Milliókat is bukhatsz egy régi parasztház felújításán: ezeket a szarvashibákat ne kövesd el!

Kezdjük a tényekkel, miszerint a lakhatási költségek az elmúlt években meredeken emelkedtek, ahogy a lakásárak és a bérleti díjak is megállíthatatlanul növekednek már 2014 óta. Ennek nyomán egyre hangosabb vélemény, hogy Magyarországon valójában lakhatási válság van kibontakozóban, még ha az emberek több, mint 90%-a valójában saját lakásban is él. Az első lakás megvásárlása egyre több embernek csak álom marad, miközben a lakbérek is olyan ütemben emelkednek, amivel a fizetések csak nehezen képesek lépést tartani. Mindeközben sok magyar családnak kifejezetten nagy segítség lehet az, hogy vidéken még mindig olcsón lehet hozzájutni egy-egy öreg vályogházhoz. Aminek lehet, hogy nincs épített alapja, ki kell cserélni a nyílászárókat is, újra kell építeni a padló rétegrendjét, de van egy falazata, ami már önmagában óriási segítség lehet.

Egyik-másik vályogház olyan rossz állapotban van, hogy szinte menthetetlen, de nagy részük, körülbelül 80%-ban még javítható lenne – erről a HelloVidék már korábban írt. Ráadásul kutatások sora is azt bizonyítja, hogy a legegészségesebb lakhatás az, ha természetes anyagokkal vesszük körbe magunkat. Aki felszínesen tájékozódik, az még találkozhat azzal a véleménnyel, hogy a vályogház rossz építőanyag, vizesedik és dohosodik. De ez tévedés, nem azért dohosodik, mert vályogház, hanem azért, mert szakszerűtlenül újították fel.

Ezek a régi épületek másfajta szakértelmet és technikákat igényelnek, mint a mostanság épülő új otthonok, ráadásul a bankok, ha hitelről van szó, sem nem feltétlenül zárkóznak el ezektől az épületektől.

De hogyan álljunk neki, milyen vályogházat szabad megvenni, melyiket kerüljük? Ha vályogház felújításába kezdünk, vagy új házban gondolkodunk, milyen szempontokra figyeljünk? - Bihari Ádám építésszel, a Környezettudatos Építők Szervezetének elnökével erről is beszélgettünk:

Kezdjük egy sokakat érdeklő kérdéssel, a 3+3 milliós támogatást, illetve a CSOK-ot fel lehet-e venni vályogházakra?

A jogszabályban konkrétan le van írva, hogy mire lehet felvenni, ezek alapos elolvasását sosem szabad megspórolni! A támogatás felvételének lehetősége azonban alapvetően nem attól függ, hogy miből van a ház. A házépítés költségeit sem ez határozza meg, hanem hogy hova építünk, milyen terepre. Ha valakinek áll egy vályogháza, onnantól kezdve szerzett joga van az ingatlanhoz. Az nem lehet gond, hogy olyan technológiával épült, amire jelen jogszabályi környezetben nem adnának építési engedélyt. Sok olyan templom, kastély, múzeum stb. van, ami szintén olyan eljárással épült, amire ma már nem adnának engedélyt. Szakmailag semmi nem indokolja, hogy kizárják ezekből a finanszírozási formákból a vályogházakat. Annyit biztosan tudok, hogy vannak olyan bankok, amelyek gond nélkül hiteleznek új építésű vályogházépítést is.

Volt olyan, hogy kivitelezőként megkeresték ezzel?

Inkább energetikai korszerűsítés kapcsán keresnek meg, de az nem vályogspecifikus. A vályogot ugyanúgy lehet korszerűsíteni, csak figyelni kell bizonyos részletekre. Nem nehezebb vagy könnyebb szigetelni. Annyiban nehezebb, hogy az építőipar is olyan, mint a vendéglátás: az emberek azért járnak a gyorsétterembe, mert rögtön akarnak enni, nem azért, mert jót. De az építőiparnak is van olyan szegmense, amely az igényesebb, tartósabb megoldások híve. De nem lehet összehasonlítani egy junk food-ot egy családi vasárnapi ebéddel. Az építőiparban is vannak gyors megoldások, kész házak, műanyag szigetelések. Ezt kevesen látják be, mert mindenki nagyon érzékeny a pénztárcájára. Én ilyenkor szoktam azt az érvet felhozni, hogy nem szabad mindenben kompromisszumot kötni, nem az olcsóbb felé kell menni, hanem a kisebb felé! Nagyon sok felesleges ingatlant tartunk fenn.

