Spórol a MÁV: bezárnának két vasútvonalat

Az intézkedés hátterében a rossz járműpark és a cég évi költségvetésének hiánya állhat. A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a bezárások helyett sokkal versenyképesebb szolgáltatást kellene biztosítani a vasútvonalakon annak érdekében, hogy minél több utas használja őket.

A menetrend nem változna, tehát a vonatpótló buszok továbbra is csak 2-4 fordulót tennének meg naponta. Az egyesület szerint erre a néhány járatra továbbra sem lesz érdemes megvennie a vasúti bérletet az utasoknak, hiszen a helyközi buszjáratok sokkal sűrűbb eljutást biztosítanak.

Annak ellenére, hogy a vonatok sok helyen csak 20-30 km/órával közlekednek, lényegesen gyorsabb menetidőt nem lehet biztosítani a vonatpótlókkal sem. Például Mátészalkáról Csengerre a buszok átlagosan csak egy óra alatt érnek oda, míg a vonatok 52 perc alatt is megteszik a távolságot.

A két vasútvonal megszüntetésével a MÁV-Start évente 35 millió forintot tudna megspórolni, ami elenyésző összeg a cég 250 milliárd forint körüli éves költségvetéshez képest. Ám ez a vasúti pálya tulajdonosánál, a MÁV Zrt.-nél nagyjából 100 millió forint bevételkiesést eredményezne, mivel a MÁV-Start nem fizetne többé saját anyacégének a vasútvonal használatáért.

Így a vonalak bezárása nem hogy megtakarítást, hanem akár évi 65 millió forint többletköltséget jelentene.

A Közlekedő Tömeg Egyesület információi szerint a MÁV-Start vezérigazgatója régóta ostromolja a vasúti közlekedést megrendelő Innovációs és Technológiai Minisztériumot azzal, hogy engedélyezzék a forgalom fokozatos leállítását számos mellékvonalon. E két vasútvonal buszos pótlása alapján úgy vélik, sikerült beleegyezést kapnia az első lépéshez.

Az intézkedés két fő oka a költségtúllépés, illetve a kocsihiány. A MÁV-Start az idei évben 7 milliárd forinttal lépte túl azt az éves közszolgáltatási költségkeretet, amelyet a vonatok közlekedtetéséért a magyar államtól kap. A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint ennek fő oka az IC+-projekt, mely egyelőre komolyabb eredmények nélkül nyeli a cég és az adófizetők pénzét. Emiatt a MÁV-Start látszatintézkedésekkel próbálja csökkenteni a kiadásait, ám az érintett vasútvonalak bezárása nem hogy megtakarítást nem okoz, de számításaik szerint akár évi 65 millió forint veszteséget jelent.

A Közlekedő Tömeg Egyesület úgy véli, a vasúti közlekedés akkor kerülne a lehető legkevesebb adóforintba, ha a lehető legjobb szolgáltatást nyújtanák a vasútvonalak, így minél több fizető utas használná azokat. Különösen igaz ez olyan mellékvonalak esetén, ahol ma csak napi néhány vonat közlekedik, versenyképtelen menetidővel.

Az érintett vasútvonalakon naponta jelenleg csak 2-4 járatpár közlekedik, melyek több szakaszon is csak 20-30 km/órával tudnak haladni. 1935-ben kevesebb, mint egy óra alatt tették meg a gőzmozdonyok a Nyíregyháza-Nyírbátor távot – ez ma már legalább 68 percbe telik.

A 40 éves járművek régóta elavultnak számítanak, kényelmetlenek, és nincs bennük zárt WC. Az utasok pedig a vasúti bérletekkel nem szállhatnak fel a sűrűbben közlekedő volánbuszokra, a buszbérletekkel viszont a gyorsabb vonatokat nem lehet igénybe venni.

A Közlekedő Tömeg Egyesület javaslata szerint legalább kétóránkénti közlekedést kell biztosítani mindkét vasútvonalon, hiszen a vasútvonalak menti településeken több ezer potenciális utas lakik. A pályahibák kijavításával pedig meg kell szüntetni a sebességkorlátozásokat, és vissza kell állítani a vonatok sebességét az eredeti 50-60, vagy ahol lehetséges, 80 km/órára. Ez akár fél órával is gyorsabbá tehetné az utazást, és egy kisebb összegből is megvalósítható lenne.

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint országszerte új, vagy legalább jó állapotú használt motorvonatok beszerzésére van szükség, melyekkel jelentős színvonalnövekedést lehetne elérni. Azt javasolják továbbá, hogy mindkét szolgáltató bérleteit fogadják el a párhuzamos járatokon, így az utasok rugalmasabban választhatnának a busz és a vonat között, akár kombinálva a használatukat.

A Közlekedő Tömeg Egyesület úgy tudja, a Nyíregyháza-Nyírbátor és Mátészalka-Csenger vasútvonalak bezárása csak az első lépés: Csépke András vezérigazgató számos további vonalbezárást tervez. Ha a mostani intézkedéseket nem sikerül megakadályozni, Békéscsaba, Komárom, Miskolc, Pápa, Pécs, Székesfehérvár, Szolnok és Zalaegerszeg térségében további mellékvonalakon szűnhet meg a vasúti forgalom.