Mit jelentenek az álmaink? Freud álomfejtés, Krúdy álomfejtés, álomfejtés online segítséggel

A gondolatok folyamatosan jelen vannak az életünkben - nem csak nappal, mindennapi tevékenységeink elvégzése közben, hanem éjszaka is, amikor alszunk. Az álmok, mint az alvó ember tudatalattiját kivetítő, színes képek, hangos filmek az ősidők óta foglalkoztatják az emberiséget, hiszen azok jelentéssel bírnak álmodójuk számára.

Cikkünkben az álomfejtés témakörében barangolunk: eláruljuk, miért foglalkoztatja annyira az emberiséget az álomfejtés és mi az álomfejtés története, illetve mit gondoltak a nagy tudósok az álomfejtés jelentőségéről. Hogyan írja le a témát Freud Álomfejtés c.könyve, mit mond Carl Jung és mit jelentenek a szimbólumok Krúdy álomfejtés munkássága nyomán? Mi a rémálom, mit jelent kígyóval, macskával, férfival álmodni, vagy mit jelent, ha nem jön ki hang a torkunkon? Lehet általánosítani az álmok jelentését, vagy mindenkire saját szimbólumrendszer vonatkoztatható?

Az álomfejtés története

Az álomfejtés ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget: mit jelentenek a képek, amelyeket álmunkban látunk? A valóságot tükrözik, szimpla gondolatkivetülések, netán egyéni próféciák, amelyek megjósolják a jövőt? Az ókorban, illetve a történelem előtti időkben mindenképp az utóbbi esettel számoltak, sőt, az álomfejtés kiemelt tudomány volt, ugyanis nagy jelentőséget tulajdonítottak nekik.

Az álomfejtés legkorábbról fennmaradt emlékei az ókorra vezethetőek vissza. Egyiptomban úgy gondolták, az álmokat az istenek küldik az alvók számára, az álomfejtés során pedig ténylegesen meghatározhatták vagy elkerülhették általuk olyan életesemények bekövetkeztét, amik tragikusak voltak, például halál vagy betegség, azonban a pozitív eseményeket, például a gyermekáldást is próbálták meghatározni az álomfejtés segítségével.

Az egyiptomiak mellett az ókori Róma és Görögország mindennapjainak is szerves részét képezte az álomfejtés, hiszen minden esetben jelentőséget tulajdonítottak az éjszakai képeknek, megpróbálták azokat különböző megközelítésekben megfejteni, például egy bizonyos szimbólumrendszer alapján. Bevett szokás volt például, hogy a görög tengerészek az indulás előtti éjszakát Poszeidón templomában töltik, aki éjjel, álmukban megjósolja nekik, hogy sikeres lesz-e az útjuk. Az álomfejtés legkorábbi, fennmaradt írásos emléke Mezopotámiára vezethető vissza, ugyanis már a Gilgames-eposzban (Kre. 22. század) is foglalkoztak az álmok segítségével történő jóslással.

Álomfejtés a modern időkben

Habár mindenképp izgalmas feltevés, hogy álmainkban megjelenhetnek-e olyan képek, amelyek tényleg megjósolják a jövőt, a modern tudományok cáfolják ezt a lehetőséget. Ma már inkább pszichológiai szemszögből vizsgáljuk az álomfejtés témakörét, azonban most is jelen van a popkultúrában egy asztrológiai vonal, ami számos esetben tulajdonít spirituális jelentőséget egy-egy álomnak.

A 19. és a 20. század során számos tudóst foglalkoztatott az álomfejtés, azonban mindannyian egy kicsit más szemszögből próbálták megközelíteni ezt az érdekes és izgalmas témát. Eredendően a szimbolikus álomfejtés (a szimbólumok konkrét megmagyarázása) és a kódolási rendszer (a különféle motívumokhoz fix, kódolt jelentést rendelnek hozzá) volt a két alapvető megközelítés.

Freud ebben a témában is újító alaknak számított: a pszichoanalízis során a tudatalattiban elfojtott vágyak feltérképezését látta az álomfejtésben. Krúdy Gyula ezzel ellentétben egy komplett álomfejtő szótárat hozott létre, hogy lefordíthassuk álmaink szimbolikáját, kódolásos alapon. Azt, hogy melyik megközelítést érezzük leginkább magunkénak, csak rajtunk múlik. Nézzük, hogy is vannak ezek az álomfejtés elméletek!

Freud Álomfejtés

Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja kiemelt figyelmet fordított az álomfejtés témakörére. “Álomfejtés” című könyve 1900-ban jelent meg: habár akkoriban nem volt túl népszerű alkotás, a pszichoanalitikus mozgalom népszerűsödése során mégis ráterelődött a figyelem. A mű megalkotásával Freud azt próbálta bebizonyítani, hogy az álomfejtés igenis fontos, ugyanis minden álom értelmezhető.

