Ez sokaknak fájhat, ha nem lépnek időben: milliós összeg is lehet a kazáncsere?

Bár még messze van a fűtési szezon és a legtöbbünknek nem jut eszébe a fűtéssel és a kazánnal foglalkozni, de ez az időszak szempillantás alatt elrepülhet, és szeptembertől a télhez közeledve egyre nehezebben fogunk szakembert találni. Ezért is érdemes még most, nyáron elintézni az éves karbantartást, hiszen így hamar kiderül, hogy ha valami elromlott és cserélni kell. Egyes alkatrészekre pedig akár hónapokat is várnunk kell. De nem csak akkor éri meg ebbe fektetni, ha a kazánunk már az utolsókat rúgja, hiszen egy újabb, hatékonyabb kazán jóval kevesebbet fogyaszt, így hamar megtérül az ára a befektetésünknek. Ezeket a munkálatokat pedig nem érdemes elodázni főleg most, az energiaválság közepén.

A Pénzcentrum Versits Tamással, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének (MGVE) elnökével beszélgetett a hazai kazán-állapotokról, a drágulásról és az előretervezés fontosságáról, illetve arról, hogy mennyibe kerül ma átlagosan egy kazánvizsgálat vagy csere.

Másfél havonta változnak az árak

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szélesebb körű piaci hatások egyik legkézenfoghatóbb jelensége a mai napig tartó alapanyaghiány, ami miatt sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem tudják a beszállítók teljesíteni a kötelezettségeiket. Amit egyértelműen a szállítási problémák okoznak, amik a koronavírus enyhülésével nem, hogy nem tűntek el, de az orosz-ukrán háború miatt talán még inkább rosszabbodtak. Ezt az alapvetően nehézkes helyzetet bonyolítja még tovább a forint rossz árfolyama.

Az egyik legnagyobb probléma jelenleg az euró árfolyama, hiszen a szektorban a legtöbb alapanyag importfüggő, ezért szoros összefüggésben állnak a devizapiaccal. Ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban tartunk egy megközelítőleg 25-30 százalékos ár növekedésnél tavaly szeptemberhez képest, de ez bizonyos termékcsaládoknál akár még magasabb is lehet

– mondta el a portálnak Versits Tamás, aki elárulta, hogy vannak cégek, akik csak az idén, már négyszer voltak kénytelenek árat emelni. A szakember szerint ez azért történhetett meg, mert elszálltak az anyagok árai, illetve a forint gyengülése se tett jót a piacnak.

Sok cég van, akik forint elszámolásúak, vagy nem határidős devizával dolgoznak, hanem napi árfolyammal. Ők mind kénytelenek folyamatosan emelni az áraikon, különben negatív lesz a mérleg.

Az építőiparban sokkal durvább a helyzet, ott sokszor hetente, de akár naponta, vagy óránként is változhat a helyzet. A faipart, égetett kerámiát vagy az acélt ugyanis sokkal hamarabb utolérte a drágulás, és sokszor előfordul, hogy egy adott terméket nem sikerül megszerezni egy bizonyos időpontban, akkor percekkel később már sokkal drágább lesz. A gázkészülékek esetében szerencsére még ilyen szintű kiszámíthatatlanságról nem beszélhetünk, hiszen az MGVE elnökének szavaival élve „valamilyen készletet mindenki tart egy bizonyos típusból, így egy évre előre tudnak számolni”. De koránt sem rózsás a helyzet ezen a területen sem.

Bizonyos termékek alaphangon elérik a 25-20 százalékos árnövekedést, de ez sok mindentől függ: milyen alkatrészről, milyen alapanyagokról beszélünk. Minden készülékben van elektronika, így a chip hiány is érinti a szektort, hiszen enélkül sok alkatrészt nem lehet legyártani sem. Ráadásul a szektroban elég magas a távolkeleti kitettség, ahol ugye nagyon durva kínai takarodófújás történt és lezártak mindent. Így nehezen, vagy egyáltalán nem lehet onnan bizonyos eszközöket beszerezni

– magyarázta Versits Tamás.

Mennyit kell várnunk egy szakemberre?

Ennél a kérdésnél érdemes kettéválasztani a dolgokat, és először azt megvizsgálni, hogy egy egyszerű karbantartás esetében mennyi időbe telik, mire szakembert találunk. Ilyenkor kis százalékban van szükség alapanyagra, hiszen elviekben nem cserélünk semmit, csak a készülék kitisztítása miatt keresünk fel egy szakértőt. Így nincs olyan mértékű anyagfelhasználás, mint egy javításnál vagy egy új készülék felszerelésénél. Ezért csak az emberállományt kell figyelembe vennünk: sokan ugyanis nyugdíjba mentek, így kiöregedett a szakma, ezért komoly leterheltséggel kell számolnunk. Ráadásul tavalyhoz képest megnövekedett az üzembehelyezések száma és a régi készülékeknek az életbentartása is. Versits Tamás szerint ezért lehetséges, hogy akár 2-3 hetet is várnunk kell egy időpontra, hiszen le vannak terhelve a szervizesek.

