Újév napja: hol köszönt be először az újév, mikor van a kínai újév 2021 és a zsidó újév 2021

A karácsony és a farsang mellett az újév napja a tél egyik legjelesebb ünnepe: búcsúztatjuk a régit, üdvözöljük az újat, fogadalmakat teszünk, hogy mit fogunk másképp, jobban csinálni, hogyan legyen a következő év jobb, mint az előző. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 2020 a legtöbbünk számára igazán nehéz év volt: a koronavírus járvány és a vele járó gazdasági válság, a munkahelyek elvesztése, az oktatási rendszer megbolygatása és a kijárási korlátozás mind-mind megnehezítették az összes korosztály, család életét. Bízzunk benne, hogy a következő év jobb lesz, jómóddal, jövedelmező új állásokkal, családi nyaralásokkal, egészségben!

Cikkünkben eláruljuk, miért jeles ünnep az újév napja, mi a jelentősége ennek a dátumnak és milyen érdekes és izgalmas újévi szokások, babonák övezik az újév megünneplését. Azt is eláruljuk, hol köszönt be először az újév, mikor van a zsidó újév 2021 során és mikor van a kínai újév 2021 évben, amelyek szintén izgalmas hiedelmekkel és ünnepi szokásokkal járnak. Te hiszel az újévi babonákban, tartod az újév szabályait?

Újév napja: miért ünnepeljük?

Az újév napja világszerte elterjedt jeles nap, amelyet rendszerint családi és baráti összejövetelekkel, újévi bulikkal ünneplünk. Magyarországon és a Gergely-naptárat használó keresztény, nyugati kultúrákban, főleg az európai és amerikai országokban, újév napja a naptári újév legelső napjára esik (január 1.), ennek ünneplését az előző naptári év utolsó napján kezdjük (december 31.). Az újévi ünnepségek, bulik csúcspontja december 31-e éjfél, amikor percre pontosan véget ér az előző év, beköszöntve ezzel az újév napja.

Újév napja évezredek óta különleges dátum az emberiség számára, a legtöbb kultúrában az ókor óta ünneplik. Kezdetben az újév napja mindig valamilyen csillagászati vagy természeti jelenséghez kötődött, mint például a tavaszi nap-éj egyenlőség. A jelenlegi dátum, január 1-je az ókori rómaiaknak köszönhető, akik időszámításunk előtt 46-ban bevezették a Julián-naptárat. A római újév dátuma Krisztus után, a VI. században törlődött, a keresztény államokban ekkor más-más vallási ünnepekhez (például karácsonyhoz) kötötték az újév kezdetét. Január 1-je, mint újév napja XIII. Gergely pápának köszönhető, aki a Gergely-naptárat bevezetve visszaállította a rómaiak ősi dátumát (1582).

Az előző év elhagyása és az újév megünneplése szimbolikus jelentőségű pillanat, ami az új kezdetet és a tiszta lapot, jelképezi. Az újév megünneplése éppen ezért nagyszabású esemény minden országban: tűzijátékkal, pezsgővel, partik rendezésével örvendezünk; Magyarországon éjfélkor elénekeljük a Himnuszt is. Az ünneplő családok, barátok az újévi alkalomra kiöltöznek: ilyenkor közkedvelt divat a különféle csillogós ruhák, kalapok, vicces fejdíszek viselete a vidám hangulat érdekében.

Újévi babonák, magyar szokások

A magyaroknál az újév napjának népies elnevezése a kiskarácsony, amikor is szokás volt házról házra járva jókívánságokat mondani egymásnak, hogy a következő év a lehető legboldogabban teljen. A magyar népi hiedelmek szerint egész évünkre hatással vannak cselekedeteink, amelyeket újév napján végzünk: éppen ezért mindenki igyekezett segítséget nyújtani másoknak, főleg beteg, gyenge társainknak. Újév napja mindemellett számos szabályhoz van kötve, hogy a „rossz” tevékenységek szintén ne „ragadjanak át” az egész évre. Ezek az újév napi szabályok leginkább a munkavégzésről szólnak és az étkezéshez köthetőek:

Újév napján tilos…

• olyan házimunkát végezni, mint a mosás, takarítás, ruhateregetés;
• ollót használni, mert az „elvágja” a szerencsét;
• halat enni, mert "elúszik" a szerencsénk;
• veszekedni;
• kölcsönkérni és kölcsön adni;
• baromfit enni, ugyanis a baromfik „elkaparják” a szerencsét.

