800 milliós gigaberuházás: vadiúj múzeumfalut kapnak a szabolcsiak

Az advent a várakozás, a reménykedés időszaka, a hagyományok szerint november 30-a, a Szent András napot követő vasárnap kezdődik és négy héten át, négy vasárnapon keresztül tart. A régi időkben böjttel is megtisztelték ezeket a heteket, feljegyzések vannak arról is, hogy a nyíregyházi környékén élő tiprákok is megtartották ezt.

Az advent a lélek és a környezet megtisztulását és megújítását is jelzi, hiszen erre az időszakra készülünk és várjuk, hogy eljöjjön a karácsony napja. Ezekben a hetekben a hagyomány szerint már nem tartanak hangos mulatságokat, régen csak a disznótorok jelenthettek ez alól kivételt, de ez egy családi eseménynek számított, mesélte a HelloVidéknek Dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója.

Az adventet szinte mindenki a karácsonyhoz köti, de számos ünnep van ezalatt a négy hét alatt, akadnak olyan is, amelyeket már nem ünneplünk, de a régi feljegyzések alapján ugyan úgy a hagyományhoz tartozik. Ilyen például december 6-a Szent Miklós napja, ez a gyerekeknek egy nagyon várt ünnep pedig az ajándékozás csak az 1930-as években kezdett elterjedni vagy például december 4-én van Szent Borbála napja, ez munkatilalmi napnak számított, ez szinte már az emlékezetből is kikopott. Az egyik legrégebbi hagyománnyal rendelkezik a december 13-ai Luca nap, de a karácsonyi és az új évi ünneplés is nagyjából ezzel egyidős.

A Gergely-féle naptár reformot a 16. században vezették be, ezt használjuk ugye jelenleg is, az ezt megelőző századokban pedig a Luca nap volt az év legrövidebb napja és az év leghosszabb napja, tulajdonképpen akkor volt a téli napforduló. A Gergely-naptár bevezetése után ez elcsúszott egy héttel. Ennek is köszönhető, hogy már a középkortól kezdve számtalan szokás kapcsolódik december 13-hoz, ami a naptár reform után is megmaradt.

Vannak olyan tevékenységek is, amelyeket Luca napkor kezdenek és karácsonykor fejeznek be, ilyen például a Luca-szék készítése, ami 13 napon át tart és 13 különböző fából készítik, valamint a Luca búza hajtatása, ez azt jelenti, hogy egy marék búzát egy kis tálba tettek és egy kis vizet tettek rá, ha pedig ez kikelt karácsonyig, akkor azt jelezte, hogy jó termésre számíthatnak a következő évben.

A régi világban mindenki magának állította elő a gabonát, amit a kenyér készítéséhez használt, ezért is volt nagy jelentősége ennek a népi jóslatnak. Szerelmes jóslatok is kötődnek ehhez a naphoz, a lányok már akkoriban is szerették volna tudni, hogy ki lesz a jövendőbelijük, ezért 13 cetlire 13 fiú nevét írták fel, ebből minden nap eltéptek egyet és amelyik cetli megmaradt, az azon szereplő fiút gondolták a párjuknak, de gombócot is főztek és számos olyan hagyomány van még, ami alapján azt is kiszámolták, hogy pontosan mikor és kihez mennek majd feleségül.

A hagyományokban új hagyományok is keletkeznek, tette hozzá múzeumigazgató, erre a halloweeni tökfaragást hozta példának, a töklámpás készítése ugyanis a magyar hagyományokban is szerepel, ez szintén a Luca-naphoz kapcsolódik, az ablak előtt ezzel ijesztgették a házban lévőket.

A karácsony a népszokásokban egyik leggazdagabb időszak az évben, hagyományoknak több rétege is van, vannak, amelyek a kereszténység előtti és vannak, amelyek kifejezetten a kereszténységhez és Jézus születéséhez kapcsolódnak. Ha előbbi csoportot nézzük, akkor több termékenységhez kapcsolódó népszokás jellemezte a karácsonyt, illetve még a középkorban ez jelentette az év végét és az új év kezdetét, emiatt évzáró és évnyitó szokások is kapcsolódnak az ünnephez.

