémák, és alacsonyabb lakókomfort (…) Ebben az esetben bontásuk jelenthet megoldást. Ezért felújításukra célzott támogatási program indítása nem célszerű.

A Környezettudatos Építők Szervezete tételesen cáfolta a stratégiában a vályogházzal kapcsolatban leírtakat – erről a HelloVidék nemrégiben Lénárt István vályogvető vándortanítóval is beszélgetett. Az egyesület álláspontja szerint ugyanis a vályogházak - legyen szó döngölt falakról vagy vegyes falazatokról - egészséges és fenntartható otthont adnak, ha megfelelő szakértelemmel és hozzáállással nyúlunk hozzájuk. A meglévő vályog falazatú épületállomány energetikai, műszaki korszerűsítése is megoldható és elérhető.

Most a Környezettudatos Építők két másik szakemberével, Bihari Ádámmal és Radev Gergővel beszélgettünk arról, hogy dózer helyett mit is kezdhetnénk ezzel az örökségünkkel, a vályogházakkal. Mindketten okleveles építészmérnökök, elkötelezett „hagyományos” és környezettudatos házépítők. A fiatal szakemberek saját tervezőirodáikban jórészt vályogházak felújításával, átalakításával, és az újak tervezésével-kivitelezésével foglalkoznak:

HelloVidék: A fentebb említett stratégia kimondja: nem érdemes felújítani a vályogházakat, holott közel 1 millió ember él ilyen falazatú otthonokban. Mit gondolnak erről, Magyarország miért mond le ezekről a házakról?

Bihari Ádám: Ez egy stratégiai állásfoglalás, ami alapján később lehet majd döntést hozni, de az még nem született meg. Így korai lenne kijelenteni, hogy Magyarország lemondott volna a vályogházakról, csupán azt mondhatjuk, hogy a stratégia készítői (akik valószínűleg energetikusok és nem építészek voltak) ezt gondolják. Másrészt az is látszik, hogy ez a stratégia társadalmilag nem volt kellőképpen előkészítve.

Más kérdés, hogy ez az irányelv önmagában is káros a vályogházakra nézve. Ebben a 130 oldalas állásfoglalásban azonban elsősorban energetikai korszerűsítésekről esik szó, és minösszesen 4 helyen beszélnek a „vályogról”. Megállapították, hogy a vályogházak energetikailag korszerűtlenek. Ez tény, ezzel senki sem vitatkozik, ahogy az is, hogy az ebben a korszakban épült házak jelentős része szintén energetikailag korszerűtlen. Téves viszont az a megállapítás, hogy különösebben extra költség lenne a vályogházakat felújítani, és hogy erre nincsen szaktudás.

Van szaktudás, és nem extra költség felújítani őket, sőt, sok esetben „csináld magad” akcióban egyszerűbben kivitelezhető a vályogból épült, mint egy konvencionális építőanyagokkal készült ház felújítása.

HelloVidék: Sokan azért is félnek a vályogházaktól, mert nem tudják, ezekre igénybe lehet-e venni a CSOk-ot és/vagy a felújítási támogatást?

Bihari Ádám: Ha egy vályogház statikailag rendben van, nem ázik be, akkor van rá lehetőség, hogy állami támogatásokat igényeljünk rá. Vannak olyan bankok, amelyek a vályogfalból épült házakra is megadják az államilag támogatott hiteleket is. Ezeknek a hitelfelvételeknek a feltételei között nem szerepel az, hogy milyen építőanyagból legyen a fal, de statikai, építészmérnöki szakvéleményt kell kérni hozzá.

Radev Gergő: A vályog kapcsán érdemes az elején megjegyezni, hogy ez egy roppant tág fogalom. Sok esetben a szerkezetük és a tetőfedés is a „hagyományos” téglaházakkal azonos, egyedül a fal az, ami vályogból van. A jobb kivitelezésűek tégla- vagy betonalappal készültek, de léteznek olyanok, amelyeknek nincsen alapozásuk. Ezért sem olyan fekete-fehér, hogy az összes vályogház rossz lenne, mer vannak olyanok, amelyek kevésbé jó kivitelezésűek, ezeknél azonban szakértők (építészek és statikusok) meg tudják állapítani, hogy érdemes-e belevágni a felújításba vagy sem.

Mi a tapasztalat, a régebbi vályogházak közülük hány százalék, ami megmenthető?

Bihari Ádám: Mindketten járunk vályogházakat felmérni, és terveket is készítünk a felújításukhoz. Ezek a vályogházak általában a koruknak megfelelő állapotban vannak, de a felújításukkor nem csupán gazdasági, hanem nemzetgazdasági szempontokat is figyelembe kellene venni.

Egy vályogház felújításának ugyanis sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, a környezetkárosító hatása, mint adott esteben a sok, korszerűnek mondott, mindenféle nem természetes anyagból készült, újonnan felhúzott CSOK-os háznak.