Újév napján szerencsét hoz…

• disznót enni, mert a malacok „előtúrják” a szerencsét;
• édeset enni, hogy az egész év édes legyen;
• a kamrát feltölteni, hogy egész évben tele legyen;
• minél több lencsét (szilveszteri lencsefőzelék), rizst, kölest enni, ugyanis ezek gazdagságot hoznak;
• ha az első érkező látogató férfi, főleg, ha jókedvű, mert ezzel örömet hoz;
• ha minél nagyobb fénnyel és zajjal vagyunk, ugyanis az elűzi a rosszat;
• ha éjfélkor kitárjuk az összes ajtót, hogy távozhasson az óév;
• csókot kapni és adni, hogy szerelmes és szerencsés legyen az újév.

Az újévi babonák közé tartoznak mindemellett olyan népi hagyományok, mint:

• az a lány megy férjhez először, akinek a kocsonyacsontját elsőnek viszi el a kutya;
• szerencsét hoz újév reggelén megmosakodni a kútnál, elsőként vizet húzni a családnak;
• a csillagos ég rövid telet ígér;
• a napos idő egész évre jó időt jósol;
• a pirosló hajnal szeles évet jelent.

Újévi jelképek, újévi szimbólumok

A nyugati országok újévi szimbólumai közé tartozik a négylevelű lóhere, a szerencsét előtúró malac, a lópatkó és a kéményseprő, amelyek mind-mind szerencsét, jólétet ígérnek a következő évre vonatkozóan. A tűzijáték fénye és a hangos trombitaszó elűzi a rosszat.

Hol köszönt be először az újév?

Érdekesség, hogy az újév napja Földünkön legelőször a csendes-óceáni szigetvilágban köszönt be, a mindentől távol eső Szamoa és Kiribati térségében, amelyek apró, trópusi paradicsomok a „világ végén”. Ezután újév napja fokozatosan „nyugatra tart”, ahogy a kelő nap sugarai érik a forgó bolygót. Újév napja először Ausztráliát és a Távol-Keletet éri el, utána Európát és Afrikát, végül Észak- és Délamerikát. Újév napja legvégül szintén a Csendes-óceán térségét éri el: az Amerikától nyugatra eső Hawaii-szigeteket és a Midway-szigeteket éri utoljára, ahol majdnem egy egész nappal később ünneplik a szilvesztert.

Kínai újév: mikor van a kínai újév 2021 során?

A kínai újév, másnéven Holdújév nem csak Kínában, hanem egész Kelet-Ázsiában a világ egyik legnagyobb ünnepe, amelyen az egész emberiség negyede részt vesz. A kínai újév (tavaszünnep) időpontját bonyolult számításokkal határozzák meg, ennek köszönhetően a kínai újév dátuma évről évre más napra esik. Európai szemmel a kínai újév napja mindig január 21. és február 21. között van, a február 4-hez legközelebb eső újhold napján. Az ünnep a tavasz és az újév kezdetéről szól: ekkor a nagycsaládok összegyűlnek és együtt búcsúztatják az óévet, megajándékozva egymást. A kínai újév ünnepe a következő időpontokra esik:

• 2020. január 25. – A Patkány éve (az előző kínai újév napja)
• 2021. február 12. – A Bivaly éve (az aktuális kínai újév napja)
• 2022. február 1. – A Tigris éve (a következő kínai újév napja)

