Örülhetnek a magyar lovassport szerelmesei: itthon rendezik a fogathajtó világbajnokságot

Egykor a Kárpát-medence, Európa lótenyésztési bölcsőjének számító, 235 éves patinás intézmény az utóbbi évek innovatív szakmai, szellemi, infrastrukturális fejlesztéseivel, színvonalas rendezvényeivel ismét felkerült a nemzetközi lovasélet térképére.

A fiatal fogatlovak mezőhegyesi megmérettetése jól illeszkedik a Magyar Lovas Szövetség nemzetközi versenyrendezési programjaihoz, sportdiplomáciai tevékenységéhez. Magyarország eddig 12 fogathajtó világbajnokságot rendezett.

E megtisztelő bizalom lovaskultúránknak, hagyományainknak, versenyrendezőink sokszor bizonyított szakavatott munkájának, messze földön híres szíves vendéglátásunknak és mindenekelőtt a világ fogatsportjában több mint fél évszázadon át kivívott sikereinknek szól.

A végleges nevezés szerint 11 nemzet, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Magyarország, 33, öt-, hatés hétéves lova 25 hajtóval áll starthoz. Magyarország 8 lóval, 5 hajtóval szerepel a fogathajtó csúcstalálkozón. A mezőhegyesi, kettesfogathajtó országos bajnok Papp János, védett történelmi nóniusz lófajtánkkal mindhárom korcsoportban starthoz áll.

Sztárparádé

Az elmúlt évi világbajnokság sikeres lovai és hajtói ismét Mezőhegyesen versenyeznek. Az előzetes nevezések mögött az érdekességek sorát találjuk. A fogatszakma nagy érdeklődéssel várja, az amerikaiak bizalommal indítják Impressive nevű 6 éves lovukat, hajtója Leslie Berndl.

Talán természetes, hogy a tavalyi három dobogón végzett ötéves ló (1. Adele M, német, 2. Frombork lengyel, a 3. Finesse, osztrák) ott van a hatéves indulók között. Az elmúlt évi vb első három helyezett hatéves lova közül egy – a bronzérmes, lengyel Renesans – visszajön a hétévesek között.

Az elmúlt évben sikeres hajtók közül ismét eljött a Mezőhegyesre ötödször visszatérő egyesfogathajtó világbajnok, a lengyel Bartlomiej Kwiatek és testvére, az egyesfogathajtó ezüstérmes, Weronika Kwiatek.

A tavalyi világbajnok ötéves német lovat idén Jessica Wächter hajtja. Starthoz áll az ezüstérmes ötéves olasz ló hajtója, Cristiano Cividini. A bronzérmes osztrák ló mögött, Alexander Bösch ül a bakon. Rendszeresen visszatérő osztrák vendégünk Andrea Dobretsberger most is lipicai lovat, a hatéves Favory Bonaserát hajtja.

Egy nagy név, a német világbajnok Maria Tischer hiányzik a reprezentatív névsorból. A szakmai közvélemény érdeklődéssel várja – az akár meglepetéssel fellépő – lettországi lovakat és hajtókat.

Kié a dicsőség?

A Fiatal Fogatlovak Világbajnoksága a lovakról szól. Az eredményhirdetésnél a ló neve szerepel az első helyen, azután a hajtóé. A díjátadás után, a győztes ló (a méneskönyvi bejegyzés szerinti) zászlóját húzzák fel és hangzik el nemzete himnusza.

A fogathajtó sportban esélyt latolgatni különösen kockázatos – de kivétel van. Az előző négy világbajnokságon kiosztott 36 éremből a németek 16-ot, a 12 aranyéremből 9-et vittek haza. Toronymagas favoritok. Sikereik alapja a rájuk jellemző céltudatos tenyésztőmunka és az edzőtáborra alapozott tervszerű, felkészítő edzéssorozat.

