Parasztházak díszei voltak egykoron: ma így használhatjuk okosan e meseszép tárgyakat

Székely Csilla nagy tisztelettel fest hagyományos népi bútorokat, ugyanakkor folyamatosan keresi azokat a tárgyakat és formákat, amik beilleszkednek a mai lakberendezési kultúránkba, a különböző stílusú terekbe. Saját maga is tervez tárgyakat. Azt vallja, hogy a mai igények és a magyar népi hagyományok ötvözésével olyan terek születhetnek, melyek egyszerre elégítik ki a jelen igényeit, ugyanakkor hordozzák azt az örökölt értéket, ami csak ránk jellemző, magyarokra, a miénk, tehát otthonos. Lakberendezői végzettsége által segítek, hogy ezek a tárgyak harmonikusan illeszkedjenek be az otthonokba, legyen szó bármilyen stílusú lakásról.

A ma emberének egyre nagyobb szüksége van az egyediségre, az önazonosságra, az odafigyeléssel készült, hosszú életű tárgyakra, mert egyre idegenebbé válik számára a tömegtermelés, a divat diktálta tempó és fogyasztói szokások. Egyre fontosabbá válik a minőség és ezzel együtt a fenntarthatóság. Igyekszem megmutatni azt is, hogy egy régi, de még használható darab új köntösben újra szerethetővé válhat. Munkáimban elsődleges szempont a minőség, a használhatóság és a harmónia.

Több tárgya elnyerte a szakma elismerését, mára számos zsűrizett, Páva védjegyes alkotással, mesterremeknek minősített, vagy díjazott tárggyal büszkélkedhet, köztük saját tervezésű darabokkal is a népi iparművész.

Úgy tapasztalom, hogy egyre nő az igény a mai fiatalokban is, hogy megismerjék a hagyományos népi formákat és bútorokat, bár egyelőre a középkorúak és az idősebbek közül kerülnek ki a legtöbben, akik keresik ezeket a berendezési vagy dísztárgyakat. Torockói motívumokkal, hagyományos népi formákkal dolgozom többnyire, de modern formákkal is kísérletezem, ahogy ezek ötvözésével is. Jól látható, hogy változnak az igények, míg valamennyi idővel ezelőtt ezek kiestek a köztudatból úgy kezdenek folyamatosan visszaáramlani, ahogy a parasztházak iránt is egyre nagyobb az igény, úgy élednek újjá ezek a tégi paraszti bútorok is, és élik a reneszánszukat manapság. Kiválóan alkalmasak a ma emberének is ezek, új funkciókat találhatunk nekik.

Tulipános láda

A tulipános láda például egy ikonikus darab a magyar lakberendezésben, hozományos ládaként a kelengyéjét tárolta benne az újdonsült fiatalasszony. A gazdagság jelképe volt a paraszti családokban, egyfajta korabeli státusszimbólumként funkcionált. Szegény családokban előfordult, hogy a nagymamáét újrafestették, legyen mit vinnie a lánynak magával hozományként. A palócoknál belehelyezték az ünneplő ruhájukat, amiben aztán el is temették, amikor meghalt.

Meghatározó lakberendezési darabja volt a magyarságnak, ami végigkísér minket a letelepedésünktől egészen máig. A legrégebbi tároló bútorunk, mely a házasságkötés szimbóluma is volt, ugyanis ebben vitte a menyasszony kelengyéjét a férj házába, és ez a tulajdonában is maradt. Nevezzük menyasszonyi ládának, tulipános ládának, régen a kelengyetartó mivoltára való tekintettel többféle neve is volt: menyasszonyi láda, hazai láda, kiadó láda, parafernumos láda, ruhásláda, a díszítése miatt tulipános, tulipántos láda, rózsásláda. Mérete a kelengye méretétől függően változott, a legkisebb 100x50x50 centiméteres votl. Ez a régi paraszti bútordarab ma is jól használható, hálószobában az ágy végébe tehető, tárolható benne a téli ágynemű, a nyári ágynemű, de jó ráülni is az öltözködéshez. Előtérbe helyezve is jól kihasdználható a tároló funkciója, a gyerekes családoknál minden helyre szükség van, ebbe sok cuccot bele lehet rakni, a tornazsákot, edzőcuccot, és ráülhet, miközben felhúzza a cipőjét.

Tálasfogas

Régen a népi bútorok jellegzetes darabja volt, tányérokat, bokályokat helyeztek rá. Manapság is kiválóan díszíthet egy vidékies stílusú vagy parasztházat, vendégházakat hasonló eszközökkel, de jól beilleszthető egy eklektikus térbe is, használható átértelmezett formában,akár ruhafogasként is. Kiváló dísze lehet egy előtérnek, étkezőnek, nappalinak.

A régi időkben kirakat szerepe volt, ruhafogasként ma is nagyon dekoratív darab lehet egy előszobában, a belépő hangulatát meg tudja változtatni, egyfajta stílust, összképet ad a helyiségnek, más, mint egy beépített gardróbbútor, története van.