Freud volt az első olyan tudós, aki elrugaszkodott a szimbólumelemzéstől és a kódolástól, ugyanis szerinte az álmok a tudatalatti lelki tartalmak kifejeződései. Az álmok képében olyan elnyomott, vagy tudattalan vágyak, késztetések állnak, amelyeket az ember nem szeretne önmagának bevallani. Freud szerint az elfojtott vágyak, gondolatok nem szűnnek meg létezni, a háttérben folyamatosan arra törekszenek, hogy kielégüljenek, így a vágyakból származó “lelki energia” a gondolkodót nyugtalansággal tölti el. Freud elméletei szerint a képzelet, a fantáziálás, az álmodozás is a vágykielégítés egyik formája, így az álmok gyakorlatilag megmutatják a bennünk elfojtott vágyakat, sőt belejesedve meg is ábrázolják azokat.

A vágyaink sokszor álmunkban sem teljesülhetnek be, ugyanis a tudatalatti közbelép, mintegy “álomcenzúra” formájában, így az álmunkban beteljesült vágy lehet, hogy csak utalásszerűen ábrázolja azt, átvitt értelemben. Freud álomfejtés elmélete szerint, még ha csak ilyen, utalásszerű formában is, de az ember álmodás közben levezeti a lelki feszültséget, ennek következtében nyugodtan tovább alhat. Freud szerint, amit közvetlenül, álomképek formájában érzékelünk a “manifeszt tartalom”, emögött pedig a valódi, vágyakhoz köthető jelentés, a “látens tartalom” áll.

Freud “álommunkának” nevezi azt a folyamatot, amikor a látens tartalom cenzúrázása során a manifeszt tartalom lép a valós vágyak elébe. Ennek az álommunkának többféle művelete van, ilyen például a sűrítés (amikor több gondolat, asszociáció jelenik meg egy álomképben, tipikusan ilyen például a keverékszemély), az eltolás (az igazi vágy helyett egy asszociatív kép jelenik meg), a vizualizáció (képek formájában megjelenő gondolatok) vagy a szimbolizmus (egy szimbólum helyettesít egy személyt, cselekedetet, tárgyat).

Freud álomfejtés elméletében további érdekesség, hogy megkülönbözteti a gyerekek és a felnőttek álmait azok komplexsége alapján. Mivel az álmok mindig aktuális vágyakat, életeseményeket ábrázolnak, így a gyerekeknél nem nehéz megfejteni a vágyak beteljesülését. A felnőtteknél, mivel sokkal erőteljesebb álomcenzúrával kell számolnunk, bonyolultabb feladat az álomfejtés.

A freudi álomfejtés kritikája

Freud sem tudott egy olyan általános érvényességű elméletet felállítani, ami alapján megfejthetnénk az álmok tényleges jelentését, ugyanis a tudós szerint számtalan, egymással ellentmondásos, elnyomott és kevésbé elnyomott vágy ütközik az ember tudatalattijában. Freud filozófiája, pszichoanalitikus megközelítése sokakat megihletett, azonban némi kritikát is vont maga után, hiszen az ő megközelítését sem lehet teljes mértékben érvényesnek vennünk.

Freud munkásságával is foglalkozó kritikus volt többek között Carl Jung, aki nem vetette el teljesen Freud álomfejtés elméletét, mint az elnyomott vágyak képi megjelenését, azonban korlátozott érvényességűnek találta azt. Jung úgy gondolta, hogy az álomfejtés témaköre ennél jóval szélesebb, az álmok a kollektív tudatalatti gazdagságát tükrözik. Jung álomfejtés elmélete szerint a psziché egy önszabályozó organizmus, az álomban pedig a tudatos attitűdök és azok ellentétei egészülnek ki egymással, különféle archetípusokat kell megismernünk hozzá. Jung szerint az álomfejtés célja, hogy elvezessük az álmodót az önmegértéshez, tudatalattija felfedezéséhez.

Krúdy Álomfejtés

A magyar álomfejtők közül Krúdy Gyula vált a leghíresebbé, aki úgy gondolta, rossz álmok nincsenek, az álmok azt bizonyítják, hogy élünk - mert csak a holtak nem álmodnak. Krúdy munkássága során összegyűjtötte a lehetséges álmokat és egy kötetre való listát készített belőlük, ABC rendben. Minden egyes szimbólumhoz, ami csak megjelenhetett egy álomban (pl. kígyó, ablak stb.) egy kódolt jelentést rendelt hozzá.

A Krúdy-féle álomfejtés egy jó évszázados múltra tekint vissza, így a modern tudományok és a pszichológia nem fogadja el a Krúdy álomfejtés érvényességét, azonban mindenképpen izgalmas olvasmány, ha szeretnénk egy kicsit elmélyedni az álomfejtés témakörében, megérteni a különböző tárgyak, cselekmények szimbolikáját.

Krúdy álomfejtés: mit jelentenek az álmaink?