A lengyelek 10 érmet, köztük 1 aranyat vívtak ki. A luxemburgiak két érme közül 1 az arany, a svájciak 1 aranyérmet nyertek. A magyaroknak eddig 1 bronzérem jutott. Csak bízhatunk benne, hogy a nemzetközi színvonalhoz vezető felzárkózás már most Mezőhegyesen megkezdődik. A kitűnő hazai példa adott: a magyar kettes- és négyes fogathajtóink a világ- és Európabajnokságokon 101 érmet, köztük 46 aranyat nyertek!

Megalapozott szakmai vélemények szerint a világbajnokságon fellépni nem csupán presztízst jelent, hanem tenyésztési és üzleti lehetőség is. Az előző mezőhegyesi világbajnokságokon, jó áron több ló kelt el.

A világbajnokság célja

Nemzeti és nemzetközi szinten keretet biztosítani és rendszerbe foglalni a fiatal lovak versenyszerű megmérettetését, felkészítését; a versenyteljesítmény alapján hiteles, nemzetközi szintű információt szolgáltatni a tenyésztés számára; és nem utolsó sorban szakmai alapokon álló piaci lehetőségeket teremteni a külföldi és a magyar lófajták számára.

A versenykipróbálás a tenyésztési munka alapja

A szakszerű tenyészkiválasztás, párosítás, az elvárható tulajdonságokat meghatározó tenyészirány, a piaci igényekkel, a kereslettel számoló tenyészcél kijelölése, a teljesítményvizsgálat, a tenyészértékbecslés, az értékmérő tulajdonságok javítását szolgálja. Mindezek gyakorlati értékét növeli a kiemelkedő versenyeken, jelesen a világbajnokságokon mért teljesítmény. Mezőhegyes szellemisége, évszázados tenyésztési kultúrája s tapasztalata a gyakorlatban bizonyítja, erősíti azt az alaptételt, hogy versenyzés, versenykipróbálás nélkül nincs fejlődés, nincs genetikai előrehaladás.

A fogatépítés egyesfogattal kezdődik

Miközben a magyar kettes- és négyesfogatok évtizedek óta a világ élvonalában járnak, addig az egyesek értékelhető nemzetközi eredménye meglehetősen kevés. E tapasztalatok hangsúlyosan ráirányítják a figyelmet a fiatal fogatlovak korai, tudatos, emzetközi színvonalú kiképzésének és felkészítésének fontosságára. Egyedi képességeik ekkor mérhetők fel igazán. Amikor aztán kettesbe, vagy négyesbe kerülnek, már a csapat összhangját kell megteremteni. Vagyis akkor építhetünk eredményes kettes- és négyesfogatot, ha a lovak egyénileg is nemzetközi színvonalon teljesítenek.

A szakértők véleménye szerint elsősorban nem a lovaink képessége, hanem a ló és a hajtó felkészítési rendszerének hiányosságai jelentik a fő gondot. Vagy mondhatjuk úgy: nincs gyakorlati módon meghatározva, leírva, hogy a fiatal lovaktól a klasszikus elvek és a fokozatosság mentén, a cél érdekében mikor, mit és hogyan kell kérnünk. Hiányos a kiképzési skála. Tanulni! A mostani, ötödik világbajnokságon is ez a legfontosabb feladat.

Szabálykalauz

A Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) megalakulásának évében (1921) Párizsban írta alá a lovasversenyek alapszabályát. A célok között a természetes környezet, valamint a lovak egészségének, „jólétének” védelme kiemelt helyen szerepel. E célok változatlanok, ám a fiatal fogatlovak versenyének szabályzata eltér a hagyományos fogatversenyek előírásaitól.

A hagyományos fogatversenyeket a díj- (A versenyszám), a maraton (B) és az akadályhajtás (C) versenyszámokban rendezik. A fiatal fogatlovak világbajnokságának versenye új szabályokra épül. A világ legjobb 5-6-7 éves lovai, egyesfogatokba fogatolva, mérik össze tudásukat.