De egy tervezhető, előre meghatározott karbantartás esetén, ha előre megtervezzük az időpontot (hangsúlyozom olyan esetben, ami nem igényel alkatrészcserét csak a munkadíjat fizetjük meg) lehet h 2-3 hét múlva kapok időpontot, de az fix. A javítás esetén most még nem tudjuk megmondani, hogy mennyit kell várni. Ezt csak a fűtési szezon kezdetén lehet megmondani, amikor látjuk, hogy valami meghibásodás történt

– emelte ki a szakember, aki kitért arra is, hogy természetesen azoknál a gázkészülékeknél, amik melegvizet is csinálnak – tehát nem csak fűtési feladatokat lát el – azoknak nyáron is van úgymond hibaelhárítási, javítási kötelme. Ezeknél az eseteknél van, hogy a szabadságok miatt 1-2 hetet is kell várni, de a tapasztalatok szerint 1 héten belül is lehet már szakembert találni.

A jelszó ebben az esetben is a tervezhetőség és az előre gondolkodás. Azokban az esetekben, ahol fennállnak különböző problémák, mint például szállítási gondok, árváltozás, vagy munkaerőhiány az, hogy előre gondolkoztunk életmentő lehet

– húzta alá az MGVE elnöke, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy mennyire fontos előre tervezni. Ugyanis bárki az könnyedén megjárhatja, ha azt hiszi ő csak besétál és megveszi a számára megfelelő terméket a boltban.

Ha valaki úgy ébred fel, hogy ma megszereltetem a kazánt és ide nekem mindent az nem fog jól járni. Lehet csinálni gyorsan, jót olcsón. Ilyen lehetőség viszont jelenleg nincs a piacon. Nem tudom azt csinálni, hogy bemegyek és megveszem amit akarok a boltban, vagy megvetetem a szerelőmmel. Most az van, hogy azt veszik meg, amit lehet kapni. Ez pedig egy nagyon veszélyes út, mert nem biztos, hogy az odavaló, nem biztos, hogy pont arra az alkatrészre van szükségem és teljesítményben se biztos, hogy odaillik, megfelel. Vagy akár ki tudom fizetni. Ha én úgy gondolom, hogy ezt idén meg akarom csinálni – amiben az is benne van, hogy 2 hónapot várok egy gázkazánra, mert annyi a szállítási határideje –, akkor előre kell terveznem, hogy azt a tudású és árú gépet kapjam amire szükségem van – mondta el a szakember.

De mennyi az annyi?

Cikkünk elején már említettük, hogy az alapanyagárakon alaphangon 25-30 százalékos árnövekedést lehet megfigyelni, amivel párhuzamosan a munkadíjak is emelkedtek. Egy beruházás esetében Versits Tamás szerint nagyon szórnak az árak, hiszen

a kazánok árai 300 ezertől egészen a 1,5 millióig, vagy tovább is elmehetnek.

Így nehéz egy konkrét árat mondani, de nem valószínű, hogy 1 millió forint alatt megússza az ember a beruházást, hiszen egy készülékcsere esetében egyáltalán nem biztos, hogy elég a csak magát az eszközt lecserélni. Gyakran annak rengeteg perifériáját is érintik a munkák, ami igencsak megdobhatja az amúgy sem alacsony árakat.

Egy karbantartás már ennél jóval olcsóbb. Ez esetben ki kell fizetnünk egy 7-10 ezer forintos kiszállási költséget, amire rájön a munkabér. De egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fajtájú, típusú, tudású készülékről beszélünk. Hiszen minél elhanyagoltabb egy készülék, annál magasabbra rúgnak majd a javítási, cserélési költségek.

15 ezer forinttól 30 ezer forintig tart körülbelül az a sáv, amibe a karbantartások kerülnek egy családi ház esetében. De ezek az árak nőhetnek is akár az esetleges javítások, vagy akár a készülék állapota, kora miatt

– mondta a szakértő, aki kiemelte, hogy ha ha jó munkát akar az ember, akkor csak és kizárólag megfelelő minősítésű, szakképesített szerelővel tudja ezeket megcsináltatni. Másképp ugyanis nem él a garancia (szavatosság) a készülékre. Úgyhogy a szakértő egyértelműen figyelmezteti a lakosságot, hogy egy több százezer forintos gépet nem éri meg valamilyen buhera keretében szereltetni, mert akkor könnyen ugorhat a hároméves jótállás.

Mégis miből hőszigeteljünk?

Hiába azonban, hogy a beruházás jelentős mértékű rezsicsökkentéssel jár, a tapasztalatok továbbra is azt mutatják, hogy Magyarországon egyelőre sokan megijednek a fenti összegtől. Pedig többféleképpen is finanszírozhatjuk a hőszigetelést. Ezek a köetkezők:

• önerő, azaz saját megtakarítás
• banki hitel (például szabad felhasználású jelzáloghitel) vagy személyi kölcsön
• állami támogatások (például lakásfelújítási támogatás, CSOK-hitel), és pályázatok
  ezek keverve

Az első a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb döntés mindközül: ha az energetikai számítás igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, energetikai számítást kell végeznünk.

A cikk itt folytatódik tovább.

Címlapkép: Getty Images