Kis léptékben kell elképzelnünk a lakhatásunkat, aminek sokkal kisebb a beruházási költsége is, és onnantól kezdve a felújítási költsége is.

Az összes megbízónknál, akik jönnek hozzánk a terveikkel és vágyaikkal, mindig rá szoktam kérdezni, hogy mennyi a költségkeret. Ez 99 százalékban nincs összhangban a megvalósítani kívánt ingatlan értékével, és valamiért ezt nagyon nehezen hiszik el.

Mennyi az ideális alapterület egy négyfős családnak?

Nehéz erre válaszolni, mert attól is függ, hogy egy városi vagy egy vidéki családról van szó. A mai világban, a mai civilizációs szintünkön meg a mai komfortszintünkön, amihez hozzá vagyunk szokva, abból kell kiindulni, hogy régen a klasszikus, háromosztatú parasztházaink, amik ma is állnak, általában 50 m2-esek. Ezekben a kétszobás házakban régen két generáció vagy két család lakott. Nem volt gond az együtt lakással. Ez nyilván egy szélső érték. A másik oldalon ott van, amiben most élünk, hogy 200 m2 sem elég egy kétgyerekes családnak. Nagyon hamar el tudnak szállni a négyzetméterek, amikor az ember azt mondja, hogy szeretne külön háztartási helyiséget, külön vécét, dolgozószobát, mindenkinek saját szobát. Az igazság valahol a kettő között van. Ma már teljesen jogos elvárás, hogy mindenkinek lehessen elszeparált szobája. De nem kell 12 nm-es szobákban gondolkodni, bőven elég a 9 nm. Lehessen elvonulni, tanulni, dolgozni, de a családi élettér a nappali és a konyha köré szerveződjön! Ha van egy jól funkcionáló központi tere egy ingatlannak, azzal rengeteg területet lehet spórolni. Nem kell minden funkciónak külön tér, mert úgysem dolgozunk, tévézünk meg főzünk egyszerre! Lehet egy tér multifunkciós is. Ezen kívül csak fürdőszobára meg kis elvonuló szobákra van szükség.

Tehát egy négyfős családnak elég kéne lenni egy 100 m2 alatti családi ház. 100 négyzetméteren pedig egy háromgyerekes családot is kényelmesen elhelyezünk.

Ehhez képest nem nagyon szeretnek 100 nm alatt éli az emberek. A nagy ház ráadásul, mint a nagy autó, komoly státuszszimbólum.

Attól függ. Ismerek olyan családot, akik a három gyerekkel eddig egy háromszobás panellakásban laktak, összeteszik a kezüket egy 80 nm-es családi házért. Ez attól is függ, hogy ki honnan jön, hol tart. Nagyon nagy a szórás ebben is.

Jól érzékelem, hogy van egy reneszánsza a régi házaknak? Mert nem mindenki engedhet meg magának egy újat...

Abszolút. A covidnak is nagy hatása volt ebben, hogy a városban élő népesség a bezártság elől vidékre menekül, és egy kis budapesti lakás áráért komplett kertes házat lehet venni kisebb falvakban. De itt is óvok mindenkit attól, hogy csodát reméljen. Sok olyan megbízónk van, aki megveszi 3-4 millió forintért a komplett házat, de az annyira elavult, hogy ahhoz, hogy megfelelően komfortos legyen, annyit kell rákölteni, hogy az ijesztő.

Még mindig jóval olcsóbb, mintha újat épít, de nagyságrenddel többet kell rákölteni, mint amennyiért vette.

Ha valami nagyon olcsó, az nem csak attól lehet, mert régi, hanem mert nincs kifejezetten frekventált helyen. Ez a lokáció kérdése. Az építőanyag árak és munkadíjak, mindenhol egyformán magasak.

