Autósok, figyelem! Itt az igazság az abroncsok kettős minőségéről

Szimplán a számadatokat figyelembe véve, a KSH 2018. decemberi jelentése szerint az ipari ágak közül meghatározó részesedéssel (96%) bíró feldolgozóipar termelése 3,5%-kal bővült, amiből legnagyobb mértékben (15%) a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar vette ki a részét, ebből is a gumiipari export növekedése volt a legjelentősebb. Tehát, egyrészt a termelési kapacitás bővülése, másrészt az ebből adódó hazai exportpiac növekedése tehető felelőssé a Magyarországot kitüntető „nagyhatalom címért”, lévén az itt megtermelt gumiipari termékek körülbelül 90%-a valamely külföldi országban landol.

Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a KSH adatai csak a nagyobb alcsoportokat nevesíti, és azon belül nem számszerűsíthető, hogy az egyes terméktípusok gyártása milyen arányban növekedett az előző év azonos időszakához képest, így például a Dévényi Tibi bácsi miatt jól ismert pöttyös labda, a horgászok elmaradhatatlan viselete, a gumicsizma vagy éppen egy mezei tömítőgyűrű. Sok gumiiparból kikerülő termék sokszor az autógyártás valamely elemeként jelenik meg, így ha a termelés ezen oldalát részleteiben nem is lehet vizsgálni, a gumiabroncsgyártás már sokkal megfoghatóbb adatokkal szolgál.

A Magyar Gumiabroncs Szövetség (angol elnevezése alapján röviden HTA) januári közleménye szerint az abroncsgyártók 3,1 millió gumiabroncsot értékesítettek hazánkban, ami 9,7%-os bővülés az előző év adataihoz képest. A szövetség elnöke, Hunyadi Szabolcs azonban kiemelte, hogy ez csak egy része az itt legyártott mennyiségnek:

A Magyarországon legyártott személyautó gumik mennyisége körülbelül a tízszeresét teszi ki a belföldi piac igényeinek, tehát elmondhatjuk, hogy közel harmincmillió gumiabroncsot gyártanak éves szinten a négy magyarországi gumiabroncsgyárban.

Ha ezt az óvatos becslést összevetjük a hazai lakosság számával, az azt jelenti, hogy körülbelül három darab gumiabroncs jut az ország valamennyi tagjára a csecsemőktől egészen a nyugdíjasokat is beleszámítva. A hazai gyártók a közel tízszeres mennyiséget az európai és globális szereplők igényeihez szabták, lévén hogy nemzetközi cégekről beszélünk, akik többek között logisztikai szempontból választották Magyarországot beruházásuk célországának.

A mindennapok során sokszor elhangzik az a mondat, hogy nem kell mindenből feltétlenül a legdrágábbat, a márkás terméket megvásárolni, mert az olcsóbb társa is ugyanolyan jól szerepel. Ez a közkedvelt mondat bizonyos termékek esetében valóban helytálló, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a márka egyúttal védjegy a magas fokú színvonalra, amivel garantálják, hogy az adott áru jó minőségű és hosszabb élettartamú, ami különösen igaz a gumiabroncsok tekintetében. Szintén az utóbbi években bukkant fel a „kettős mérce” kifejezés, mert sok külföldi magyar számolt be olyan negatív tapasztalatokról, miszerint a nyugaton vásárolt termékek minősége más, sokkal jobb, mint a kelet-európai tagállamokban értékesített társaik.

Hunyadi Szabolcs e kérdés tekintetében megnyugtató választ adott, miszerint a Magyarországon gyártósorral rendelkező cégek nem tehetik meg, hogy rosszabb technológiát alkalmazzanak, sőt pont a legújabb fejlesztéseiket építették be az új gyártóüzemeikbe, erre három példát emelt ki. A Hankooknak ez az egyetlen gyára a kontinensen, a Bridgestone BIRD-csúcstechnológiai gyártási metódusát csak két másik gyárában alkalmazza az egész világon, illetve a Michelin nyíregyházi üzemében magas minőségű sport és szupersport kategóriájú abroncsokat gyártanak.

A digitalizáció térhódításával más szektorokhoz hasonlóan az abroncsokat is elérte az online vásárlás szele, ami az előző évhez képest csaknem tíz százalékkal nőtt. Bár például a műszaki cikkeknél, szépségápolási termékeknél többek között a black friday és hasonló akciók kapcsán az online vásárlás kiugró emelkedéséről beszélhetünk, a Magyar Gumiabroncs Szövetség elnöke szerint az abroncsok tekintetében a jövőben várhatóan elmarad ez a fokú növekvő tendencia. Mint mondta, „szakmai felmérések igazolják, hogy a gumiabroncs-vásárlások előtt a fogyasztók több mint 70%-a online tájékozódik a kínálatról és az árakról, teszik ezt ár-összehasonlító portálokon, illetve az ismert gumiabroncsmárkák weboldalain.”

