Ezeken a helyeken tilos strandolni a kánikulában: gigabírság jár érte itthon

Magyarország a természetes tavai mellett számos olyan bányatóval rendelkezik, amelyek közül sok már első pillantásra ámulatba ejti a kirándulókat. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a legtöbb ilyen hazai bányatóban tilos a fürdőzés, tehát aki a tiltás ellenére fürdőzik, szabálysértést követ el és komoly pénzbírsággal sújtható.

De mik is azok a bányatavak?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság lapunk kérdésére elmondta, hogy hivatalos definíció értelmében ezekben a zesetekben beszélhetünk bányatavakról:

• felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi;
• a bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala határozza meg;
• a bányató parti sávja: a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó, külön jogszabályban meghatározott, 3 m széles területsáv, amely a parti területek tulajdonviszonyaitól függetlenül a bányató medrével kapcsolatos fenntartási munkák ellátását teszi lehetővé.

Nem árt az óvatosság

A legtöbb bányató homok és/vagy kavicsbányászat eredményeként jött létre, de jelentős a tőzeg- és az agyagbányák száma is. Összességében elmondható, hogy ezek a tavak nemcsak, hogy mélyek, de rendkívül hirtelen mélyülnek is, így fokozott figyelmet igényel a fürdőzés. Itt érdemes hangsúlyozni, hogy az egykori az bányászati tevékenységükből fakadóan, sok helyütt veszélyes tárgy bújhat még meg. A másik fontos tényező, amit minden esetben szem előtt kell tartanunk az az, hogy az egykori bányászati tevékenység miatt óriási lyukak lehetnek a meder alján.

További érdekességként, nem klasszikus bányatavak találhatók szén és bauxit, vagy egyéb mélyművelésű bánya felett, ahol a bányaüregek beszakadásával terepmélyedés jön létre, ezt tölti ki a talajvíz vagy az odagyülekező felszíni víz. Ezeket „bányasüllyedések” tavaknak nevezzük, és többségük a Dunántúli-középhegységben található

- tette hozzá az OVF.

Mint írták, a legnagyobb veszély a hirtelen mélyülés, mivel a bányászat célja minél hatékonyabban minél több nyersanyag kitermelése. A bánya-rekultiváció során a partot és a part menti területeket általában rendezik, például kialakítanak egy sekélyebb, lankás területet, de a bányatómeder döntő része meredek rézsűvel rendelkezik, aminek ráadásul gyakran laza szerkezetű az anyaga, amelyen könnyű megcsúszni.

Veszélyt jelenthet a bányatavak esetlegesen hidegebb vize, mivel egy mély tóban máshogy alakulnak az áramlások, mint egy sekély tóban, így a felszínen felmelegedett víz sem tud úgy elkeveredni, ráadásul a mély tavakban hőmérsékletrétegződés is kialakul

- magyarázták.

Vízminőségi probléma lehet, hogy ezekben a tavakban sokkal lassabb a vízcsere, illetve ezáltal az öntisztuló képesség alacsonyabb, mint a természetes tavakban, ezért különösen érzékenyek a szennyezésekre, beleértve a fertőző anyagokkal történt szennyezéseket is.

Egy különleges és hazánkban kevésbé ismert veszély a „víziszony”, ami a tériszonyhoz hasonló jelenség és azoknál a vizeknél jelentkezik, ahol nagyon mélyen bele lehet látni a vízbe, mivel nagyon tiszta (algák száma is nagyon alacsony) a víz.

A mélységes kéket megpillantva vannak, akik szédülnek vagy pánikba esnek. Ez még kiváló úszókra is veszélyes, mivel hasonló, de nem áttetsző vizű mély tóban ezt nem lehet megtapasztalni, ezért az emberek többsége nem tud arról, hogy víziszonyban szenved.

Hemzseg az ország a bányatavakból

Bárány Róbert, geográfus a HelloVidék kérdésére elmondta, hog Borsod-Abaúj-Zemplén megyében rengeteg bányatóval találkozhatunk, azon belül is kiugrik a borsodi régió, hiszen itt meghatározó volt a bányászat. Ez nem jelenti azt, hogy a zempléni régióban ne lennének bőven. A szakember szerint általánosságban elmondható, hogy a bányatavak megléte Magyarországon egy korántsem ritka jelenség.

Hevesben az Apci-tengerszemként ismert Széleskő-bányataó a Somlyó és a Nagy-Hársas hegyek közötti nyeregben elhelyezkedő állóvíz. Egy 19. századi kőbánya területén található, ahol egykor jó minőségű, útépítésre alkalmas andezitet termeltek ki. Egy robbantás alkalmával azonban a környező források közül az egyik elöntötte a bányát, így keletkezett ez a Heves vármegyei csoda is, amely ma már hazánk egyik tájvédelmi körzete

- hívták fel a figyelmet.