A feljegyzések szerint Magyarországon először 1824-ben állítottak karácsonyfát, ez Brunszvik Terézhez, a kisdedóvók, a hazai óvodák elődjének a megalapítójához kapcsolódik. A kutatások úgy tartják, hogy a karácsonyfaállítás egy protestáns szokás, Németországhoz fűződik, ez Ausztrián keresztül terjedt Magyarország felé, először a jómódú, felső réteg szokása volt, utána terjedt el a polgárságban és a parasztságban is. A nyírségben az 50-es, 60-as években még nem volt hagyomány a karácsonyfaállítás, egy-egy zöld ágat erősítettek a gerendához és ezt díszitették almával, dióval, pattogatott kukoricával vagy süteménnyel. Régen ezek a díszek jelentették az ajándékot a gyermekek számára.

Ehhez képest mára a karácsony elengedhetetlen része az ajándékozás

- tette hozzá a múzeumfalu igazgatója.

Dr Szabó Sarolta a sóstói skanzen idén indult fejlesztéséről is beszámolt. A Nyíregyházán található múzeumfalu ötvenezer műtárgyával a hagyományos paraszti kultúrát ismerteti meg a látogatókkal a berendezett házakon keresztül. Ez Magyarország második legnagyobb nyílt szabadtéri néprajzi múzeuma, hét és fél hektár területen öt néprajzi tájegység jelenik meg, a Szatmár, a Rétköz, a Nyírség, a Nyíri Mezőség és a Bereg, az ezekhez kapcsolódó lakó- és gazdasági épületeket tekinthetik meg a látogatók, valamint néhány, a megyéhez köthető kuriózumot is.

A Sóstói Múzeumfalu saját felmérése szerint leginkább azok látogatják az intézményt, akik több napot töltenek Nyíregyházán, iskolai csoportok általában tanév elején és végén járnak náluk, a nyári hónapokban pedig az egyéni, családos látogatók száma a nagyobb.

A Sóstói Múzeumfalu innovációs fejlesztésekbe kezdett idén, ennek célja, hogy a látogatók komfortérzetét növeljék. A beruházást Nyíregyháza sikeres pályázata biztosítja a Modern Városok Program keretében, mintegy 800 millió forintból. Azért is időszerű a fejlesztés, mert a múzeumfalu működésétől kezdve nem volt ekkora volumenű beruházás a kulturális intézmény életében.

Természetesen kisebb-nagyobb javítások, újítások történtek a korábbi években is, ezért is kapta meg például 1996-ban az év múzeuma díjat a sóstói skanzen. A megújulást már a beléptetésnél észreveszik majd a látogatók, korszerűsödik a bejárati épület, ezt átépítik és bővítik, egy új látogatócentrummá alakul, ahol digitális információs pultokat helyeznek ki, így egy okostelefon segítségével rögtön megismerhetik a Múzeumfalut a vendégek. Az intézmény az online térben is aktív, Facebook és Instagram oldaluk is van, a fejlesztés részeként pedig új, mindig naprakész honlapot is készítenek.

A többszázmilliós beruházásnak köszönhetően a házak egy része is megújul, illetve a jó ideje használaton kívül lévő színpad és a hozzá tartozó technika is megújul, a Múzeumfalu úthálózata a központ környékén is korszerűsödik. Egy új szabadtéri színpadi lelátó épül, új vizes blokkot alakítanak ki és a faluközpontban a világítást is korszerűsítik. Jelenleg csak a templomtorony harangja kap megvilágítást, de a többi épület nem. Ez azért is lenne fontos, mert így lehetőség nyílik majd az esti programok szervezésére is. A korábbi években egy késő esti rendezvényt tudott szervezni a skanzen, a június 23-ai k Szent Iván éjt, ehhez is mindig külön világították be a múzeumfalu központját.

Nem szívesen jutottunk erre az elhatározásra, de biztonsági okok miatt, mivel munkaterületté válik majdnem az egész múzeumfalu területe, mert a felújítások és az új épületek mellett lesz még egy műtárgy raktár és igazgatási épület egyben, ez egy teljesen új épület lesz. A régi raktárunkat lebontják és annak a helyén egy útszélesítés történik, illetve parkolók épülnek még kívülről. Nagyon fontos része a felújításnak, hogy maguk a műtárgy épületek is megújulnak és szinte az összes zsindely tetejű épületünk új zsindelyt kap, ami nagyon fontos, mert az iskola és a templom eddig beázott, mivel 25-30 évvel ezelőtt kerültek rá ezek a tetőfedő anyagok, de a szalmatetős házak is tetőcserén esnek át és a nádtetős házak egy része javításra kerül

- mondta a HelloVidéknek Dr. Szabó Sarolta.

A beruházás várhatóan március végére befejeződik, jövő tavasszal pedig megújult külsővel, új programokkal várja az érdeklődőket a Sóstói Múzeumfalu.