Budapest 0℃ (havazás)
Hiába a redőny, a szúnyogháló, a poloskák minden rést megtalálnak, hogy az őszi és téli hideg ellen menedéket találjanak. Idén a szokásos invázió azonban elmarad. Végre valami pozitív, amit az aszály számlájára írhatunk.
Az viszonylag köztudott, hogy az európai erdők milyen nagy szerepet játszanak a szénmegkötésben. De a beteg, leromlott erdők sokkal kevésbé képesek szénmegkötésre, illetve szénkibocsátásuk is jelentősebb, mint az egészséges állományoké.
Nemcsak a természetben, hanem a lakott helyeken is rengeteg poloskával találkozhatunk. Sok kellemetlenséget okoznak jelenlétükkel, ráadásul a környezetre nézve káros hatásaik is vannak, az embereknél pedig akár bőrgyulladást is előidézhetnek.
Idén se kerülte el a poloskainvázió a kerteket, aminek többféle zöldség és gyümölcs látja kárát – panaszkodnak a gazdák. Mint mondják, a kártevők a termést ehetetlenné teszik, védekezni ellenük pedig szinte lehetetlen.
Nagyanyáink idejében még egy kamrából sem hiányozhatott, minden valamirevaló vidéki háziasszony maga készítette a málnaszörpöt. Manapság azonban, hiába közeleg a fő szezonja, a málna az egyik legdrágább hazai gyümölcsünk.
Nem kell kétségbeesni, hiszen a poloskák ellen is lehet védekezni, és még csak nem is kell vegyszerek és egyéb rovarirtókhoz nyúlnunk, ennél sokkal egyszerűbb módon is távol tarthatjuk őket. Kérdés, hogy hogyan? Cikkünkből kiderül!
Elképesztően eseménydús volt a 2021-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden fontos, érdekes és aktuális témát megírt, ami nemcsak az ágazat szereplői, de bárki számára hasznos lehet.
Fokhagymával, porszívóval, ecettel, szúnyoghálóval, esetleg rovarirtóval - csak néhány házi praktika, ami elvileg segít távolt tartani a poloskákat. Amellett, hogy zavaró ezeknek a bogaraknak a jelenléte, még a kertekben is komoly gondokat okoznak.
Fél Veszprém ismeri, és vásárol Miczák Lászlótól, aki főállásban kézbesítő, majd munkából hazaérkezve őstermelőként paradicsomot termeszt és fürjeket tenyészt.
Tízezer forintokat is kereshetnek naponta a makkgyűjtők. Most annak néztünk utána, milyen volt az idei makktermés, mennyit fizetnek a szorgos kezeknek a vidéki erdészetek. De mire jó egyáltalán az összegyűjtött makk?
Összegyűjtöttük, hogyan tudja megakadályozni, hogy a poloskák ellepjék a termést vagy bejussanak a lakásba.
Most, hogy az őrült kánikula kicsit alábbhagyott, lassan kiskertünkben is utat tör magának a gaz, beindultak a meztelencsigák és a poloskák is. Mire érdemes augusztus hónapban még odafigyelni? Mit lehet ilyenkor last minute ültetni? Összegyűjtöttük ezeket is.
Hogy hogyan védekezhetünk ellenük, mit tehetünk akkor, ha már „betörtek” a házunkba vagy a kertünkbe, és mire számíthatnak idén a magyarok poloskafronton, alábbi cikkünkben választ kaphatunk!
De mely módszerek működnek a levéltetvek ellen? Mivel érdemes védekezni ellenük, és melyek azok a módszerek, amelyek kevéssé hatékonyak? Az Agrárszektor erről kérdezte Megyeri Szabolcs kertészmérnököt.
A hazai szakember egy új, idegenhonos inváziós kabócafaj megjelenésére figyelmeztet. Az élénkzöld lepkekabóca fő kártétele, hogy a szőlő fiatal hajtásait felhasítva a növényi szövetekbe rakja le tojásait.
Vannak olyan népnyelvi és regionális szavaink, amelyek az ország egyik sarkában ismertek, míg ha egy másik területről érkező meghallja őket, olyan érzése van, mintha nem is magyarul szóltak volna hozzá.
Ha felújítjuk a lakásunkat, vagy ha új helyre költözünk, a következő feladat a helyiségek bebútorozása. Mindig kérdés, honnan és milyen bútorokat vásároljunk. Megéri mindenáron a legolcsóbb megoldásokat keresni? Szakembert kérdeztünk erről.
Ki hinné, hogy a klímaváltozásnak akár pozitív hozadéka is lehet? Pedig így van, ugyanis egyre jobban elterjed a drága isztriai szarvasgomba a Dunántúlon, ami az enyhébb teleket szereti szemben a nálunk őshonos nyári szarvasgombával.
Ahogy a klíma melegedik, úgy hazánkban is egyre több új kártevő jelenik meg. A forró hónapok során a platánokat és tölgyeket támadó csipkéspoloska egyre több helyen bukkant fel az országban.