Ezen besírsz: 10+3 vicces településnév a Nyugat-Dunántúlról

Közel 3200 kisebb-nagyobb település van ma Magyarországon, ezek közül bőven akad olyan elnevezésű, amely akarva-akaratlanul is mosolyt csal a „gyüttmentek” arcára. Sorozatunk első részében 8 fura településnevet hoztunk az ország keleti részéből, most pedig a Nyugat-Dunántúlt vesszük górcső alá. Az ország ezen részén is számos viccesnek, olykor pajzánnak, vagy csak kimondhatatlannak tűnő településnévbe botolhatunk. Természetesen ezeknek a fura neveknek is megvan a maguk érdekes keletkezéstörténete…

Én séi te döri vagy

Mindjárt ott vannak az igen rövid nevű települések, amelyek nevei önmagukban is jelentenek valamit, még ha többnyire nem is azokat, amiket ma értünk alatta. Ha valaki bemutatkozáskor azt mondja: „undi vagyok”, akkor nem feltétlenül arról van szó, hogy az illető önkritikát gyakorol, hanem lehetséges, hogy Zsirához közel, Und nevű nyugat-magyarországi településről származik. A nyugati országrészben tucatjával találunk még ilyen pár betűs furának tűnő településnevet, itt van mindjárt: Tét, Vág, és a Szigetközben Szap. A Vas megyei Sé, a maga két betűjével sem kutya, de ott van még Bágyogszovát és Csorna között elterülő Dör. Na, hogyan hangzik az, hogy „döri” vagyok?

Időnként azonban olyan érzésünk is támadhat, hogy a település névadói valamilyen meséből merítették az ötletüket. A Nyugat-Dunántúlon találjuk Szilsárkány és Bősárkányt, de Pannonhalma közelében kiköltözhetünk Nyúlba vagy a másik irányban Ravazdon is kereshetünk magunknak egy kis vityillót. Kapuvár mellett Babóton is élhetünk, vagy Zalában Lickóvadamos mellett ott találjuk Iborfiát. Pápáról is van hova kiköltözni, ha vidéki romantikára vágyunk, a kérdés csupán az: Vaszarba vagy Valonyára menjünk?!

Következzék még 10+3 vicces településnév a Nyugat-Dunántúlról

Az, hogy a vicces, aranyos, furcsa vagy érdekes nevű települések listájába a következő települések hogyan is kerültek bele, talán magyaráznunk se kéne, de íme:

Apácatorna

Sajnos hiába utazunk el Veszprém megyében, a 8-as főút mentén Ajkától 23 kilométerre nyugatra található Apácatornára, aránylag csekély a valószínűsége, hogy hasizmozó apácákat lássunk a patakparton. A Torna itt a Marcal mellékvizét jelenti, az apáca pedig a közeli kolostorról, aminek birtoka volt a település.

Lakosság: 352 fő

Baktüttös

Kicsinyke község Zala megyében, a Göcsejben. Tüttös („Teu Teus”) formában Bakkal együtt 1239-ből való első említése. A település középkori történelme nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. Azt viszont tudni, hogy a 16. században teljesen elnéptelenedett a törökök pusztítása miatt. Újratelepedése 1718-ban indult, és lassan folyt. A 18. és 19. században sem fejlődött komolyabban a település, elsősorban nagyon rossz minőségű földjei miatt. Az 1950-es évektől sokan Zalaegerszegen kerestek munkát, amely következtében elvándorlás volt jellemző a községben.

Lakosság: 352 fő

Csesznek

Község Veszprém megyében, a Zirci járásban. A települést a 13. századból ránk maradt források említik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Cseszneknek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név, bármennyire is frivolnak tűnik, a szláv a királyi hivatalt viselő személy jelentésű čestnik köznévből származik.

Lakosság: 547 fő

Chernelházadamonya

A Sárvártól 21 km-re északnyugatra, Szombathelytől 31 km-re északkeletre fekvő falu neve annyira már nem vicces, ha tudjuk, hogy két falu, Csernelháza és Damonya egyesítéséből jött létre 1925-ben. Az egyesített település nevének helyesírását a vonatkozó jogszabályokat semmibe véve az innen származó chernelházi Chernel nemesi család nevére tekintettel határozták meg.

Lakosság: 192 fő

Farád

A Dunántúl északi részén fekszik, a Kisalföldön, ezen belül pedig a Rábaközben. Nyugati határában a Farkas-árok, északi külterületei közt pedig a Kapuvár-Bősárkány-csatorna húzódik. Nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége (fara), amitől északra a mocsárvilág következett. A régészek három avar kori lelőhelyet tártak fel a településen, melyek közül kettő temetkezési célokat szolgált.