Hozzátette: muszáj megemlíteni a 300 méter hosszú és 80 méter átlagos szélességű Rudabányai-tavat. Drónról szemlélve e kékeszöld víztükrű, szürke, barna, sárga és vörös sziklafalakkal körbevett, mesterséges csoda már-már trópusi hangulatú, és minden hazai állóvíz között a legmélyebb, miután a legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert.

E bányató kialakulásában a családom anyai ágának komoly munkája van, hiszen vas-és rézércbányász őseim is keményen hozzájárultak a meglétéhez. A 18. század elején, a törökdúlás és a pestisjárvány után elnéptelenedő térségbe Európa különböző pontjairól szakképzett bányamestereket és –munkásokat hívtak, hogy kitermeljék az érceket. Még az időközben elmagyarosodott nagyszüleim is az itteni vasércbányászathoz kapcsolódó tevékenységekből éltek. Merthogy ez a tó a vasércbányászat miatt alakult ki

- tette hozzá.

Bárány Róbert szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ékessége a Nagy-Kopasz lábánál található, türkizkék Tarcali-bányató, amelyet csapadék és forrásvizek töltöttek fel. Külön érdekessége, hogy nyaranta apró, mindössze 2-3 centiméteres édesvízi medúzákat is látni benne.

A szakember szerint ahogy a természetes vizekben általában, a bányatavakban is előfordulhat a fertőzés veszélye. Elsősorban szennyvíz és vadon élő állatok, elsősorban a patkány által. Talán amit ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni az a Weil betegség. Ezt egy leptospira nevű baktérium terjeszti. Állati vizelettel kerül a vízbe.

A betegség lefolyása az egészen enyhétől, a nagyon súlyosig, sőt halálosig terjedhet. De megijedni azért nem kell, pánikot semmiképp nem szeretnék okozni. Sokkal fontosabbak a már korábban említett okok, hogy ne fürdőzzünk ezekben a tavakban

- mondta.

Súlyos bűntetés jár a tilos fürdőzésért

Kevesen tudják, de a bányatavak többségében tilos a fürdőzés, így sokaknak be kell érnie csak a látvánnyal.

Aki a tiltás ellenére megmártózik, szabálysértést követ el és 5-től 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A helyszíni bírság összege 5 és 50 ezer forint közötti összeg lehet

- közölte lapunk kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata.

Mint ahogy fogalmaztak, a változó vízmélység- és hőmérséklet különbség miatt a bányatavak különösen veszélyesek. Szabadvízi fürdőzés esetén célszerű kijelölt fürdőhelyet választani, mert annak határát a parton minden esetben táblával, a vízben pedig bójákkal jelölik. A fürdés tilalmát, vagy a veszélyes, fürdésre alkalmatlan helyeket minden esetben a „FÜRÖDNI TILOS!” tábla jelzi.

Az ORFK hozzátette: a szabad vizeken, folyókon, holtágakon, egyéb vízfelületeken általában megengedett a fürdőzés. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a kiválasztott helyen a fürdést táblával jelölve egyértelműen megtiltották. A további főbb szabályok között kell kiemelni a hidak, kikötők, révátkelők és egyéb vízi műtárgyak (duzzasztómű, zsilip, stb.,) 300 méteres körzetében a fürdőzés tilalmát.

Kellő óvatosság szükséges az ismeretlen vizeken, hiszen a víz alatti, nem látható tárgyak, faágak és egyéb akadályok könnyen sérülést, a folyókon – különösen a Dunán – gyakori örvények meglepetést okozhatnak, ami igen súlyos következményekkel jár, gyakran vízbe fúláshoz is vezethet

- hívták fel a figyelmet.

Az ORFK kiemelte: a szabad vizek hőfoka általában elmarad a strandfürdők hőmérsékletétől, ne feledjék a fő szabályt, hogy a hőségtől felhevült testtel való vízbe ugrás még a jól úszóknál is könnyen izomgörcshöz, sőt vízbe fulladáshoz is vezethet.

Mindezek figyelembevételével ajánlatos a megfelelő biztonsági feltételekkel ellátott kijelölt fürdőhelyek, ismert szabad strandok igénybevétele még abban az esetben is, ha néhány kilométerrel többet kell kerékpározni vagy autózni a szabad víz közeli kikapcsolódás reményében

- magyarázták.

Fontos leszögezni, ugyanakkor, hogy nem minden bányatóban tilos fürdeni. Nagyon sok bányatóban van fürdésre kijelölt hely pl. Budakalász, Lupa Beach, Dunaharaszti, Kék Horgásztó és Strand, Pócsmegyer, Pázsit tófürdő, Nyékládházi Önkormányzati Strand, stb.

Címlapkép: Getty Images