A kínai újév szokásai, szimbólumai

A kínai újév ünneplése a hazai karácsonyhoz hasonlít: a család már a kínai újév napja előtti hetekben elkezdi az ünnepi készülődést: kitakarítják a házat, hogy az spirituális értelemben megtisztuljon az előző év ártalmaitól, nagy sütés-főzést rendeznek, ajándékokat vásárolnak a rokonságnak. A hazai szokásokhoz hasonlóan a kínai újév előtt is ki kell takarítani (a szoba belseje felé kell söpörni, majd óvatosan kivinni a szemetet, hogy megmaradjon a szerencse), ám újév napján már nem szabad házimunkát végezni. A kínai újév ünneplése során mindenki behajtja az adósságokat, hogy az ne vonatkozzon az egész évre, a betegek felkelnek, mindenki ünneplő ruhába öltözik és törekedik a jókedélyű ünneplésre – lehetőleg nagy hanggal és sok fénnyel.

A kínai újév napján nem szabad negatív kifejezéseket (kísértetek, halál, óév) kiejteni és a 4-es szám kimondása is tiltott, mert kínai nyelvű kiejtése a „halál”-hoz hasonlít. Tilos a kínai újév napján sírni, mert az egész évre bánatot hoz, ezért a rossz gyerekeket sem szabad bántani. Ajándékozás gyanánt minden családnál előkerül egy-egy piros boríték, amibe a felnőttek a gyerekeknek és a nőtlen férfiaknak pénzt csomagolnak.

A kínai újév szerencse- és gazdagság-hozó szimbólumai a piros szín (piros zászlók, képek, lampionok), és a narancs. A földimogyoró fogyasztása jó egészséget, hosszú életet hoz, emellett számtalan különböző csemegének megvan az ünnepi jelentése (például a lótuszvirág fogyasztása fiúgyermeket eredményez). Tilos azonban tofuval kínálni bárkit is, mert a fehér étel a halál szimbóluma, ugyanis a kínaiak velünk ellentétben a fehér színnel gyászolnak.

Zsidó újév 2021: miben más, mint a keresztény újév?

A 2021 zsidó újév merőben más, mint a keresztény, a zsidók a zsidó naptár szerint ugyanis 4 újévet tartanak számon. Az újév köszöntése, másnéven Rós Hásána egy kétnapos ünnep, amikor az ember teremtésének évfordulóját dicsőítik, ilyenkor megújítjuk az ember Istennel kötött szövetségét. A kétnapos zsidó újévvel kezdődik egy tíznapos böjt, melynek célja a bűnbánat tanúsítása. Ennek a tíznapos ünnepnek a záróeseménye a Jom Kipur, azaz az Engesztelőnap, amikor a zsidók 25 órán keresztül böjtölnek.

Ezek a böjttel és bűnbánattal telt napok után a zsidóknál is eljön az öröm ideje, amit úgy hívnak, Szukot, másnéven a Sátrak ünnepe, ami nyolc napig tartó mulatozást ígér a közösség tagjai számára. Ennek a nyolcnapos ciklusnak a záróünnepe a Smini Áceret, amikor vidám hangulatú vallási szertartáson vesznek részt, amelyet szintén emelkedett hangulatú, örömteli ének és tánc kísér. Ezt az ünnepséget követve újra kezdődik a Tóra egy éven át tartó felolvasása, ami a zsidó közösségek meghatározó vallási szertartásait kíséri.

A zsidó újév ünneplése során is szimbolikus jelentésű étkezési szabályokat kell követni: az étkezést fonott kaláccsal kezdik, majd mézbe mártott brácheszt fogyasztanak, hogy az újév édes és gazdag legyen. A héberek a zsidó újév során tartózkodnak a dió fogyasztásától, az étel negatív hangzása miatt. Ugyanígy rituális a datolya, a tök, a cékla (jelentésük a gyűlölőik elpusztítása, eltüntetése) és a gránátalma (a Tóra parancsolatjait jelképező magok) fogyasztása is. Az állati fejek fogyasztása is nagy jelentőséggel bír: aki elfogyasztja, az az új év során a „fej”, vagyis vezető lesz, nem pedig a „farok”, akit vezetnek.

Címlapkép: Getty Images