Mire érdemes ilyenkor odafigyelni?

Addig ne vegyünk meg semmit, amíg nem látta hozzáértő! Az emberek hajlamosak ránézni, van teteje, ablaka, akkor biztos, hogy jó. Nem veszik észre a repedéseket, a rosszul felújított vakolatrétegeket, amiket aztán teljesen le kell cserélni. És nem szabad spórolni a tervezésen! Lehet, hogy nem kell hozzá építési engedély, de akkor is kérjen meg egy tervezőt, hogy csináljon kiviteli terveket, amit oda lehet adni a kivitelezőnek. Nagyon sok olyanba futunk bele, hogy az ember örül, hogy talált kivitelezőt, bízik benne, odaadja neki a pénzt előre, és nem az történik, amit megbeszéltek. Beleteszik a család spórolt pénzét, és nem azt kapják, amire gondoltak. De terv nélkül hogyan várja el a kivitelezőtől, hogy azt kapja, amit kért? Semmi nem úgy működik, hogy bemondok valamit, és hátha ő is ugyanarra gondolt. Különösen egy ilyen műfajban, mint a természetes anyagú épületek, mindenképpen le kell rögzíteni műszakilag, hogy miről van szó, és utána azt didaktikusan számon kell kérni a kivitelezőtől.

És mindenre szerződni kell: addig nincs kifizetés, amíg nincs teljesítés, nem fogadunk be számlát!

Mire kell a legjobban odafigyelni, amikor megnézünk egy házat?

Azok a legjobb házak, amikhez még nem nyúltak hozzá. Ahol már történt valami jóhiszemű, de rosszul sikerült felújítás, az nem szerencsés. Inkább olyat érdemes megvenni, ami 40 éve ott áll üresen, nincs rajta gipszkarton, cementes vakolat, polisztirol hőszigetelés, mert ez szerkezeteket többe kerül lebontani, mint egy nem elrontott, látszólag elavultabb házat szakszerűen felújítani.

Ha a régi parasztház teteje nem jó, vagy alul vizesedik, azt meg lehet menteni? Érdemes pénzt kiadni rá?

Nincs olyan, hogy műszakilag ne lehetne valamit megmenteni, a kérdés az, hogy hol a határ, amikor még megéri. Minden ház egyedi, máshogy van telepítve, máshogy vannak a sérülései. Vannak ilyen klasszikusok, nagyobb kategóriák, amiket figyelünk, de nincs fix ökölszabály erre vonatkozóan.

Mennyire fontos, hogy egy kivitelező ért-e a vályoghoz?

Ez evidens, olyan kivitelezőt nem engedek a házam közelébe, aki még nem csinált ilyet. Ha gázkazánom van, és elromlik, akkor sem villanyszerelőt hívok.

Kinek érdemes új vályogházban gondolkodni?

Aki új házat épít, annak én természetes anyagokat javaslok. Ennek két oka van. Az egyik, hogy ezek alapvetően Magyarországról származnak, nem a külföldi multicégeket gazdagítjuk ezekkel, hanem itthon marad a pénzünk. A másik, és ez a fontosabb, hogy egészséges lakókörnyezetet tudunk teremteni ezáltal. Ugyanazt tudom felhozni megint, mint a gyorséttermi ételeknél. Ha folyamatosan hulladék élelmiszereket eszünk, megjelenik egy csomó olyan betegség, ami visszafordíthatatlan. Ugyanez van a rosszul megépített lakás esetén is. Ha műanyag, vegyszereket párologtató anyagokkal vesszük körül magunkat, és ilyen környezetben töltjük életünk minimum egyharmadát, az nagyon nem mindegy. Egy építkezési folyamat drága és bonyolult. Ez sem vályogspecifikus, de az biztos, hogy egy fokkal könnyebb kivitelezőt találni ezekre a standard anyagokra, mert erre van beállva az építőipar. De ha az ember a megfelelő tervezővel össze tudja rakni azt a szerkezetet, árstruktúrát, amit szeretne, akkor nem lesz gond erre sem kivitelezőt találni.

Mi eddig minden házra találtunk kivitelezőt! Egy fokkal nehezebb, de nem annyira, hogy emiatt eltántorodjunk a minőségibb megoldásoktól.

