"A színház fényes, sokat emlegetett múltja mindig nagy teher rajtunk" - interjú Dr. Fülöp Péter színházigazgatóval

Nemrég a somogyi vármegyeszékhely közgyűlése egészen 2028-ig hosszabbította meg a direktori kinevezését. Mik a távlati céljai?

Először is fontos megemlíteni, hogy ez nemcsak a színházvezetésre való felhatalmazást jelenti. Kaposváron egy sajátos kulturális holding jött létre pár évvel ezelőtt, ezért a távlati céljaink többrétűek. A színház esetében egyértelműen az elmúlt évek dinamikáját szeretném továbbra is megőrizni.

Az elmúlt évadban 92 százalékos kihasználtsággal ment a színház, ami fantasztikus visszajelzés a nézőink részéről. Én személy szerint szeretném ezt fenntartani, és közelíteni a 100 százalékhoz. Művészeti kérdésekben vétójogom van, amivel még egyszer sem éltem, inkább a vásárolt előadásokban működök közre producerként, és ott a piaci szempontokat és az eladhatóságot illetve bizonyos esetekben a színházi misszós tevékenységet figyelem.

Hagyományos népszínházi kínálattal működünk Kaposváron, ez azt jelenti, hogy a nagy klasszikusoktól a kortárs darabokon át, zenés musicaleken, az operetteken kívül, könnyebb vígjátékokat játszunk. Igyekszünk a széles értelembe vett teljes lakosságot kiszolgálni. Az egészen kicsiknek csecsemőszínházi produkciókat is kínálunk. Van gyerekbérletünk, ifjúsági kínálatunk. A felnőtt nézőink számára pedig öt előadásos bérlet áll rendelkezésre.

A társulat egy része folyamatosan változik, de ez nemcsak Kaposvárra igaz, hanem valamennyi vidéki színházra is. Nagyon nagy értéknek tartom, hogy a kaposvári társulathoz egyre többen szeretnének csatlakozni. Ez számunkra azt üzeni, hogy vonzó vidéki színház vagyunk a végzős fiatal színművészhallgatók számára. Igyekszünk olyan körülményeket teremteni, például a kedvezményes lakhatási lehetőséggel, béren kívüli juttatásokkal és olyan bemutatkozási lehetőségekkel, főszerepekkel, amik csak egy vidéki színházban lehetségesek.

A kaposvári az első vidéki színház, amit nemrég felújítottak, milyen volt a pandémia után az újrakezdés?

Fontos kiemelni, hogy egy nagyon jó közösség alakult ki a kaposvári színházban, amit leginkább a pandémia erősített meg. Az életünk úgy alakult, hogy 2019 novemberében újranyitottunk, majd 2020 márciusában újra be kellett zárnunk. A társulat, és a teljes színházi kollektíva nagyon jól összecsiszolódott ebben az időszakban. Mi azt az utat választottuk, hogy dolgoztunk tovább, viszont szűkítettük a működést. Részben az online térbe költözünk be, valamint ételt hordtunk az idősebbeknek, és gyógyszert szereztünk be. Nem az előadásainkat vetítettük le elsősorban, hanem kicsi filmstúdióvá alakítottuk a próbatermünket, és online tartalmakat szolgáltattunk a nézőink számára.

A pandémia után nagyon gyorsan visszarendeződött minden. Egy elképesztő összekapaszkodásra volt szükség, a másik oldalról pedig egy fogösszeszorításra, hiszen a pandémia miatt elmaradt előadásokat sokkal rövidebb idő alatt kellett pótolni, mint egy normál évadban. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy szinte nem maradt el előadásunk, valamint arra is, hogy a pandémia alatti nézőszám vesztés is hibahatár alatti maradt. Nem voltak tömeges jegy és bérlet visszaváltások. A nézők elképesztő türelemmel, és bizalommal voltak, és vannak felénk.

Az elszálló energiaárak óriási kihívás elé állították a vidéki színházakat is. Hogyan élték meg az elmúlt időszakot?

Tavaly azt a döntést hoztuk, hogy a három üzemeltetésünkben lévő épület közül kettőt időszakosan bezártunk. „Összehúztuk” a működésünket, a művészeti iskolát, a néptáncegyüttest, a közművelődésben, és rendezvényszervezésben tevékenykedő kollégákat mind-mind beköltöztettük a színház épületébe.

Az elszálló energiaárak miatt kénytelenek voltunk a színház működését is korlátozni. Ez azt jelentette, hogy végig játszottuk az ünnepi időszakot 2022-ben, és utána 2023 január, február, márciusában korlátozott módon játszottunk, havonta 3-5 nagyszínpadi előadást tartottunk. A kamaraszínpad üzemelt, lévén, hogy két emelettem a föld alatt van s a felfűtése kevesebb energiat emésztett fel mint a föld feletti épületrészeké. Természetszerűleg csökkent a nézőszámunk, de összességében a színház kihasználtsága szinte ugyanannyi maradt. A számok tükrében ez azt jelenti, hogy a megelőző évadban 72 ezer nézőnk volt, ez a szám három hónapos korlátozott működés miatt 64 ezerre csökkent.