Saroktéka és kontyosszék

A régi parasztházakban a konyha volt a közösségi tér, de mindig volt ott egy szent sarok is, ahol a saroktéka állt, ez volt a ház "lelke", kegytárgyakat, a Bibliát tárolták, őrizté itt. Ma is feldobhat egy helyiséget ez a népi saroktéka, és akár bárszekrényként is funkcionálhat parasztszékkel kiegészítve, de egy moder étkezőasztal mellet is összhangot teremt.

Ha nem parasztházban lakik valaki, akkor is bátran használhatóak ezek a bútorok, megfűszerezik a teret, hangulatuk van, időtlenséget sugároznak, és az örökségünk őrzése által értéket is képviselnek. Dísztárgyként is megállják a helyüket, és tartósságuk, valamint hagyományőrző szerepük miatt is időtállóak, de a mai kor emberének is kiszolgálják az igényeit, ha úgy válogatjuk meg őket.

Például egy étkezőt körülvehetünk parasztszékekekkel, fűszerként néhány kontyos szék is kerülhet köré. Ezek egyedivé, megunhatatlanná teszik a teret, teljesen más hangulatot keltenek, mint egy sorozatgyártott termék, ami sok helyen "szembejön" az emberrel. A trendektől nem tudunk szabadulni - és nem is kell, hiszen annak megfelelően találunk bútorokat, használati tárgyakat az üzletekben, de személyessé tehetjük a múltidéző tárgyakkal. Ezek a régi bútorok ráadásul jó fókuszpontok is lehetnek, elvonják a figyelmet a megunt tárgyakról, feldobják a teret. Ha a térbe szétszórva helyezzük el őket, úgy viselkednek, mint egy műtárgy, például egy míves tükör, ha jól helyezzük el, beviszi a fényt a szobába, a térérzetet is megnöveli, és ha egy virágoskertre nyíló ablaknál tesszük fel, akkor nemcsak dekoratív elem, de a belső, szomorú térbe behozza a látványt.

Manapság divat a nappaliban a dohányzóasztal, a régieknek nem volt ilyen bútordarabjuk, a konyha funkcionált nappaliként, a pitvarral egybenyitva. De egy míves ládát is elhelyezhetünk itt ilyen funkcióban. Manapság, ha vendégek jönnek, az is előfordul, hogy a nappaliban alszanak, ilyenkor bele lehet tenni a vendégváró ágyneműt is. Ezek a népi ládák 200 ezer - 300 ezer forint közötti áron kaphatóak, minőségi anyagokból, borovi fenyőből készülnek, és kézzel festem le őket. De ott vannak ládás lócák is, ezek is nagyon kedveltek, ahogy régen is azok voltak, hiszen ülni is jó rajtuk, valamint tároló funkciójuk is van, a legkisebb lócánk 185 ezer forint.

Kis terekbe ideális a magyar kézművestársam, egy kosárfonó által megfont asztalka, amire én tálcát festek, a nappaliban dohányzóasztal lehet, de a fotel mellé is elhelyezhető, mellette mondjuk egy szép órával a falon, vagy akár éjjeliszekrénynek is kiváló.

A legelső kontyosszéket, amit megfestettem,Torockón készítették nekem. Az asztalosommal készíttettem egy társat neki, mert hogy néz ki egy kontyosszék pár nélkül? Hiszen az aszimmetrikus kontyok beszédesek. Torockón úgy tartják, hogy ha egymás fele néznek azt üzenik, hogy béke van a házban, jöhet a vendég. Ellenkező esetben jobb, ha hamar kifordul a betérő, mert mosolyszünet van. Ez fontos lehetett még abban az időben, mikor a porták kapuját nem zárták, és szabadon jártak-keltek az emberek.

A hagyományos kontyosszékek a ma emberének kicsit kényelmetlenek, ezért ívesre változtattam a hátukat, így már bátran körbe lehte tenni az asztal körül, annyira fűszerezzük velük a teret, amennyire az a harmóniát még segíti.

Mi kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat egy lakásban?

Három dolgot emelt ki az iparművész:

• Funkcionalitás: mindennek meglegyen a helye, a funkciója, a helyszükséglet miatt kis terekben kompromisszumokra szükség van, arra figyeljünk, hogy méretarányos tárgyakat válasszunk, tudjuk, mekkora hely áll a rendelkezésünkre, a szerint rendezzük be a helyiséget, ne töltsük meg nagyon, oda nem illő, túl nagy bútorokkal, tárgyakkal, és mindegyiknek legyen meg a maga feladata, funkciója.
• Harmónia: legyenek fókuszpontok a térben, személyes tárgyak, a személyiségünket, életstílusunkat fejezzék ki, harmóniában legyenek velünk. Minél jobban ismeri valaki magát, annál jobban megtalálja azokat a bútororkat, tárgyakat, amelyek a békéjéhez, komfortérzetéhez hozzájárulnak a mai embernek.
• Személyes legyen a tér: kapjon helyet a múltidézés, a gyökerek, a személyiség jusson kifejezésre, a saját stílusunk, egyéniségünk érvényesüljön.

Címlapkép: Getty Images