Radev Gergő: A saját tapasztalatom az, hogy a felújításra szoruló vályogházaknak a 80%-a megmenthető. Tényleg igaz, hogy nagyon sok háznál kívülről meg sem lehet mondani, hogy miből épült. Főként igaz ez a Kádár-kocka jellegűekre. Olykor a tulajdonos is meglepődik, amikor megbontjuk a falat, és kiderül, hogy ez vályogfalú. Sok esetben a helyi kőművesek építették, olyan technológiával, amivel ők tudtak építeni. Valahol téglából, máshol vályogból készültek el ezek a típustervek, beton- vagy tégla alapra, de jellemzően elég jó minőségben építették meg őket. Jelentős részük a magyarországi házaknak ilyen típusú. Ezek a Kádár-kocka vályogházak ugyanúgy folytathatóak, mint bármilyen más falazatú régi típusú épület.

Bihari Ádám: Hozzáteszem azt is, hogy az elmúlt években nem egy, alapozás nélküli vályogházakat is felújítottunk már, és nagyon jól sikerültek. Sok családnak kifejezetten segítség az, hogy telekáron hozzájuthatnak egy ilyen, három helyiséges ingatlanhoz, aminek lehet, hogy nincs épített alapja, és ki kell cserélni a nyílászárókat is, meg a padlórétegrendeket, de van egy falazata, ami óriási segítség.

Önmagában ugyanis azzal, hogy ez megvan, 6-8 millió forintot is lehet spórolni. Mi szakemberek pedig meg tudjuk úgy csinálni, mindenféle extra beavatkozás nélkül, hogy a végeredmény egy élhető otthon legyen.

Radev Gergő: Én azt is látom, hogy a legtöbben azért viszonyulnak negatívan a vályogházakhoz, mert nem ismerik a lehetőségeket, hogy ezzel mi mindent lehet kezdeni, hogyan lehet belevágni a felújításukba. Lehet az is, hogy rossz tapasztalatuk volt egy korábbi kivitelezővel, de ez nem azt jelenti, hogy a vályogházak rosszak és nem korszerűsíthetőek.

Tény, hogy egy használt ingatlan értéke jóval alacsonyabb, ha vályogból épült. Sokan mind a mai napig a szegények építőanyagának tartják…

Bihari Ádám: Mi a magunk részéről ezen csak jót röhögünk. A legfrappánsabb válaszom erre az, hogy az idei évben Magyarország egyik leggazdagabb emberének a luxuslakásaiba vályogvakolatot készítettünk, amit egy belsőépítész tervezett, mert ez most a trendi. Ma már, ahogy az étkezésünknél, úgy a lakhatásunknál is egyre fontosabb szerepet tölt be az egészség, mint szempont. Tény, hogy a legegészségesebb lakhatás az, ha természetes anyagokkal vesszük körbe magunkat. Ez nem egy ezoterikus valami, hanem ezt tudományos kutatások sora is bizonyítja. Aki felszínesen tájékozódik, az még találkozhat azzal, hogy a vályogház rossz építőanyag, vizesedik és dohosodik. De ez hazugság, nem azért dohosodik, mert vályogház, hanem azért, mert szakszerűtlenül újították fel.

Radev Gergő: Nekünk annyival könnyebb, hogy mi, fiatalabb generáció, már nem kapcsolunk feltétlenül negatív képet vagy életmódot ehhez a témához. Mi csak azt nézzük, hogy itt van egy egészséges lakófunkcióra kiváló helyi építőanyag, remek tulajdonságokkal. Környezetbarát, fenntartható, újrahasznosítható, mi ezt tartjuk szem előtt, és nem a hozzá párosított negatív előítéleteket. Azon dolgozunk, hogy ez a megítélés minél szélesebb körben megváltozzon.

Arról azért lehet hallani, hogy Nyugat-Európában már jóval felkapottabb így építkezni.

Bihari Ádám: Németországból vannak erre számok is: az elmúlt tíz évben ott egyről tíz százalékra nőtt a természetes építőanyagok piaci részesedése az építőanyag-kereskedésekben, és ez a tendencia még korántsem állt meg. Aközben itt Magyarországon az állam önti a pénzt a CSOK-os házakba, de nem nézi, milyen minőségű épületek készülnek el. A CSOK-ból épülő hazai lakóingatlanok ugyanis szinte kivétel nélkül a német vagy osztrák multiknak az ott már nem eladható, nem környezetbarát építőanyagaiból épülnek, amelyekről sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy egészségesek lennének.

Radev Gergő: Nálunk még ez nem annyira kiforrott, mint nyugaton, de látjuk már, hova lehet eljutni. Másrészt, ezt is érdemes megjegyezni, az sem baj, hogy nem minden feltétel nélkül támogatják a vályogházak korszerűsítést. Ugyanis hatalmas hiba lenne az is, ha minden vályogházra, mert épp arra van támogatás, felkerülne például a műanyag hőszigetelés. Így legalább nem lesznek elrontva ezek a házak! Nyilván jó lenne őket támogatni, de egy megfelelő keretrendszer szerint, műszaki vagy szakmai alapokon, azt hasznosnak tartom, de csak úgy, az alapján, mi a legolcsóbb, semmilyen téren.

