Durván kilőttek az ingatlanárak: mi folyik ezekben a megyékben, ki tudja ezt megfizetni?

Az ingatlan.com közlése szerint, az eladó lakóingatlanoknál a korábbi hónapokban látható lendületes kínálatbővülés lelassult. A kereslet pedig továbbra is visszafogott, de van, ahol már megjelentek a csokos vevők.

Lassult a bővülés, de még így is hároméves rekordot dönt a kínálat

Az eladó használt lakások és házak piacán több mint 28 ezer új hirdetés jelent meg augusztusban a portál oldalán, ami 16 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi hirdetésfeladásokhoz képest. A teljes kínálatban több mint 150 ezer eladó használt lakás szerepelt, ami éves szinten 29 százalékos növekedésnek felel meg. Ez visszafogottabb bővülést jelent a korábbi hónapokhoz képest, amikor 40 százalékos éves bővülést volt látható a piacon.

A lassulás mögött két ok figyelhető meg. Egyrészt már tavaly ilyenkor is jelentősen több eladó ingatlanból válogathattak a vevők, mint 2021 augusztusában, ezért az idei kínálatbővülés folyamatosan lassuló tendenciát mutat. Másrészt pedig ebben a helyzetben már csak az eladásban eltökélt tulajdonosok és közvetítők hirdetik meg az ingatlanokat, ami közvetve segíti az adásvételek létrejöttét

- kommentálta az adatokat Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hogy az eladó és kiadó ingatlanhirdetések kínálata közel hároméves rekordot döntött augusztusban, mert utoljára 2020 szeptemberében szerepelt több mint 224 ezer hirdetés a portál kínálatában.

Stagnáló kereslet változatlan árakkal

A keresletről szólva az ingatlan.com szakértője elmondta, hogy augusztusban az eladó használt lakásokra 232 ezer érdeklődés érkezett augusztusban, ami lényegében stagnálást jelent.

Összességében az látszik, hogy az óvatosság, bizonytalanság, valamint a magas lakáshitelkamatok miatt a kereslet még nem tudja felszívni a piacról a kínálatot. Ennek köszönhető leginkább az is, hogy az árak lényegében változatlanok

- emelte ki Balogh László.

Melyek a legdrágább vármegyék?

Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője szerint az idei év első hét hónapjának eladásai alapján a vármegyék között - Budapestet nem számítva -

• Veszprém vármegye vezeti a sort, itt keltek el a legmagasabb átlagos négyzetméteráron az ingatlanok. A 744 ezer forintot meghaladó négyzetméterenkénti ár főként a Balaton északi partján található települések népszerűségének köszönhető. 2022-höz képest 55%-kal lett drágább az otthonteremtés négyzetméterenként a vármegyében, a 2021-es adathoz képest pedig 33% az eltérés.
• Átlagos négyzetméterárak alapján Csongrád vármegye lett a második a sorban, itt 2021-hez mérten szintén 33%-os, a tavalyi adatokkal hasonlítva pedig 44%-kal lett költségesebb az otthonteremtés. közel 537 ezer forintos négyzetméterárakra kell készülnie annak, aki a kelet-magyarországi régió déli vármegyéjében tervezi a letelepedést.
• A javában fővárosi agglomerációs településeket magában foglaló Pest vármegye a harmadik helyen végzett, itt az idei évben 490 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásároltak ingatlanokat a vevők. 2021-hez képest 24%-kal növekedtek az árak, a 2022-es átlaghoz képest azonban 1%-os csökkenést mutatnak az adatok.

Az Otthoncentrum szakemberei szerint a portál idei eladásai alapján a legdrágább vármegye

• Somogy, ahol négyzetméterenként 1,05 millió forintért lehet téglalakást vásárolni. A magas négyzetméter ár elsősorban a Balatonparti településeknek köszönhető.
• A második Hajdú-Bihar vármegye 726 ezer forinttal,
• míg a harmadik Pest vármegye 721 ezer forinttal, melyet Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád vármegye követ.

A panellakások esetében a felsoroltakkal megegyező sorrendet tapasztalunk. Somogy vármegye a legdrágább négyzetméterenként átlag 740 ezer forinttal, míg Hajdú-Bihar vármegye a második 646 ezer forinttal és Pest vármegye a harmadik 596 ezer forinttal. Az említett triót Győr-Moson-Sopron és Fejér vármegyék követik.

A családi házak esetében Pest vármegye az első, átlag 454 ezer forintos négyzetméterárral, melyet Győr-Moson-Sopron vármegye követ 442 ezer forinttal négyzetméterenként. Hajdú-Bihar vármegye a harmadik, 413 ezer forinttal, melyet Fejér és Veszprém vármegyék követnek a sorban.

A 2022-es sorrend nagyban hasonlít az ideihez, viszont mindhárom használt típus esetében a más vármegye szerepelt a harmadik helyen. A téglalakásoknál Somogy és Hajdú-Bihar vármegyét Fejér megye követte, míg a panellakások esetében Somogy és Hajdú-Bihar vármegyét Győr-Moson-Sopron. A családi házak kategóriájában pedig Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyéket Fejér vármegye követte a sorban.

Vannak városok, ahol kiugróan magasak az árak

Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője szerint, a hosszú átfutási idő miatt az idei megyei lakásárlista még nem jelent meg, de a tavalyi adatok alapján elmondható, hogy Somogy megye áll az élen, ahol 2022-ben átlagosan 724 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakások. A magas érték elsősorban a Balaton déli partján nagyszámban értékesített kiugróan drága lakóingatlanoknak köszönhető, ami jelentősen felfelé húzta az átlagot. A Balatontól távolodva viszont már alacsonyabbak az árak, Kaposváron például csak 381 ezer forint.

A második legdrágább megyénk 571 ezer forintos átlaggal Pest lett, ahol elsősorban a fővároshoz való közelség alakítja az árakat. Ezt követte Hajdú-Bihar, ott Debrecen kiugró értékei számítanak, a megye 562 ezer forintos átlagos négyzetméterára mellett Debrecen elérte a 630 ezer forintot

- emelte ki a szakember, majd hozzátette:

Az első hármat olyan megyék követik, mint Győr-Moson-Sopron, ahol a jó munkalehetőségek és az Ausztriához való közelség érezhető a lakásárakban is, Veszprém, ahol a Balaton közelsége vagy Fejér, ami kiváló közlekedés mellett szintén a Budapest-Balaton tengelyen található. Az idei évben országos átlagban azt látjuk, hogy a korábbi drágulás egy időre véget ért, a tavalyinál sokkal alacsonyabb kereslet mellett néhány százalékkal kúsztak csak feljebb az árak.

Címlapkép: Getty Images