Sokan azt gondolják, hogy vályogból építkezni azért éri meg, mert jóval olcsóbb, de ez nem feltétlenül van így.

Az építkezés költségének a falazat mindössze a 10-15 százalékát adja, a többit mindenképpen meg kell venni, a nyílászárók, a cserép, a faszerkezetek, a kazán összességében jóval nagyobb költséget tesz ki. Tehát, ha a vályog kétszer annyiba kerülne, mint a tégla, akkor is csak 10-15 százalékkal lenne drágább a teljes építkezés. Erről pedig szó nincs, néhány százalék eltérés lehet. A vályognál olcsó az alapanyag, de több élőmunka jár vele. Viszont hosszú távon sokkal jobb, mert kevesebb olyan megbetegedésünk lesz, ami az épülethez kapcsolódik. Tény ugyanis, hogy életünk utolsó harmadában a legtöbb kiadást az egészségügyi költségek teszik ki. Ez pedig a genetikán kívül sokszor azon is múlik, hogy hogyan éltünk, mit ettünk, hol laktunk, milyen életmódot folytattunk.

Mi ezt hirdetjük, hogy az egészséges életmódnak az egészséges ház az alapja.

Nézzük akkor, milyen alternatív, természetesebb, egészségesebb megoldásokban gondolkodhatunk!

Amikor építőiparról beszélünk, külön vesszük az új építést meg a felújítást. A felújításnál ugyanazokat az elveket valljuk, mint az új építésnél, akármilyen házat, egy panellakást is fel lehet újítani természetes anyagokkal. Fel lehet tenni vályogvakolatot egy gipszkarton falra is. Mi most az ország egyik legmódosabb emberének a házában csináltunk gipszkarton falra dizájnjelleggel vályogvakolatot. Téglafalra sem ildomos tökéletesen párazáró hőszigetelést felrakni, mert a téglának is van egy minimális páradiffúziós képessége, és alatta berohadhat. Felújításoknál különösen páraáteresztő hőszigeteléssel, természetes anyagokkal érdemes gazdálkodni. A legolcsóbb alternatíva az ásványi szálas hőszigetelések, amelyeknek viszonylag jó a páraáteresztő képességük, de a legjobb megoldás a fagyapot, illetve a most megjelenő szalma termékek. Ez lehet szalmabála, de már léteznek táblás szalmahőszigetelések. Illetve kísérleti fázisban vannak könnyű vályogtéglák, amikből előtétfalat lehet építeni, vagy a kenderbeton, amiben nem cement van, hanem mész, ennek szintén nagyon jó páragazdálkodási értékei vannak. Minden olyan anyag, aminek kicsi a térfogatsűrűsége, az jó hőszigetelő. Valami könnyű és páraáteresztő anyaggal kell hőszigetelni, ez a lényeg.

Ezek a megoldások mennyivel drágábbak, mint a polisztirol?

Azzal semmi nem tud versenyezni. A habosított műanyag hőszigeteléseket annyira olcsón lehet előállítani, hogy nem véletlenül van ekkora szerepük. Ma is van népi építészet, csak most úgy hívják, hogy CSOK-os családi ház a tüzépről, mert a népi építészet a helyben hozzáférhető anyagokból gazdálkodik. Ma ezek a hozzáférhető anyagok: a tüzépeken és nagyáruházakban kínált mesterséges építőanyagok. Az ásványi hőszigetelésnél kb. kétszeres a szorzó, a teljesen természetes anyagoknál pedig többszörös. A munkadíj ugyanaz, ugyanazzal a rögzítéstechnikával kell felrakni, de drágább az anyag. De korábbi példánál maradva egy Michelin-csillagos étterem sem versenyez egy gyorsétteremmel. Butaság pusztán az ár alapján összehasonlítani. Németországban egyébként vannak épületbiológiai kutatások, nálunk sajnos még nincsenek, úgyhogy a pozitív élettani hatásokat csak becsülni tudjuk. Viszont sok műszaki paraméter már most is mérhető. Pl. a felmelegedési potenciál, a páraáteresztő képesség, a hőtároló tömeghez való viszonyulás teljesen más a természetes növényi származék hőszigeteléseknél, mint a műanyagoknál. Kicsit a mi felelősségünk is, hogy amikor az árról beszélünk, ezeket is végigvegyük.