Nézzünk néhány izgalmas példát Krúdy Gyula Álmoskönyvéből, hogy el tudjuk képzelni, hogyan zajlott az álomfejtés régebben, amikor - persze Freudot leszámítva - a képek jelentőségét nem az egyéni pszichének tulajdonították:

Mit jelent kígyóval álmodni?

“Kígyó: Betegnek nem jó.

Kerner szerint kígyó: jegyez rövid időn belül beköszöntő gazdagságot. Kígyó, amely marásra készülne: lázas betegséget mutat. Kígyómarás: őrizkedj ellenségeidtől. Kígyó, amelyet nem lehet kikerülni, sem előle elfutni: rossz jövő. Döglött kígyó: menekvés.

A különös álmokból: kígyó, amely bensőnkből nőne, és körülgyűrűzné szívünk táját, elvenné lélegzetünket: nagy betegség jelképe. Kígyók az ágyban, a párna alatt: gyötrelmes, kétségbeejtő lelkiállapot mutatói. Kígyók, amelyek a szobába kúsznak, és körülsziszegik az ágyat: nőnél gonoszat jegyeznek. Kígyót szoptatni: őszülés.” (forrás: Krúdy Gyula Álmoskönyve)

Mit jelent férfival álmodni?

"A férfi jelentése: jó egészség." (forrás: Krúdy Gyula Álmoskönyve)

Mit jelent macskával álmodni?

“Macska: Féltékenység és lángoló szerelem.

Cica: Fegyelmezetlenség jegye.

Egy öregasszony szerint: karmoló cica jelzi, hogy haragos kezek közül menekülsz. Fiatal cica: elcsábításodat mutatja. Cicát látni jelent még: kellemetlenséget és elárult szerelmet is. - 1855-i könyv szerint: cica mutatja, hogy hamis emberekkel lesz dolgod, de te könnyenhivő lész a beszélgetésben. (Ez fiatal nőkre vonatkozik.) Cica jegyez: kiabálást, kellemetlen tárgyalást. Cica a háztetőn: gonosz jel; öregasszonynál: betegség.” (forrás: Krúdy Gyula Álmoskönyve)

Álomfejtés: a rémálmok jelentése

A legtöbbünk számára a rémálmok nem ismeretlen jelenségek. Bárkivel előfordul, hogy riadtan ébred az éjszaka kellős közepén, az épp’ hogy csak megszűnt álom sötét, bizarr rémképeivel a szemei előtt. A rémálmoknak ugyanúgy megvan a maguk magyarázata, mint a vidám képeknek: nem a vágyainkat ábrázolják, hanem a félelmeinket, illetve a rémálmok során visszaköszönhetnek a régi idők traumái is, amelyeket próbálunk eltemetni, mélyen a tudatalattinkba. Az álmok sokszor a szorongásunkat ábrázolják (például álomfejtés széklet kapcsán), amelyek valamilyen átvitt értelembeli problémákat szimbolizálnak.

Freud úgy gondolta, hogy (a traumák kivételével) akkor jönnek létre a rémálmok, ha az álommunka valamilyen okból kifolyólag meghiúsul, homokszem kerül a gépezetbe. Krúdy a rémképeket is kódolva próbálta megfejteni: a Krúdy Álmoskönyv szerint például az álmunkban megjelenő pókok, darazsak vagy kígyok más eseményekre utalnak, nem pedig a hétköznapi félelmeink, fóbiáink jelennek meg éjszakánként.

Hihetünk az álmainknak?

Az álmok jelentése mindenki számára egyedi és összetett, tehát nem húzhatunk rájuk egy örökös érvényességű sablont, amellyel egyszerűen végrehajtható az álomfejtés. Miközben álmodunk, folyamatosan gondolkodunk a nap eseményein, a jövőbeli terveinken, illetve alkalmanként elővesszük régi sérelmeinket, félelmeinket is, így igazán bonyolult gondolatkavalkád alakul ki, amit nehéz megfejtenünk.

Az álomfejtés során mindenképpen azt vizsgáljuk meg, hogy számunkra mit jelent az az adott szimbólum: lehet, hogy egy kígyó, egy macska vagy egy személy teljesen máshogy értelmezendő saját életeseményeink kontextusába helyezve, illetve mást tartunk balszerencsés ómennek is.

Ha érdeklődünk az ezoterikus témák iránt, illetve izgalmasnak találjuk a Krúdy-féle vagy a freudi álomfejtés elméletet, akár az álomfejtés online is érdekel, nyugodtan merengjünk el álmaink jelentésén, azonban jövendőmondásra ne használjuk azokat, illetve ne alapozzunk jelentős döntéseket egy-egy álomban megesett intő jelre sem, hiszen álmunkban ugyanúgy megjelenhetnek szórakozott, irracionális gondolatok, akárcsak napközben.

Címlapkép: Getty Images