Most úgy látom, hogy az előttünk álló fűtési időszakban nem kell korlátozni a működésünket. Érdemes megjegyezni, hogy van egy olyan támogatottsági környezet, amely stabil, kiszámítható működést tesz lehetővé a vidéki színházak esetében. Emellett egy olyan önkormányzat áll mögöttünk, aki támogatja, segíti a kaposvári kultúrát. Az elszálló rezsiárak fedezése céljából év elején többletforrásokat is kaptunk.

Melyek a színjátszás, a darabválasztás, specifikus kaposvári ízei, színei? Mit ad hozzá a város múltja, kulturális háttere az összképhez, hogyan befolyásolja a döntéseket?

A színház fényes, sokat emlegetett múltja miatt mindig nagy a teher rajtunk. Ezzel együtt azt szoktam mondani, hogy ugyanolyat várni, mint amilyen korábbi nagy időszakban volt nem szabad. Az utóbbi évtizedekben minden megváltozott, legyen szó a gazdasági és szociológiai környezetről, a színházművészetről, vagy a politikáról. Az elvárások a kaposvári, és a környékbeli nézőktől viszont mindig nagyon magasak. A nézők jegy, és bérletvásárlásai azt igazolják vissza számunkra, hogy a nézőink szerint is jó a darabválasztás, amivel a kínálati oldalon megjelenünk.

Hogyan látja a magyar kultúra, elsősorban a színházi élet jövőjét?

Nagyon izgalmas időszak áll előttünk, egyfelől komoly felelőssége van a kulturális kormányzatnak abban, hogy a hamarosan lejáró közös működtetési megállapodások után milyen finanszírozási környezetet teremt a vidéki színházi hálózat számára. Nekünk színházvezetőknek pedig abban áll a felelősségünk, hogy milyen ajánlatot tudunk tenni a kulturális kormányzat felé. Hogyan tudunk időről-időre megújulni, milyen új programokat tudunk kidolgozni, és a döntéshozók asztalára tenni.

Azt gondolom, hogy igen színes előadóművészeti kínálat van szerte az országban. Minden vidéki színháznak megvannak a maga sztárjai, akiket a helyi közönség magasra emel. Fontos mérlegre tenni az elmúlt időszakban meghozott döntéseket, az eredményeinket, és a jövőbe tekinteni, hogy milyen új szolgáltatásokat tudunk behozni a kínálatunkba, amivel még nagyobb társadalmi felelősségvállalás mellett még jobban megtudjuk szólítani pl. a fiatalokat. Most dől el ugyanis lesznek e 2040 után is színházi bérlet és jegyvásárlók Magyarországon.

Melyek azok a darabok, amelyeket a leginkább megfoghatják a fiatal közönséget?

Zajlanak már a Túl a Maszat-hegyen című produkciónk próbái, ami kimondottan fiataloknak, és a családoknak szóló előadás. 2024 év elején mutatjuk be az Aladdint, amitől nagyon sokat várunk. Még mindig fut a Madagaszkár című zenés mesejátékunk, ami elképesztő siker már évadok óta.

Évekkel ezelőtt azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy évadokon átívelve tudjuk az előadásokat játszani. Tartsuk fenn a nézők érdeklődését, és a bérletszünetben pedig játsszuk többször az előadásokat. A Madagaszkárt például ötször játszottunk néhány hete a győri vendégjátékunk során. A nyári időszakban pedig igyekszünk a Balaton környéki szabadtéri színpadokon is jelen lenni.

Az elmúlt években a kulturális-közművelődési intézményhálózat is átalakult a somogyi megyeszékhelyen. Ez milyen további feladatokat jelent, és milyen lehetőségeket lát?

A városi közgyűlése 2021 őszén hozta meg azt a döntés, hogy a színházat üzemeltető nonprofit kft-re bízza a közművelődési feladatellátást, a város art mozijának üzemeltetését, a képtárat, és a nagyrendezvények a megszervezését. Ez alatt az emléknapok és az állami ünnepek megszervezését is kell érteni. Idetartozik továbbá a farsang, és az advent időszak, a Rippl-Rónai fesztivál, amit nagy büszkeség, hogy az utóbbi két évben sikerült dinamizálni, új tartalmakkal megtölteni. Természetesen nemcsak feladatot, hanem további új munkatársakat is kaptunk, akikkel az elmúlt két évben kitűnően összecsiszolódott a társaság.