Lakosság: 1895 fő

Hagyárosbörönd

A község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban található. 1941-ben jött létre Hagyáros és Börönd községek egyesítéséből. A két település nevének eredete nem ismert, valószínűleg a Hangyás – Hagyáros szóra, illetve a Bőrönd, Berend, Berény személynévre vezethetőek vissza.[3] Börönd első írásos említése Berend néven 1332-ből származik.

Lakosság: 301 fő

Lickóvadamos

Község, szintén Zalai-dombság területén. Liczkó már 1260-ban létezett. Különböző neveken szerepel, mint: Aqua Lysco, terra Lysco, Naglizkow, Kyslyzko, Felselyzko és Iborlysko. 1338-ban a besenyői nemesek Nagy- Liszkó nevű birtokot Isabori Jánosnak engedték át. 1513-ban Nagy- Liczkót Várföldével fogják együtt. A hajdani Kyslycko ma egyszerűen csak határnév. Vadamos a Vadalmás név elferdítése. Lickó, Vadamos és Mukucsfalu falurészeket a Gellénházi-patak választja el egymástól. A két település nevéből mesterségesen alkotott helynév első tagja szláv eredetű. Lickóvadamos Lickó (Nagy- és Kis-) és Vadamos településekből 1898-ban lett egyesítve.

Lakosság: 187 fő

Markotabödöge

Markotabödöge területén már a kőkorszak idején is éltek emberek. A Győr-Moson-Sopron megyei település két község, Morgota és Bedegh összeolvadásából jött létre.

Lakosság: 474 fő

Pornóapáti

Határos települések Horvátlövő, Nárai, Ják, Abdalóc, Németlövő, Beled, valamint Pokolfalu.

Szombathelytől 16 kilométerre, az osztrák határ közvetlen közelében fekszik. Neve valószínűleg a szláv Pernovo helynévből származik, eredete ismeretlen. Névutótagja egykori ciszterci apátságára utal. A község területén már a római korban villák lehettek. Ezt látszik igazolni a határában megtalált 4. századi latin feliratos római sírkő.

Már az 1200-as években is Porno néven említették, habár a település neve valószínűleg szláv eredetű. Az „apáti” utótagot az itteni ciszterci apátság miatt kapta. Mosolyogtató neve ellenére Pornóapátiban meglehetősen komoly események történtek az évszázadok során. Számtalanszor cserélt földesurat, a trianoni békeszerződés után pedig Ausztriához csatolták, ám a lakói népszavazáson úgy döntöttek, Magyarországhoz szeretnének tartozni. A II. világháború után itt élt néhány évig Páger Antal színművész is. Pornóapáti napjainkban sem szűnt meg különlegesnek lenni: 2005-ben itt épült meg a Nyugat-Dunántúl első biomasszán alapuló bio-szolár falufűtőműve.

Lakosság: 416 fő

Pókaszepetk

A Zala folyó partján fekvő települést először 1262-ben említik, a mellette fekvő, nem kevésbé mókás nevű Pacsa, Tötös, Hazugd és Kerecseny falvakkal együtt honfoglaláskori települések. Neve onnan származik, hogy Pókafát és Szepetket 1943-ban egyesítették. Az apró kis település egyik érdekessége egy bioméhészet, ahol kiváló minőségű mézet kapni, de a környék a Balaton közelsége, a természeti adottságok és a jó borok miatt is vonzza a belföldön kirándulókat.

Lakosság: 909 fő

Rum

A kis község község Vas megyében. Neve egyáltalán nem áll összefüggésben az alkohollal, eredete ennél kevésbé vicces és izgalmas. Rum a német Ruhm személynév vagy a Rummy családnév után kapta a nevét. Ha erre járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki itt a Széchenyi kastélyt!

Lakosság: 1234 fő

Sáska

Község Veszprém megyében. A falu gyönyörű természeti környezetben fekszik a települést körülvevő erdők-mezők pihentető sétákra, kirándulásra adnak lehetőséget. A települést először 1385-ben említik, mint a Gyulaffy-család birtokát. Templomát IV. Béla szentelte fel 1250-ben.

Lakosság: 280 fő

Sikátor

Sikátor egy kicsi falu Győr-Moson-Sopron megyében, Győrtől 35 km-re fekszik. A településről először a 14. században írtak, akkor Sykator néven, ami latinul szűk utcát, szőlők közötti „vakutat" jelent. Korábban a térségben virágzott a szőlőtermesztés és a mezőgazdaság, ma már szinte alig lakják a falut.

Lakosság: 307 fő

Címlapkép: Getty Images