A növekvő online kereskedelem prognosztizált lassulását igazolja az a tény is, hogy a futárszolgálatok szemszögéből nem kifejezetten kedvelt termék, mivel méretéből és súlyából adódóan sok helyet foglal el a rakodótérben egy ugyanolyan értékű műszaki cikkhez képest, emelte ki Hunyadi Szabolcs. A képet tovább árnyalja az a tény, amit a szövetség elnöke külön hangsúlyozott:

A vásárlás végeredményben egy szervizpontra történő látogatást is igényel, hiszen hiába szállíttatom az otthonomba a gumiabroncsot, nem fogom tudni felszerelni. Léteznek még Magyarországon olyan polihisztorok, akik ezt meg tudják oldani, de nem ez a jellemző a fogyasztó kategóriában, tehát azt gondoljuk, hogy megmarad ezeknek a szervizeknek a jövőbeni fontos szerepe is.

Állandó kérdésként jelenik meg, hogy mi történik a nyári vagy téli szett cserélésekor a szervizekben hagyott elhasználódott abroncsokkal. Jó egy évtizeddel korábban még nem számított ritka jelenségnek az erdőszélen illegálisan felhalmozott autókerekek sokasága, a probléma szerencsére mára már csak elvétve jelenik meg. A megoldás a gumiabroncsgyártók vállalati felelősségvállalásában rejlik, mert a hazai forgalmazók jelenleg termékdíj megfizetésére kötelesek, amelynek részeként vállalják, hogy egyéni teljesítés részeként begyűjtetik és arra specializálódott cégeknél feldolgoztatják az elhasznált gumiabroncsokat.

Előbbi esetében a feladatot az állam látja el, míg utóbbinál, ami a szövetség mind a hét tagvállalatára vonatkozik (Apollo-Vredestein, Bridgestone, Continental, Goodyear-Dunlop, Hankook, Michelin, Pirelli), kétféleképpen hasznosíttatják az elhasznált az abroncsot. Egyrészt feldarabolható és anyagában újrahasznosítható például gumitéglák, járólapok és esésvédő burkolatok formájában, másrészt energetikai hasznosításra is kiváló, ahol magas fűtőértékű tüzelőanyagként hasznosul.

Mindazonáltal a növekvő exportpiacra való termelés, valamint az újrahasznosítást illető hatályos uniós és hazai jogszabályok betartása mellett nem lehet elmenni a hazánkban egyre inkább égető problémaként jelentkező munkaerőhiány mellett sem. „Ezekre a nehézségekre, kihívásokra a magyarországi gyárak különbözőképpen reagálnak mind a vállalati kultúrájukat, mind belső előírásaikat, illetve természetesen a helyi adottságokat is figyelembe véve” – mondta el a HelloVidéknek a HTA elnöke.

A dunaújvárosi Hankook, a tatabányai Bridgestone, a gyöngyöshalászi Apollo és a nyíregyházi Michelin gyártóüzemei az utóbbi években együttműködést kötöttek a helyi iskolákkal, így reagálva a hazánkban jelentkező szakemberhiányra. Mindemellett mivel a gumiabroncs gyárak fizikai pozícióba felvett dolgozóinak többsége jellemzően nem rendelkezik gumiipari szakképesítéssel, így a szükséges ismereteket belső képzés keretében sajátítják el, ahogy a már évek óta ott dolgozó munkatársak továbbképzését is az érintett cégek végzik, tette hozzá Hunyadi Szabolcs.

Kétségtelen, hogy a szűkös munkaerőpiaci helyzet a keleti országrészben sokkal inkább érezhető, mindemellett a közép-magyarországi és nyugati régióban is ugyanúgy problémát okoz a szakemberhiány. Legyen szó posztgraduális vagy duális képzésről, nyári gyakorlatról vagy a gumiipari szakképzés újraindításáról, ezek a gyárak mind-mind tettek azért, hogy emelkedjen a hazánkban képzett szakemberek száma, javuljon a képzés színvonala, illetve hazai gyártóüzemeik révén a munkaerőt is igyekeznek Magyarországon tartani.

Habár az iparágnak számtalan nehézséggel kell megküzdenie a dinamikusan változó piaci folyamatok miatt, nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a gumiabroncsgyártás valóban kiemeli hazánkat a kontinens valamennyi országa közül. Ha úgy tetszik a rendszerváltás előtt sikerágazatként tündöklő cukorgyártás helyét most a gumiabroncsok vehetik át.