Magyarország a 10 millió szakértő országa, mindenki tudja, ha szabadtartásos tojást fogyaszt, annak sokkal sárgább, finomabb és egészségesebb a tojása. Itt ugyanez a helyzet.

Esszenciálisan más egy olyan szerkezet, amiben benne van a lassúság, a szeretet és a természettisztelet. Esszenciálisan jobban kapcsolódik az életmódunkhoz. Én nem vagyok ilyen ezoterikus-fajta, csak a tudományos megközelítésből tudok kiindulni, de van ennek egy ilyen vetülete is.

A vályog egyébként bírja a műanyag szigetelést?

Nem, tönkremegy. A tégla nem érzékeny ilyen koncentrált nedvességterhelésre, az maximum rohad alatta, de össze nem dől. Vályognál szélsőséges esetben előfordulhat olyan felpárásodás a falszerkezetben, ami szilárdságvesztést okozhat. Ha a pára beszorul a szerkezetbe, nem tud kijönni, akkor ott gyűlik. Vályogot tilos párazáró hőszigeteléssel szigetelni, téglát pedig nem tilos, de butaság.

Cserepet lehet rakni a vályogra? A tetőt már lehet műanyaggal szigetelni?

A fal egy önmagában élő szerkezet, az a fontos, hogy a fal rétegrendje milyen anyagokkal találkozik. Az egy másik kérdés, hogy mi van a tetőn. Mégsem lehet azt mondani, hogy nem tartozik össze, mert egy ház egy teljes egység. Minden szerkezet hatással van a többire, de nem ugyanolyan mélységig. A vakolat a fallal sokkal jobban összekapcsolódik, mint a tetőhéjazat a vályogfallal. Olyan tekintetben releváns, hogy lehet-e cserepet rakni, hogy elbírja-e a súlyát. Természetesen elbírja, a régi házakon is jellemzően cserép van.

A vályogra speciális vakolat kell?

Az a lényeg, hogy páraáteresztő legyen. A festék, a vakolat, a külső vakolat, a szigetelés, a felületképzés, minden.

Alul le lehet szigetelni a vályogfalat?

Vízszigetelni lehet, de ezt is egyedileg kell eldönteni a helyszínen. Azokat a házakat, amelyek alapozás nélkül készültek, a vályogfal ledöngölésével, nem szabad utólagos vízszigeteléssel ellátni, mert az ember beüti ezt a fémlemezt, amiről lecsúszik a fal. Inkább egy olyan padlórétegrendet kell kitalálni, ami tud szellőzni. Erre megvannak a műszaki megoldások, csak ez is egyedi, speciális.

A padlónak is megvan a maga specialitása?

Meg kell nézni, hogy mi van, és jó eséllyel ki kell cserélni. Csak nagyon ritkán találkozunk olyan régi vályogházzal, amelyiknek ne lenne felújítva és ügyetlenül lebetonozva meg lelinóleumozva a padozata. Ott van alatta a régi padlóréteg elrohadva, nem szellőzik, a talajnedvesség ellen nem zár. A vályogházakat felújítók sokszor vannak úgy, hogy szeretnék saját kezűleg végezni a felújítást. Akkor érdemes megtanulni a mesterséget, itt ajánljuk a Környezettudatos Építők Szervezetét, hirdetünk oktatásokat mind felújítóknak, mind építtetőknek, akik szeretnének egy kicsit beletanulni abba, hogy mik ennek az ősi, de ma is releváns mesterségnek a mesterfogásai.

Sokszor azt mondják, olcsóbb felhúzni újonnan, mint a régit felújítani, ez tényleg így van?

Általánosságban elmondható, hogyha az ember új házat épít, 500 ezer forintos nm-árral kell számolni. Felújításnál pedig 200-300 ezer forinttal. De ez rengeteg mindentől függ!

Címlapkép: Vass Alexandr, belső fotók: Varga Rita és Bihari Ádám