Új építésű házak esetében mennyire jellemző, hogy valaki vályogban gondolkodik?

Bihari Ádám: Mindkettőnknek van egy építészirodája, és foglalkozunk azzal is, hogy fiatal pároknak, vagy vidékre vagy városba költözőknek vályogházakat építünk. Mert tényleg van olyan bank, ami nem zárkózik el a vályogépületektől.

Radev Gergő: Fontos megjegyezni, hogy a korszerűség nem anyagfüggő, hanem szemléletfüggő, és mi ezt képviseljük. Ehhez keressük a megfelelő anyagokat, mert számunkra fontos a fenntarthatóság, másrészt az is, hogy egészséges otthonokat építsünk. Ha valaki ma vályogot szeretne beépíteni a házába, annak mértéke teljesen testreszabható lehet. Van, aki csak a vakolatot, mások egy-egy helyiséget, vagy az egész falazatot természetes anyagból szeretnék, ezért is próbálunk minél több helyre eljutni, és ezekkel az lehetőségekkel megismertetni az embereket.

Olcsóbb vagy drágább vályogból építkezni?

Bihari Ádám: Viccesen ezt szokták mondani: „Ingyen van, vagy kicsivel olcsóbb is”, persze ez nincs így. Két oldalról közelíteném meg, egyrészt ez olyan, mint műanyag evőeszköz helyett rendes evőeszközökkel enni. A tucattermék sosem lesz egy szinten, egy minőségen a kézműves termékekkel. Más nézőpontból pedig, egy új építésű, 100 négyzetméteres ház falazata az összköltség maximum 15 százaléka. Egy 40-50 milliós ház esetében is mindössze ebben a 15 százalékában van mozgástér akkor, ha arról döntünk: például kerámiatéglából vagy vályogtéglából legyenek a falak. Ezért, nem is fedezhető fel kardinális különbség, mert a vályog, mint anyag könnyen beszerezhető és olcsó, viszont több a munka vele, az meg drágább. Összességében végül ugyanott vagyunk vele.

Vályogból is bármekkora ház építhető?

Bihari Ádám: Ha van teherhordó szerkezet, ami lehet akár vasbeton vagy fa is, akkor a határ a csillagos ég. Nekem titkos álmom egy felhőkarcoló Dubajban, természetesen vályogból. Jellemzően a vályog, mint építőanyag az alacsony sűrűségű kertvárosi építéskultúrában jelenik meg. Városban, sűrűn lakott területeken, jellemzően vakolat formájában tudjuk behozni. Ez szintén nagyon praktikus tud lenni, mert már 2-3 cm vakolatnak is remek a páragazdálkodó képessége. Ezek a felületek ráadásul nagyon nem mindegy, mit párologtatnak ki magukból. Például a műanyag festékek "illata" az általuk kibocsátott méreganyagok szaga, amely több évig is "új ház illatot" kölcsönök a lakásoknak. A természetes anyagoknál ilyen kipárolgás nincs, teljes mértékben egészségesek.

Sokan attól is félhetnek, hogy a vályogból nem építhető akármi, hogy lekorlátoz.

Bihari Ádám: Ilyen nincs, bármilyen felületet és színt meg tudunk csinálni belőle. Van olyan, hogy nemesanyag vakolat, úgy kell felhordani, mint a festéket. A vályognak kétféle megközelítése lehet: egyrészt tekinthetünk rá, mint népi építészeti örökségünkre, amiből sokat lehetne tanulni. Ilyen szempontból a vályog igazi hungarikum is lehetne akár. De meg lehet közelíteni kortárs oldalról is, hiszen külön tudományterület lett, ahol az anyag fizikáját, az építés biológiáját, az épületszerkezetet vizsgálják a kortárs vályogépületekben.

A hazai építőiparban most az egyik legnagyobb probléma, hogy az alapvető munkákra nincs elég szakember. Ilyen speciális szaktudása hány kőművesnek van?

Bihari Ádám: Azért vannak, de nem elég sokan, ezen az ügyön is sokan dolgozunk. Én egy országos egyesület, a Környezettudatos Építők Szervezetének vagyok az elnöke, ahol egy nyitott, professzionális képzésrendszert kívánunk létrehozni szakmai és civil közönség számára is. Ennek alapjai a természetes anyagok, hagyományos építési technológiák, kétkezi munka és az emberi kapcsolatok.

Radev Gergő: Mi idén alapítottuk meg a Vándor Építőmester Alapítványt, melynek célja hogy a fialat generációknak bemutassuk ezeknek a mesterségeknek a jövőjét, piaci versenykéssségüket, választási lehetőséget adva nekik - illetve szintén fő csapás az ,hogy az öreg mesterembereket átvezessük az oktatási szférába. Mindketten azért dolgozunk, hogy társadalmi hatást fejtsünk ki ezen a területen, felgyorsítva ezzel az építőipar reformját, egy fenntarthatóbb irányba való elmozdulását.

Címlapfotó: Bihari Ádám

Címlapkép: Getty Images