A világbajnokság elődöntőkből és döntőből áll. A korosztályonkénti elődöntőket csütörtökön és pénteken rendezik, 80X40 méteres négyszögben. A díjhajtó feladatot, a kategóriánként meghatározott számú selybapárból álló, akadályhajtó pályán teljesítik a fogatok. A négyszögben az akadályhajtás pályáját is felépítik. A díjhajtó feladat befejezése után azonnal meg kell kezdeni az akadályhajtást. A zsűri a két feladatot együttesen értékeli. A döntőbe kategóriánként a legjobb eredményt elérő fogatok, általában az induló létszám fele kerül be. Az 5-6-7 éves lovak szombati döntő programjában a díjhajtást, vasárnap a kombinált maratonhajtást rendezik. (a selybapárok mellett két maratonakadály és a vizesakadály is a pálya része).

A történelmi versenyhelyszín

Mezőhegyes messze nem csupán egy újabb verseny-helyszín! Sokkal több annál. Az új fejlődési pályára állt patinás nemzetközi rangú intézmény a magyar mezőgazdaság és állattenyésztés, valamint a Kárpát-medence, Európa lótenyésztésének is meghatározó, évszázados
bölcsője, sok éven át irányítója.

Mezőhegyes története 235 éve kezdődött: Csekonics József vértesszázados javaslatára a reformer II. József császár és magyar király 1784. december 20.-án aláírta az Arad vármegyében „a Mező Hegyes nevű alkalmatos pusztán” létesítendő Mezőhegyesi Császári és Királyi Katonai Ménesintézet alapításáról szóló rendeletet. A török hódoltság után lakhatatlanná vált vidéken megalakult a
Monarchia első ménese.

A ménes egyedülálló nemzeti kincsünk

A tudatos, szakszerű tenyésztői munka, a tenyészkiválasztás, a szervezeti szilárdságot kölcsönző tartási és takarmányozási rendszer világraszóló eredményeket hozott, három védett történelmi lófajtánk – a Nonius, a Furioso-North Star és a Gidrán – megalkotásához vezetett. (Sehol a világon egy helyen három lófajtát nem tenyésztettek ki.)

Ma a központi műemlék-ménesudvarban, a három kerületi ménesben kereken 400 lovat tartanak, nemesítenek. Köztük mintegy 160 a nóniusz, 120 a gidrán, 80 a magyar sportló, a többi furioso-north star és ügető.

Mezőhegyes történelmi szerepét, fejlődését olyan lovasméltóságok írták, mint a ménesalapító Csekonics József vérteskapitány, majd érdemeiért dandártábornok, aki "A jelesb termetű és tartósabb erejű ménekre" alapozott. ,,Az anyakanca az a talaj, amibe a magot vetjük” – vallotta.

Leveldi Kozma Ferenc, a gyakorlati tenyésztők tapasztalataira építkező munkásságával a magyar lótenyésztés aranykorának főszereplője; az állami ménesek újjászervezője; kiváló képességű lovak tenyésztője.

D’Orsay Olivér ménesparancsnok, a „méltó utód” a nóniusz tenyészet felvirágoztatója. Rendszeresítette a kipróbálási versenyeket. Szakított a parancsszavú irányítással.

Gluzek Gyula jószágigazgató a gazdálkodást merőben új alapokra építette, Közép-Európa akkori legkorszerűbb állami nagybirtokát alkotta; az itt élő szorgos emberekkel Európa első virágzó gazdaságává emelte – a Koronához tartozó – Mezőhegyest.

A világbajnokság programja:

• Szeptember 4., szerda, 15.00 óra
  Ünnepélyes megnyitó, rövid lovasműsor
• Szeptember 5., csütörtök, 9.00 óra
  5-6-7 éves lovak kvalifikációs versenye
• Szeptember 6., péntek, 9.00 óra
  5-6-7 éves lovak 2. kvalifikációs köre
  19.00 óra: szórakoztató műsor a nagyszínpadon
• Szeptember 7., szombat, 9.00 óra
  5-6-7 éves lovak díjhajtó döntője
• Szeptember 8., vasárnap, 10.00 óra
  5 éves lovak kombinált akadályhajtása
  6-7 éves lovak kombinált maratonhajtása
  Bajnokavató – díjátadás.